Nyomozás a magyar jegybank alapítványainál az ingatlanügyletek, anonim tranzakciók, az úgymond „elégetett pénz” ügyében – írja az APA osztrák hírügynökség beszámolója alapján a Die Presse című bécsi lap.

A cikk kiemeli, hogy az alapítványok ügyében Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank új elnöke kezdeményezte a vizsgálat megindítását, miután – mandátuma lejártával – távozott a bank éléről Matolcsy György, akiről azt írja a Die Presse, hogy a jobboldali nacionalista Orbán Viktor szövetségese volt, mígnem bírálni kezdte a miniszterelnök gazdaságpolitikáját.

Megszólaltatja az osztrák újságíró Bod Péter Ákost, a jegybank volt vezetőjét, aki szerint: ha valaki kivesz néhány százezer millió forintot az MNB-ből, akkor arról a tulajdonosnak tudnia kell. És ki volt a tulajdonos? – kérdi a szakember, majd rögtön meg is válaszolja: Varga Mihály pénzügyminiszter és főnöke, Orbán Viktor.

Az APA-tudósítást átvevő Die Presse cikke hivatkozik a magyar ATV beszámolójára, ami szerint Ligeti Miklós, a Transparency International illetékese emlékeztet arra: ők már 2014-ben szóvá tették az MNB-alapítványokkal kapcsolatos problémákat, majd 2016-ban panaszt is benyújtottak, és ha hallgattak volna rájuk, akkor 260 000 millió forinttal kevesebbet loptak volna el. Az összeg időközben 500 000 millióra dagadt, amiből legkevesebb 400 000 millió közpénz volt, és 150-170 milliárdot már el is égettek, mert olyan svájci és lengyelországi ingatlanbefektetésekre költötték, amelyeknek a részvényárfolyama lezuhant.

Az EurActiv brüsszeli hírportál egyik cikke szerint az AfD, vagyis az Alternatíva Németországnak elnevezésű szélsőjobboldali párt, amely tavaly nyáron még elszigeteltnek érezte magát Brüsszelben, a hektikus kampányidőszak elmúltával most szép csöndben berendezkedik, és bővíteni kívánja szuverenistának mondott európai pártcsaládját. Az AfD-nek nemzetközi figyelmet és – legalábbis néhányak szerint – újszerű legitimációt biztosított az idén februárban tartott németországi választás nyomán megnövekedett támogatottsága, az, hogy Trump elnök jobbkeze, Elon Musk kiállt a párt mellett, valamint vezetője találkozhatott J.D. Vance amerikai alelnökkel is. Az Európai Parlament szuverenista pártcsaládja most az EurActiv tudomása szerint legkevesebb két potenciális új taggal folytat tárgyalásokat: a görög szélsőjobboldali Niki – vagyis: Győzelem – nevű párttal, valamint SALF rövidítésű spanyol képződménnyel, amely a hagyományos, fősodorbeli irányzattal szembeni álláspontot képvisel. A cikk emlékeztet arra, hogy az AfD-t kiközösítette a francia Marine Le Pen Identitás nevű frakciója, mert attól tartott, hogy az Alternatíva szavazatokat vinne el tőle a választásokon.

Az EurActiv szerint Musk támogatása mellett az is a nemzetközi porondra emelte az AfD-t, hogy Orbán Viktor államfőnek kijáró fogadtatásban részesítette Alice Weidelt, a párt kancellárjelöltjét. Még a franciák is kötelességüknek tekintették, hogy újra közeledjenek az AfD-hez, és együttműködésre hívják – a konzervatívok pártcsaládjával együtt – olyan kérdésekben, amelyekben közösek az érdekeik. A portál az AfD osztrák testvérpártjának nevezi a Szabadság Pártot, amely most megkönnyebbült, azt látva, hogy a német párt és a többi szélsőjobboldali csoport között enyhül a feszültség.

Az említett görög és spanyol pártnak a szuverenistákhoz való csatlakozása még nem biztos ugyan, de Milan Mazurek szlovák európai parlamenti képviselőt már bevették a pártcsaládba. Az EurActiv „ellentmondásos” jelzővel illeti Mazureket. Ugyanezt a minősítést használja Maximilian Krah AfD-politikusra, aki a párt EP-választási csúcsjelöltje volt, ám kulcsszerepe volt abban, hogy az AfD és Le Pen összeveszett. Krah egyik munkatársával szemben kémkedési vádak fogalmazódtak meg, maga Krah pedig egy olasz lapnak olyan nyilatkozatot tett, ami szerint „a náci SS nem minden tagja volt bűnöző”. Ezzel hatalmas felháborodást váltott ki. Krah távozott Brüsszelből, de csak Berlinbe, éspedig azért, hogy beüljön a német törvényhozásba, miután képviselői mandátumot szerzett a februári választáson.

Az Európai Parlamentben akkor lehet frakciót alakítani, ha a csoportot legkevesebb hét különböző tagállamból érkezett képviselők alkotják. A szuverenisták jelenleg nyolc országot tudnak felmutatni, de a Konföderáció nevű lengyel tagpárt két EP-képviselője közül az egyik maradni akar, a másik viszont a nagyobb erőt képviselő, az Orbán és Le Pen által vezetett patrióta csoportba való átülés gondolatával kacérkodik.

Végül röviden arról, hogy a Die Welt című német lap – miként az egész nemzetközi média – részletesen foglalkozik a törökországi fejleményekkel, Imamoglu ellenzéki isztambuli polgármester bebörtönzésével, és ennek keretében azt a kereszténydemokrata vélekedést ismerteti hangsúlyosan, hogy

Erdogan elnököt nyílt háborúval nem lehet kiszavazni: ha az ember el akar nála érni valamit, akkor azt zárt ajtók mögött kell fölvetnie.