A The New York Times átvette az AP amerikai hírügynökség beszámolóját arról, hogy Pinchas Goldschmit, az európai ortodox rabbik szövetségének a vezetője – egyébként moszkvai főrabbi – a szövetség milánói konferenciáján kijelentette: a kontinensen újjáéledő antiszemitizmus egzisztenciális fenyegetés az európai zsidóságra nézve.
Mint elmondta, két héttel ezelőtt támadást hajtottak végre egy németországi zsinagóga ellen, ami csak a legutóbbi, erőszakos megnyilvánulása annak a tendenciának, ami általánosabb értelemben is tapasztalható, beleértve az antiszemitizmus verbális megnyilvánulásait, a negatív sztereotípiák terjesztését. Szóvá tette azt is, hogy Belgiumban betiltották az állatok zsidó rítus szerinti, kóser vágását.
Az újra növekvő antiszemitizmus okát a főrabbi részben abban látja, hogy ezekben az években távoznak az élők sorából a holokauszt utolsó túlélői és elkövetői, és így a holokauszt élő emlékezetből történelemmé válik. Az okok között szerepel ugyanakkor az Európában érzékelhető politikai felfordulás is – fogalmazott Pinchas Goldschmit, aki szerint Európa ma kevésbé biztonságos hely a zsidók számára, mint amilyen volt mintegy húsz évvel ezelőtt. Azóta egyébként – tette hozzá – kétmillióról másfél millióra csökkent az európai zsidók száma, nagyrészt a kivándorlásnak betudhatóan.
A milánói rabbikonferencián Moshe Rosen díjjal tüntették ki Andrea Riccardit, az 51 esztendővel ezelőtt létrehozott Szent Egyed katolikus közösség alapítóját, a katolikusok és a zsidók közötti párbeszéd előmozdításában szerzett érdemek elismeréseként. A Szent Egyed közösség – abból a meggyőződésből fakadóan, hogy a holokauszt emlékének a megőrzése döntő fontosságú az egységes Európa létrehozása érdekében – egyebek közt közreműködött emlékművek megalkotásában az egykori deportálások helyszínén – így a milánói központi pályaudvaron, Antwerpenben, illetve Pécsett. Andrea Riccardi az AP-nek nyilatkozva arról beszélt, hogy a nacionalizmus ma újra teret nyit a gyűlölet politikája előtt. Az antiszemitizmus a politikai gyűlölködésnek nem egyetlen, de első fejezete – fogalmazott a Szent Egyed közösség alapítója.
A Moshe Rosen díj, amellyel ezt a katolikus közösséget most kitüntették, Románia egykori főrabbijának a nevét viseli, aki a kommunizmus alatt védelmezte közösségét.
A Reuters hírügynökség körkérdést intézett a LMBT-közösségek melegjogi kérdésekkel foglalkozó azon európai aktivistáihoz, akik Prágában gyűltek össze háromnapos éves tanácskozásukra, hogy mit tartanak a legsúlyosabb fenyegetésnek a kontinensen a melegek jogegyenlőségére nézve. A válaszokból az derül ki, hogy általában a növekvő populizmust és nacionalizmust tekintik a legnagyobb veszélynek. Az egyik cseh résztvevő, a prágai pride-menetek szervezője olyan felmérési adatokat ismertetett, amelyek szerint a közvéleménynek mindössze 11 százaléka vélekedik úgy, hogy a melegeket hátrányos megkülönböztetés éri, ugyanakkor viszont az érintettek 75 százaléka találkozik élete során valamilyen fajta diszkriminációval. Egy holland jogász, aki az utrechti egyetemen oktat, a szélsőjobboldali pártok idegenellenességével rokonítja a bármilyen „másság” elleni fellépést. Ugyanakkor derűlátónak mondja magát, hiszen nincs két évtizede, hogy egyes országokban engedélyezték az azonos neműek közötti házasságkötést. Volt olyan melegjogi aktivista, aki arról számolt be, hogy Lengyelországban fizikai bántalmazás éri az LMBT-közösség tagjait. Megszólaltatta a Reuters Ónodi Adél transznemű színész-énekest is, aki arra a következtetésre jutott, hogy rá nézve veszélyekkel járna, ha Magyarországon maradna, és ezért a kormányzati magatartást tartja felelősnek.
A Politico
című amerikai portál európai kiadása arról a Donald Tusk volt lengyel
miniszterelnökről közöl cikket, aki az elmúlt öt évben az uniós tagországok
csúcsvezetőit tömörítő testületnek, az Európai Tanácsnak volt az elnöke, most
pedig – egyelőre legalábbis – ő az egyetlen jelölt az Európai Néppárt elnöki
tisztségére. Ez a jobbközép irányzatú politikai család a kontinens legfontosabb
irányzatának számít immár több mint négy évtizede, bár az utóbbi időben a
politikai térkép sokkal bonyolultabb lett, és a Néppárt meglehetősen sokat
veszített dominanciájának mértékéből. A jövő hónapban a zágrábi kongresszuson
fogják megválasztani az Európai Néppárt új elnökét, a francia Joseph Daul
utódját. Tuskról azt írja a Politico: továbbra is eljátszik ugyan azzal a gondolattal,
hogy majd induljon a jövő évi lengyel elnökválasztáson, de az nagyon nehéz
küzdelemnek ígérkezik, tekintve a lengyel kormányzó nacionalisták erejét. Ezért
most – legalábbis egyelőre – elvállalta a jelöltséget az Európai Néppárt elnöki
tisztségére.