Magyarország mégiscsak átengedi ezentúl területén az Ukrajnának küldendő szállítmányokat, beleértve a fegyvereket is – így értesült az Interfax Ukraine, miután Lvov/Lviv polgámesterével találkozott Magyar Levente külügyi és külgazdasági államtitkár. Igaz a Kijev Post tudósításának a címe kérdőjellel végződik, ami szerint Magyarország nem lesz többé akadálya a fegyverszállításoknak.
A kijevi önkormányzat sajtóosztályának közleményében Magyar Leventét hosszasan idézik is, aki együttérzését fejezte ki az Ukrajnában látottak miatt, és aki megjegyezte, az elmúlt 200 év történelme során (idézem) „mi háromszor harcoltunk az oroszok ellen, és azok mind élethalál-küzdelmek voltak”. Hozzátette azonban azt is az államtitkár, hogy Magyarország továbbra sem fog fegyvert szállítani Ukrajnának, de harmadik államok ezt nyugodtan megtehetik ezentúl. Emellett hazánk továbbra is fogadja a menekültgyerekeket, illetve civil és katonai sérültek, betegek gyógyításában részt vállalnak a magyar egészségügyi intézmények. Továbbá 1000 ösztöndíjat kínálnak ukrajnai egyetemistáknak. A cikk végül kitér arra is, hogy korábban a kárpátaljai magyarok életéért aggódva nem volt hajlandó a magyar kormány semmilyen szállítmányt átengedni területén.
Ismét vendége volt Szijjártó Péter a Trump szócsövének tekinthető NewsMax tv-nek. (A felvétel itt is látható.) A nem is olyan rövid interjúban a külügyminisztertől a nézők megtudhatták: 900 óvoda, iskola áll rendelkezésére az ukrán menekült kiskorúak számára, akiknek ingyenes oktatás és egészségügyi ellátás jár.
Ami az orosz olaj- és gázszállításokat illeti, Szijjártó sajnálattal nyugtázta, hogy Európa csaknem minden országa készlethiánnyal küszködik, viszont Magyarország még több orosz energiaforrást vásárol október elejéig, hogy a tározókat feltöltse. A szankciókról Szijjártó a már ismert mondatokat ismételgette: csak akkor jók, ha nem érintik súlyosabban az azt kivető országokat, mint az adott célországot, jelen esetben Oroszországot. Arra viszont nem válaszolt, hogy az újabb, Kreml elleni uniós szankciós csomag ügyében mi a magyar kormány legújabb álláspontja. Annyit mondott, hogy meg kell kezdeni a béketárgyalásokat, mert erre a háborús konfliktusra egy megoldás van, a béke – sommázta véleményét, mintha ezt más nem is tudná.
Különös figyelem övezi külföldön is a magyar uniós miniszter, Bóka János bejelentését: Magyarország augusztus végére megegyezik a zárolt uniós alapok feloldásáról – írja az EUobserver. Erről ír az Euractiv is, hisz’ valóban megüti a nemzetközi média ingerküszöbét. Vlad Maximov beszámol arról, hogy ezt a hetet jó néhány magyar kormányzati tisztségviselő Brüsszelben tölti, hogy az Európai Bizottsággal tisztázza a jogállami normasértés miatti aggályokat, illetve eloszlatásukat azért, hogy hazánk végre megkaphassa az eurómilliárdokat. Bóka János a nyár végére teszi az ügy lezárását. Az Euractiv cikke megjegyzi, hogy áprilisban, nem sokkal a választások után indították el a magyar kormány ellen a jogállami eljárást, azaz kezdték visszatartani a készpénzek szokásos rendszeres utalását. Bóka abban is bízik, hogy egy füst alatt megoldódik a covidhoz fűződő helyreállítási alap pénzeinek a feloldása épp úgy, mint a kohéziós alapoké.
Szerinte még az sem kizárt, hogy már az egyeztetések idején is sor kerül bizonyos pénzek kifizetésére. A magyar kormány kritikusai szerint viszont kevés a június 27-én Brüsszelnek elküldött 4 korrekciós javaslat, ami válasz lenne az uniós kifogásokra. Mert alapvetően rendszeres jogállami problémakezelésre szorul Magyarország.
A következő hónapokban Brüsszel elé viszi Orbán Viktor „az Európai Unió megreformálásának tervezetét”, amit szerdán megszavazott a parlament. A dokumentum lényege: nem közvetlen választással, hanem pártok küldötteinek delegálásával kellene kijelölni az Európai Parlement tagjait – írja a Szabad Európa/Szabadság Rádió. A tudósítás összegyűjtötte, hogy csak a múlt pár hétben milyen kifogások érték a magyar kormányt, hány eljárás kezdődött ellene Brüsszelben és az uniós vezetők három ügyben is az Európai Bírósághoz fordultak jogorvoslatért. Az Orbán-kormány egyelőre semmi olyat nem tudott felmutatni, ami mérsékelné a szigorításokat és az esetleges szankciókat, illetve aminek eredményeképpen folyósíthatnák az uniós pénzeket.
