A 19. század végén, a 20. század elején Ganz Ábrahám, Csonka János, Kandó Kálmán, illetve tanítványaik számos remek találmánnyal hívták föl magukra a világ figyelmét, és segítették a magyar gazdaság eredményességét. Évtizedekkel később azonban a hazai ipar, a kutatás és a fejlesztés lemaradása az élvonaltól egyre nyilvánvalóbbá vált. A második világháború után a minőségre kevesebb figyelmet fordítottak, inkább a mennyiségi szemlélet uralkodott el. Erről az Országgyűlés elnöke beszélt ünnepi köszöntőjében a 17. Magyar Termék Nagydíj Pályázat díjátadóján. Hozzátette: a rendszerváltozás fordulatot hozott a magyar gazdaságban. Ám hamar kiderült: a hazai terméknek nem elég hazainak, magyarnak lenni, versenyképességét bizonyítania kell itthon és külföldön egyaránt. A piac nyitott, így az importált termékekkel és szolgáltatásokkal kell versenyezniük a gazdaság élet szereplőinek.
Előadásában Bendzsel Miklós, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke azt hangsúlyozta, hogy bár régóta ismert a márkaépítés, termékvédelem fontossága, napjainkban új eszközök szükségesek az imázs fejlesztéséhez. Világszerte egyre több a tudatos vásárló, így a fogyasztók hamar „beárazzák” az értékes márkákat. Adyval szólva, az „értől az óceánig”, tehát a regionális helyszíntől a globális piacig kell sikerre vinni egy-egy ötletet, márkát. Érdekes adalék, hogy Kína vagy India jóval többet fordít a „fejlett Nyugatnál” a márkaépítésre, ugyanakkor Magyarországon jól érzékelhető előrelépés tapasztalható. Bendzsel szerint e fejlődés ellenére feltűnő, hogy a benyújtott nagydíj-pályázatok harmadának nem volt semmilyen védjegye. Az elhivatott és korszerű szabadalmi politika egyszersmind megköveteli a tartalom és forma párhuzamos fejlesztését – mutatott rá a szakember. Másfelől azonban az innováció előretörését jelzi, hogy ma már a hazai vállalatok több mint negyede tevékenykedik a szabadalmi szempontból érzékeny szektorokban.
Az ünnepi köszöntők és előadások is nyomatékosították, hogy az idén az innováció, a munkahelyteremtés és az exportorientáció állt a pályázati tematika középpontjában.
A kiváló minőségű termékeknek és szolgáltatásoknak köszönhetően „jól járnak” a hazai cégek és az egész népgazdaság. Bővülnek az értékesítési lehetőségek mind belföldön, mind a határokon túl, ami a növekvő kereslet miatt új munkahelyeket teremt. A Magyar Termék Nagydíj zsűrije 2014-ben azokat a pályázatokat részesítette előnyben, amelyek nemcsak magas színvonalat (minőséget, újszerűséget, innovációt stb.) tükröztek, hanem a külpiaci értékesítés lehetősége is az egyik elsődleges szempont.
Az értékelés alapján az idén 66 pályázó vállalkozás 66 terméke vagy szolgáltatása érdemelte ki az elismerést. A díjazottak egy évig ingyen használhatják nyertes termékeiken, illetve szolgáltatásaikon a Magyar Termék Nagydíj® tanúsító védjegyet. Az elismerést igazoló trófeát és díszoklevelet Mengyi Roland, az Országgyűlés gazdasági bizottságának alelnöke adta át a Parlamentben.
A győztesek 18 pályázati főcsoportból kerültek ki: a díjazottak zöme élelmiszereket, étrend-kiegészítőket, italárukat (19,6 százalék) állít elő, illetve kozmetikai termékeket készít (16,7)
További háttér-információk a 17. Magyar Termék Nagydíj Pályázatról, illetve a nyertesekről ITT olvashatók.
