A progresszív közép-kelet-európai polgármesterek kihívásnak bizonyulnak a konzervatívok számára csaknem mindenütt a nagyvárosokban, azonban országosan, azaz vidéken aligha képesek megdönteni a konzervatív beágyazódást ezekben az országokban – állítja az európai digitális média vezető folyóirataként ismert Social Europe szaklap.
A május végén Zágrábban megválasztott Tomislav Tomašević személyében új baloldali politikussal bővült az a kör, amelyben a liberális és Európa-párti gondolkodás a mérvadó. Veronica Anghel, a szerző azonban mindezek ellenére úgy véli, hiába vezeti ez a kör a nagyvárosokat, vidéken annak ellenére konzervatív gondolkodásúak az emberek, hogy a baloldali gazdaságpolitika híveinek mutatkoznak. A külföldi befektetők ugyanis a nagyvárosokban jelennek meg. A magyar, a cseh, a szlovák és a lengyel főpolgármester 2019-ben aláírta a Szabad Városok Egyezményt, amely a polgári és szabadságjogokat, az egymás iránti toleranciát, a sokszínűséget és a piaci gazdasági fejlődést tűzték zászlajukra, ám ezek az eszmék – a főpolgármesterek szándékai ellenére – sem képesek áttörni a vidék ingerküszöbét, noha a vidék továbbra is a szegénységet, a kevesebb munkalehetőséget és a társadalmi leszakadást testesíti meg. Ráadásul általános jelenség a nagyvárosokban, hogy a 15 évesnél idősebbek hatoda más országban született. A város–vidék ellentét kormányzati beavatkozás, illetve uniós programok nélkül aligha mérsékelhető. Lengyel és a cseh kollégáival összehasonlítva Anghel megállapítja: Karácsony Gergelynek van a legnagyobb esélye, hogy jelöltként valóban kihívás legyen a regnáló miniszterelnök számára. Sőt, továbbmegy, szerinte még az sem kizárt, hogy Magyarországon képes a progresszív szárny legyőzni a konzervatívokat.
A The Washington Post írja: a 84 esztendős Ferenc pápa e hét végi, budapesti és majd háromnapos szlovákiai útja próbája lesz annak is, hogy a július 4-i műtéte után a régi lesz-e az egyházfő erőnléte, állóképessége? A pápa szokásos vasárnapi áldásában a Szent Péter térre néző ablakból mondott miséjében Európa szívének nevezte a közép-kelet-európai térséget, és arra szólította fel híveit, jöjjenek és imádkozzanak. Előre köszönetet mondott azoknak, akik előkészítették és megszervezték az eucharisztikus világkongresszust Magyarországon. Emellett tiszteletét fejezte ki azok iránt – sőt, hősöknek is nevezte őket –, akik az ellenséges környezet és az üldözések ellenére meg tudták őrizni hitüket. Nem ment bele a részletekbe, de a The Washington Post szerint itt azokra a konfliktusokra utalt, amelyek vérrel áztatták Európát, illetve az ateista, kommunista kormányok múlt évtizedeit idézhette fel. E hőstettek segítenek Európának a mai megpróbáltatások elviselésében is a megbocsátás és az igaz hit jegyében.
A CNN megszólaltatta az Afganisztánt utoljára elhagyó katonai repülőgép parancsnokát, Alex Pelbath ezredest, aki a 18. C-17-es gépet vezette ki a kabuli reptérről, ezzel vetve véget az amerikaiak 20 éves küldetésének, leghosszabb háborújának. A látványt pedig, ami fogadta a megtelt gépet belülről megtekintve – mint mondta – beleégett az emlékezetébe, soha nem fogja elfelejteni. A küldetés pedig őt magát személyesen is érintette, hogy afgánokat menekített ki az országból, mondta el Alex Pelbath, mivel nagyszülei 56-os magyar menekültek voltak, akik először Ausztriába menekültek, majd onnan amerikai katonai géppel szállították őket – Biztonságos Mennyország művelet keretében – az Egyesült Államokba. Pelbath a 9/11-es terrorista merénylet után diplomázott a Légi Erők Katonai Akadémiáján, s így az egész eddigi élete Afganisztán körül forgott. Beismerte, élete legnehezebb hetét élte túl a múlt héten, noha nem volt ideje a félelmeivel foglalkozni, mert annál gyorsabban kellett cselekedni.
Aukciós értékesítés alól kivonva sikerült megmenteni olyan zsidó írásos emlékeket, amelyek Magyarországról származtak – írja a brooklyni Hamodia zsidó lap. A Magyar Zsidó Múzeum és Archívum, valamint Izrael Országos Könyvtára közösen vették meg a 19-20. századi zsidó életet megörökítő iratokat, amelyeket augusztus végén akartak aukcióra bocsátani. A holokauszt idejéből is származó írásos emlékeknek köszönhetően így hat család adatait tudták megőrizni az utókornak Sátoraljaújhelyről, Miskolcról, Putnokról, Ónodról, Debrecenből és Hajdúböszörményből – írja az amerikai napilap.