A Bloomberg ír azt a bombaként robbant hírt teszi közzé, hogy az Európai Bizottság tegnap elküldte válaszlevelét a magyar kormánynak, közölvén: nem tartja elegendőnek Orbánék válaszait, amik feltételül szolgáltak volna a jogállami normasértés megszüntetéséhez. Sem a korrupció elleni küzdelemben, sem a többi kérdésben. Ezért újabb patthelyzet áll elő a bizottság és az Orbán-kormány között, ami nem teszi lehetővé a forrásokhoz való jutást.
Egy hónapja van a magyar kormánynak a válaszadásra és a hibák korrigálására, például a médiahelyzet megváltoztatása tekintetében, ha nem akar elesni sok ezer millió eurós támogatástól – emeli ki a Bloomberg.
A nemzetközi sajtószemle itt következő részének forrása: www.muosz.hu:
Bloomberg Egy névtelenséget kérő brüsszeli illetékes megerősítette: a Bizottság nem tekinti kielégítőnek a jogállami vitában előterjesztett négypontos magyar indítványt, ezért emeli a tétet a sokezer millió eurós támogatásért zajló csörtében. Így most újabb levél jön Brüsszelből, miután változatlanok az aggályok a korrupció és a demokratikus normák megszegése kapcsán.
A jogállami mechanizmus keretében tehát az EU megint levélben figyelmeztet arra, hogy Budapest vagy tegyen érdemi lépéseket, vagy hatalmas összegekről mondhat le, miközben elemi szüksége van a forrásokra.
A magyar kormánynak egy hónapja van arra, hogy válaszoljon az illetékes biztos, az osztrák Johannes Hahn üzenetére. Mint emlékezetes, az unióban most csakis Magyar- és Lengyelország ellen folyik jogállami eljárás.
The Hill A republikánusok Magyarországgal szövetkeznek a Biden által szorgalmazott globális multiadó meghiúsítására. A párt meglepő szövetségest talált: Magyarországgal együtt igyekszik megakadályozni, hogy a világon mindenütt legalább 15%-os adót vessenek ki a nagy nemzetközi cégekre.
Ez abból a közleményből derült ki, amit Washingtonban adtak ki Szijjártó Péter és az amerikai képviselőház költségvetési bizottsága republikánus tagjainak tárgyalásáról.
A három vendéglátó szerint egyetértés volt abban, hogy az amerikai kormányzat megfélemlítő taktikával igyekszik rávenni bizonyos országokat a szabályozás elfogadására, noha az sérti adószuverenitásukat és eleve bizonytalanná, továbbá kérészéletűvé tenné a megállapodást. Egyben gátolná az állásteremtést és a gazdasági növekedést.
A magyar külügyminiszter azt közölte a Facebookon, hogy a találkozón megerősítette: magyar részről változatlanul fennáll a szándék a szakmai együttműködésre a republikánusokkal. Szerinte a párt egy sor törvényhozója Budapest álláspontját támogatta, amikor az USA felfüggesztette a kettős adóztatásról szóló szerződést, éspedig megtorlásként, miután a magyar vezetés megvétózta a globális minimumadó tervét.
Egy amerikai szakértő úgy jellemezte a helyzetet, hogy az olyan, mint egy James Bond-krimi: a magyarok a tengerentúli ellenzékkel próbálják taccsra vágni az USA által igen fontosnak tartott egyezséget, amely igen nagy hatással volna az amerikai multikra. A nagy egyetértés oka az, hogy Magyarországon a nyereségadó mindössze 9%, a republikánusok pedig sok tekintetben összefonódnak a nagytőkével.
Kurier Budapesten napok óta tartanak a tüntetések, mert emelik a kisvállalkozók adóját, ami különösen keserű az infláció, az emelkedő árak miatt, miközben Orbán mostantól magasabb fizetést kap. Egyesek a saját anyagi megélhetésükért harcolnak, mások a politikai elégedetlenségüket kívánják kifejezésre juttatni a demonstrációkkal. Sok ezren vonultak az utcára, miután a nemzeti-konzervatív kormány új takarékossági intézkedést jelentett be.
Elemzők a lépés mögött azt sejtik, hogy üres az államkassza.
Először is: sokba került a választási küzdelem. Bizonyos élelmiszerek esetében már a múlt ősz óta hatósági árak vannak érvényben, a cél az volt, hogy az intézkedés többletszavazatok révén sikerhez segítse a Fideszt. A magyar gazdaság most a forint rohamos értékvesztésével, továbbá a vágtató árakkal küszködik, igaz utóbbival nincs egyedül Európában.
Elemzők a bajok másik okát abban látják, hogy vita zajlik az Európai Bizottsággal a koronaalap kifizetéséről, miután Brüsszelnek aggályai vannak az infláció és a jogállam állapota miatt.
A következő napokban további megmozdulások várhatóak, bár a felvonulásoknak nemigen van nyomuk a hatalompárti sajtóban. Viszont a részvevők abban bíznak, hogy ugyanúgy sikerrel járnak, mint 8 éve, az internetadó bevezetése ellen meghirdetett tüntetéssel.
