Magyarország a lista közepén található, ha azt nézzük, hogy az anyagi és szociális viszonyok alapján hol a legjobb megöregedni a világban – írja a Time. A Globális Korfigyelő Indexet a HelpAge International szervezet, valamint a Southamptoni Egyetem szakértői állították össze, 96 állam adatai alapján. Eszerint az éllovas Norvégia, utána Svédország, Svájc és Kanada a sorrend. A sereghajtó Afganisztán, mi pedig a 46. helyet foglaljuk el. Utánunk Európában Szlovákia, Albánia, Málta, Bulgária, Belorusszia és Oroszország következik. Az öreg földrészről Törökország, Szerbia és Ukrajna áll leghátul. A jelentés rámutat, hogy 2050-re a Föld lakosságának 21%-a idősebb lesz 60 évesnél, miközben napjainkban a jogosultaknak csupán negyede kap nyugdíjat és az országok harmada nem tud megbirkózni az öregség társadalmi, gazdasági, egészségügyi gondjaival.

 

A Juncker Bizottságban a holland Timmermans felügyel a közösségi értékek megtartására, így neki – előbb vagy utóbb – foglalkoznia kell Magyarországgal – olvasható a Le Monde cikkében. Az ugyanis 2010 óta, amióta a nemzeti-konzervatív Orbán Viktor irányítja, olyan problémát vet fel, amit nem láttak előre az Európai Unió megalkotói: névleg megtartja ugyan a maastrichti költségvetési előírásokat, ám egyre nyugtalanítóbb módon növeli a demokráciahiányt. A civil szervezetek ellen hónapok óta folyó hadjárat csupán az utolsó fejezet ebben a sorban. A sajtót, az oktatást, az igazságszolgáltatást, a gazdasági és kulturális intézményeket már engedelmességre kényszerítette. És a Fidesz az Országgyűlésen túl most már az Alkotmánybíróságban is kétharmados többséget élvez.
Nem tudható, sokáig eltűri-e az EU, hogy egyik tagállama tartja ugyan a 3%-os hiánycélt, ám közben élvezettel távolodik az európai család értekeitől, amikor a sajtószabadságról vagy a politikai váltógazdálkodás biztosítékairól van szó.

Ha a magyar kérdés nincs rajta Brüsszel prioritási listáján, nagyon is ott van Washington radarján, amint azt Obama legutóbbi kijelentése tanúsítja. Az amerikai elnök a kommunizmus bukása óta példátlan módon egy sorba állította az orbáni Magyarországot, valamint Oroszországot és Azerbajdzsánt. És ide tartozik az amerikai delegátus felszólalása az EBESZ-ben, valamint Clinton kevésbé diplomatikus nyelven megfogalmazott véleménye is.

Ezek az állásfoglalások csupán követték a nagy amerikai lapok, valamint a konzervatív német újságok szerkesztőségi sortüzét. Valamennyi orgánum meglepődött Brüsszel passzivitásán Orbánnal szemben, aki a minap kapta meg a csekket a 25 milliárd eurós uniós támogatásról. A felháborodás oka a tusványosi beszéd, amely sokkot okozott, miután egy EU- és NATO-tagállam részéről hangzott el.

Orbán a magyar diplomaták értekezletén megpróbálta bagatellizálni az ügy jelentőségét, kijelentve, hogy azért támadják, mert bírálta az oroszok elleni szankciókat. És ebben nem is tévedett: az USA, éppúgy, mint Lengyelország, a NATO gyenge láncszemének tartja Magyarországot.

A politológus Jan-Werner Müller Moszkva trójai falovának minősítette a nyugati erődön belül. Egy Közép-Európa-szakértő szerint Orbán a putyini modellt választotta, amely a végrehajtó hatalom dominanciájára és a gátlástalan nacionalizmusra épít. A politikai jelek egyértelműen kelet felé mutatnak. Szijjártó Péter lett az új külügyminiszter, aki két év óta erőltetett menetben szorgalmazza a nyitást Ázsia és Oroszország felé. Meglátjuk, hogy az unió ad-e olyan eszközt a saját kezébe, amivel érdemének megfelelően tud szembeszállni a «magyar problémával».

A mai teljes külföldi lapszemle itt olvasható, tessék kattintani!