Az Európai Bizottság ma elfogadta a levegőre, a vízre és a talajra vonatkozó szennyezőanyag-mentességről szóló uniós cselekvési tervet, melynek kidolgozása az európai zöld megállapodásban kitűzött kulcsfontosságú célok egyike. A terv integrált jövőképet vázol fel 2050-re: egy olyan világot, ahol a környezetszennyezés annyira kismértékű, hogy már nem károsítja az emberi egészséget és a természetes ökoszisztémákat.
A dokumentum azt is ismerteti, milyen lépések révén lehet ezt a célt elérni. A szennyezés megelőzése és felszámolása végett a terv az érintett szakpolitikai területek mindegyikét „hadba állítja”, és kiemeli, hogyan lehet digitális megoldásokkal küzdeni a környezetszennyezés ellen. A Bizottság a vonatkozó uniós jogszabályok felülvizsgálatát tervezi, hogy azonosítsa a szabályozási hiányosságokat, és megállapítsa, hogy a kötelezettségek teljesítése érdekében mely területeken kell javítani a szabályokban foglaltak végrehajtását.
Azért, hogy az EU 2050-re meg tudja valósítani a kitűzött célt az emberek és a globális természeti környezet egészsége szolgálatában, a terv meghatározza, hogy a jelenlegi helyzethez képest milyen célértékeket kell elérni 2030-ig a szennyezés forrásnál történő csökkentése tekintetében:
- Levegő: a légszennyezés okozta korai elhalálozások számának 55%-os csökkentése
- Víz: a tengerbe jutó műanyaghulladék mennyiségének 50, a környezetbe jutó mikro-műanyagok mennyiségének 30%-os csökkentése
- Talaj: a tápanyagveszteség és a vegyi növényvédő szerek használatának felére csökkentése
- Hulladék: a teljes hulladéktermelés jelentős csökkentése, a települési maradékhulladék mennyiségének 50%-os csökkentése
- Biológiai sokféleség: 25%-kal csökkenteni kell azoknak az uniós ökoszisztémáknak az arányát, ahol a légszennyezés veszélyezteti a biológiai sokféleséget
- Zaj: 30%-kal csökkenteni kell azoknak az arányát, akik tartós zajterhelésnek vannak kitéve a közlekedésből eredően
A Bizottság számos kiemelt kezdeményezést és intézkedést irányoz elő a tervben, így például a vízminőségre vonatkozó előírások felülvizsgálatát, a talajszennyezés csökkentését és a talajhelyreállítás fokozását, az egészségügyi egyenlőtlenségek mérséklését, a szennyezésmentes termelés és fogyasztás előmozdítását, illetve az EU külső szennyezési lábnyomának csökkentését.
A levegőre, a vízre és a talajra vonatkozó szennyezőanyag-mentességi uniós cselekvési terv; Az európai zöld megállapodást ismertető weboldal
Az Európai Bizottság 2021. tavaszi gazdasági előrejelzése
A 2021. tavaszi gazdasági előrejelzés szerint az uniós gazdaság 2021-ben 4,2%-kal, 2022-ben pedig 4,4%-kal fog növekedni. Ez számottevő javulás a Bizottság előző, 2021. téli gazdasági előrejelzéséhez képest, amit az indokol, hogy emelkedik az átoltottsági arány, enyhülnek a korlátozások, és az emberek élete lassan visszatér a rendes kerékvágásba. A növekedés üteme EU-szerte továbbra is eltérő lesz, ám 2022 végére a gazdaság teljesítménye minden valószínűséggel az összes tagállamban vissza fog térni a járvány előtti szintre. Az előrejelzést övező kockázatok azonban magasak, és mindaddig azok is maradnak, amíg el nem oszlanak a koronavírus-világjárvány gazdaságot beárnyékoló hatásai.
Az európai gazdaság tavaly nyáron megkezdődött fellendülése 2020 negyedik negyedévében megtorpant, amikor újabb korlátozó jellegű népegészségügyi intézkedések bevezetésére került sor. Az átoltottsági arány emelkedésével és a járvány megfékezésére irányuló intézkedések enyhítésével párhuzamosan azonban jelentős fellendülés várható. Ezt a növekedést a lakossági fogyasztáson és a beruházásokon kívül a megerősödő globális gazdaság uniós export iránti keresletének bővülése fogja ösztönözni. A közberuházások GDP-arányos szintje 2022-ben várhatóan az elmúlt 10 évben mért legmagasabb értéket is meghaladja majd. Ezt az EU helyreállítási és rezilienciaépítési eszköze is elő fogja segíteni.
A munkaerő-piaci helyzet is lassú javulásnak indult. Az EU egészét tekintve a munkanélküliségi ráta 2021-ben várhatóan 7,6%-ot, 2022-ben pedig 7%-ot tesz majd ki, ami továbbra is meg fogja haladni a válság előtti szinteket. Az inflációt illetően a prognózis az EU egészében 2021-ben 1,9%-os, 2022-ben pedig 1,5%-os értékkel számol. A háztartásoknak és a vállalkozásoknak nyújtott állami támogatások alapvető szerepet játszottak a világjárvány gazdaságra gyakorolt hatásának enyhítésében, ugyanakkor növelték a tagállamok adósságállományát. Az összesített államháztartási hiány az EU-ban az idén várhatóan eléri a GDP 7,5%-át, 2022-re azonban az előrejelzések szerint valamivel 4% alá csökken. A becslések szerint az EU-ban a GDP-arányos államadósság idén 94%-on tetőzik, majd 2022-ben kismértékben – 93%-ra – csökken.
Magyarországra vonatkozó megállapítások
A járvány megfékezésére irányuló intézkedések feloldását követően a gazdaság várhatóan Magyarországon is újra fellendülésnek indul. Az erőteljes növekedés 2022-ben valószínűleg fenntartja majd az inflációs nyomást, a gazdasági fellendülés ugyanakkor előreláthatólag az államháztartási adatok javulását fogja eredményezni. Az előrejelzés az idén 5%-os, 2022-re pedig 5,5%-os GDP-növekedést prognosztizál az ország számára. A munkanélküliségi ráta idén várhatóan nem változik, és a tavalyi szinten, azaz 4,3%-on marad, mielőtt 2022-ben 3,8%-ra mérséklődik. Az előrejelzés szerint Magyarországon idén 4%-os, 2022-ben pedig 3,2%-os inflációra lehet számítani. A GDP-arányos költségvetési hiány a tavalyi 8,1%-ról idén várhatóan 6,8%-ra, majd 2022-ben 4,5%-ra csökken. A GDP-arányos magyar államadósság a számítások szerint a 2020. évi 80,4%-ról idén 78,6%-ra, 2022-ben pedig 77,1%-ra mérséklődik.
A 2021. tavaszi gazdasági előrejelzés weboldala; A teljes 2021. tavaszi gazdasági előrejelzés;Táblázat: a legfontosabb gazdasági mutatók