A paradox az egészben az, hogy miközben a kisvállalkozókat több adó megfizetésére kötelezik, a miniszterelnök fizetése havi kétmillióval nő. Az ő 3,5 millió forintjával áll szemben a 167 ezer forintos minimálbér.
The Times Oroszország fojtófogást alkalmaz Európa ellen, amikor kilátásba helyezi, hogy elzárja a gázcsapot, mivel Putyin mindenképpen igyekszik megtörni a szankciókat és ehhez az energia a legjobb fegyver. Így értékeli a konzervatív lap vezércikke, hozzátéve, hogy jelenleg hőhullám söpör végig ugyan a kontinensen, de hamarosan az lesz a gond, hogy fagyoskodnak az emberek a hideg a lakásokban, gyárak állnak le áram híján, és nem lesz mivel megfőzni az ételt.
Mert az orosz elnök úgy látja jónak. Az Északi Áramlat 1-gyel térdre tudja kényszeríteni a földrészt. Az árak drámai módon megugranak és megroppanhat a nyugati egységfront. Hiszen a németek, osztrákok, magyarok és olaszok erősen függő helyzetben vannak, és mivel nincs elég gáz, emiatt emelkednek az árak. Ugyanakkor hónapokba telhet, amíg sikerül más beszerzési forrásokat találni.
Az üzemanyag adu az orosz elnök kezében. Az orosz olajexport korlátozására tett kísérletek következtében úgy megnőttek az árak, hogy dől a bevétel Moszkvába, a gáznál pedig még előnyösebb a Kreml helyzete. Ha nem sikerül feltölteni az európai tárolókat októberre 90%-os szintre, akkor kevés olyan kormány lesz, amelyiknek nem kell keményen korlátoznia az ipari termelést.
Ursula von der Leyennek igaza van, amikor a gáz adagolására szólít fel, csak épp nehéz lesz megállapodásra jutni. Elsősorban a németek kiszolgáltatottak, ennélfogva erősödhet a nyomás a kancellárra, hogy ne legyen annyira kemény Oroszországgal szemben. Putyin úgy értékeli, hogy országa nem csupán átvészelheti a megtorló intézkedéseket, hanem azokat a Nyugat ellen fordíthatja. Ezt szolgálhatja, hogy megnyitja az Északi Áramlat 1-et, majd újra lezárhatja. Esetleg csökkenti a szállított mennyiséget. A macska–egér-játék régi trükk a Kreml részéről. Ily módon sürgősen keresni kell alternatív forrásokat, továbbá takarékoskodni kell a gázzal és politikai szolidaritást kell tanúsítani.
Süddeutsche Zeitung Az uniós szankciók olyan lyukasak, mint egy szita, miközben nyugaton jogászok, könyvvizsgálók és bankok hada segít Moszkvának kijátszani a tilalmakat. Azaz hiábavalóak a várakozások, hogy Oroszországot jobb belátásra lehet bírni, miután eddig több mint ezer oligarcha és majdnem 100 cég került fel a Nyugat feketelistájára. Az érintett milliárdosoknak és politikusoknak nem kell félniük attól, hogy elkobozzák, mondjuk, londoni ingatlanaikat, és lefoglalják számláikat.
A segítségükre siető szakértők feladata az, hogy elrejtsék a vagyont a hatóságok elől, svájci, dubaji és kínai bankok pedig ide-oda mozgatják a pénzeket, amiket elvileg be kellene fagyasztani. Postaláda-cégekkel és strómanokkal mossák el, hogy kik is a jachtok, repülőgépek és luxuslakások tulajdonosai. A nyomozó hatóságoknak ugyanakkor nincs elég emberük, hogy kibogozzák a szálakat. Arról nem beszélve, hogy az egyes uniós tagállamokban eltérőek a vonatkozó szabályok. A legszigorúbbak általában Olaszországban, köszönhetően a maffia-ellenes harcnak.
De igazából még az sem tisztázott, mit jelent az unió által előirányzott „befagyasztás”, mert az egészen más, mint lefoglalni vagy elkobozni. Azt jelenti pl. egy ingatlan esetében, hogy nem lehet eladni, de magáncélra szabad használni.
Fontos elem lenne, hogy az orosz pénzügyi szektort leválasszák a SWIFT-ről, a nyugati fizetési rendszerről, de amíg a Gazpromra nem vonatkozik a lépés, hiszen rajta keresztül egyenlítik ki az olaj- és gázszállítások ellenértékét, addig sokat nem ér a dolog. A pénz ezen a csatornán ömlik Moszkvába. Továbbá
a kínaiak is segítik az oroszokat a maguk rendszerén keresztül. Az is kiskapu, hogy a bankok házon belüli utalásai nem tartoznak az embargó hatálya alá. Így egy orosz ügyfél minden további nélkül utalhat egy svájci bank jóvoltából saját magának, mondjuk, Zürichből New Yorkba.