A képviselők jóváhagyták a 27 tagú biztosi testületet, amelyet Jean-Claude Juncker megválasztott bizottsági elnök szerda délelőtt mutatott be. A Parlament 423 szavazattal, 209 ellenszavazat és 67 tartózkodás mellett választotta meg az új Európai Bizottságot, amelyet most hivatalosan is kinevezhet a tagállamok állam- és kormányfőiből álló Európai Tanács. A Bizottság ezt követően, november elsején lép hivatalba, megbízatása öt évre szól.

Összehasonlításul: a José Manuel Barroso által vezetett első Bizottságot 2004 novemberében 449 szavazattal, 149 ellenszavazat és 82 tartózkodás mellett, míg Barroso második testületét 2010 februárjában 488 szavazattal, 137 ellenszavazat és 72 tartózkodás mellett választották meg.

 

Jean-Claude Juncker: Mozgásba hozzuk Európát

Az Európai Bizottság megválasztott elnöke a biztosi testületről szóló szavazás előtt szólalt fel az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén. Juncker beszédében rámutatott arra, hogy Európa problémáit nem vehetjük félvállról, ezért gyors és hatékony eredményeket felmutató, csőlátás, klaszterek és portfólióhatárok nélkül is valódi csapatként működő Bizottságra tett ígéretet. Az uniós polgárságot a migrációs ügyekért és az uniós belügyekért felelős biztos, Dimitrisz Avramopulosz hatáskörébe sorolta, egyúttal újfent kifejezte bizalmát Navracsics Tibor iránt.
 
A felszólalás teljes szövege itt olvasható.

Barroso búcsúzik

Az Európai Parlament tegnapi plenáris ülésén tartotta búcsúbeszédét José Manuel Durão Barroso. A leköszönő elnök áttekintette az elmúlt tíz év jelentős eseményeit, és arra a következtetésre jutott, hogy Európa ellenálló- és alkalmazkodó képessége rendkívüli. Megfogalmazása szerint a 28 tagúra bővült Európai Unió a szerény növekedési tendenciák ellenére is erősebb, mit tíz évvel ezelőtt. Barroso rámutatott, hogy a Bizottságnak nem sikerült az összes kitűzött célt megvalósítania, azonban a munka lelkiismeretesen zajlott, és az Európai Unió globális érdekei mindig elsőbbséget élveztek a konkrét érdekekkel szemben. Így adottak az egységes, nyílt és még erősebb Európa érdekében folytatott munka feltételei.

Az angol nyelven elhangzott beszéd teljes szövege itt olvasható.

Frissítés, 16:05

A Parlament megválasztotta az új Európai Bizottságot

A képviselők jóváhagyták a 27 tagú biztosi testületet, amelyet Jean-Claude Juncker megválasztott bizottsági elnök szerda délelőtt mutatott be. A Parlament 423 szavazattal, 209 ellenszavazat és 67 tartózkodás mellett választotta meg az új Európai Bizottságot, amelyet most hivatalosan is kinevezhet a tagállamok állam- és kormányfőiből álló Európai Tanács. A Bizottság ezt követően, november elsején lép hivatalba, megbízatása öt évre szól.

Összehasonlításul: a José Manuel Barroso által vezetett első Bizottságot 2004 novemberében 449 szavazattal, 149 ellenszavazat és 82 tartózkodás mellett, míg Barroso második testületét 2010 februárjában 488 szavazattal, 137 ellenszavazat és 72 tartózkodás mellett választották meg.

Nyitóbeszédében Jean-Claude Juncker több változtatásról számolt be a portfóliók elosztásában, amelyekről a szakbizottságok értékelése nyomán döntött.

 

A Bizottság összetételével kapcsolatban Juncker megjegyezte: az „politikusokból áll majdˮ. Az alelnöki rendszerre „az ötletek koordinálása, összefésülése és szervezése miattˮ van szükség. Kiemelte: kemény harcot vívott azért, hogy elég nő kerüljön a testületbe, ugyanakkor elismerte: „23-ból kilenc nő még mindig szánalmas arányˮ.

A meghallgatáson elhangzott bírálatokat megfontolva Juncker a gyógyszerek témáját visszaadta az egészségüggyel foglalkozó biztosnak, Vytenis Andriukaitis-nek és Elżbieta  Bienkowskának, aki az űrpolitikáért is felelni fog. A korábban Navracsics Tiborhoz tartozó állampolgári ügyek témáját Dimitris Avramapoulos kapta, a magyar biztoshoz a sport került. Juncker nem engedett annak a kérésnek, hogy a bővítési portfólióból törölje a „tárgyalásokˮ szót, mert mint mondta, az kiábrándítólag hatna a jelölt országokra.

Az Egyesült Államokkal folytatott szabadkereskedelmi megállapodás kapcsán Juncker kijelentette: nem hagyja az uniós bíróságok joghatóságát csökkenteni. Azt is kiemelte: ragaszkodik az általa javasolt 300 milliárd eurós befektetési csomaghoz, amelyet „még karácsony előttˮ bemutat.

„A (stabilitási egyezmény) szabályai nem változnakˮ – mondta Juncker, ugyan hozzátéve, hogy azt a jogszabályok határain belül „bizonyos fokú rugalmassággal alkalmazzák majdˮ.

Manfred Weber (EPP, Németország) szerint az európaiak kulcsszerepet töltöttek be abban a folyamatban, amely az új Bizottság megválasztásában csúcsosodott ki. „Az európai demokrácia öles léptekkel haladt előre.” A néppárti képviselőcsoport értékeli Juncker tapasztalatát és politikai hozzáállását. „Most pedig kezdjük el a munkát Európa stabilitásával, a növekedéssel, a migrációs kérdésekkel kapcsolatban, ügyelve a nemzeti kompetenciák tiszteletben tartására, és közben ne felejtsünk el Európa határain túlra is nézniˮ – fogalmazott.

Gianni Pittella (S&D, Olaszország): „Manapság Európa legádázabb ellensége nem a populizmus, hanem a bátor európai vezetők hiánya. Az S&D képviselőcsoport támogatni fogja önt, ugyanakkor mi leszünk a többség kritikus hangja.” Pittella figyelmeztetett, hogy a 300 milliárd eurós befektetési terv az új Bizottság szavahihetőségének próbaköve lesz. Bírálta, hogy az európai munkavállalók kénytelenek versenybe szállni az egyre olcsóbb munkaerő címéért, és megígérte a kiküldött munkaerőre vonatkozó irányelv és a gyermekszülési szabadságra vonatkozó irányelv újratárgyalását.

Syed Kamall (ECR, Egyesült Királyság): „Üdvözöljük, hogy a Bizottság felépítése nem pusztán azt a kétségbeesett törekvést tükrözi, hogy muszáj 27 helyet találni 27 ember számáraˮ – mondta, értékelve, hogy Juncker „eredményközpontú, intergrált hierarchiával állt előˮ. Kamall szintén üdvözölte a bürokrácia csökkentésére tett javaslatokat és a digitális piacra, az energiabiztonságra és a szubszidiaritás elvére helyezett hangsúlyt. „Sajnáljuk, hogy figyelmen kívül hagytaa költségvetés-ellenőrzési biztosi poszt létrehozására irányuló parlamenti kérdéstˮ – mondta Kamall, aki Pierre Moscovici biztos kinevezését is bírálta. „Most tartózkodni fogunk, a jövőbeli kihívások kapcsoán pedig vitába szállunk majd önnel.”

Guy Verhofstadt (ALDE, Belgium) „egyértelmű igentˮ mondott az új Bizottságra, reményét fejezve ki, hogy az másként működik majd az eddiginél. „Ambíciózus és jövőképpel rendelkező Bizottságot szeretnénk, amely kivezeti Európát a válságból, nem pedig a Tanács titkárságaként működikˮ – mondta. Hangsúlyozta, hogy „hiteles befektetési és növekedési stratégiáraˮ van szükség, és azonnali közbelépést kért, ha elakadnak az ügyek az olyan közösen vitt tárcáknál, mint amelyért Valdis Dombrovskis és Pierre Moscovici biztosok felelnek. Verhofstadt támogatásáról biztosította azokat a jelentős európai művészeket, akik nyílt levélben bírálták Navracsics Tibor kinevezését a kultúrával foglalkozó tárca élére.

Neoklis Sylikiotis (GUE/NGL, Görögország) szerint a testület összetétele azt jelzi, hogy az új Bizottság neoliberális politikát folytat majd, amely munkahelyek megszűnéséhez, kemény megszorításokhoz és a kis- és középvállalkozások ellehetetlenüléséhez vezet. Az új Bizottság „a szocialisták, a liberálisok és a néppárt közötti megállapodás gyümölcse, fittyet hányva az uniós döntéshozatalraˮ – fogalmazott. „Valódi változást akarunk az uniós politikában, hogy végre kiemelkedjünk a válságból és munkahelyeket teremthessünk.”

Rebecca Harms (Zöldek/EFA, Németország): „A képviselőcsoportom nemet mond a Juncker-Bizottságraˮ – mondta, hozzátéve: „Navracsics Tibor kinevezése önmagában  is elég indok már az elutasításra.” Harms bírálta Juncker és testülete hozzáállását az éghajlatpolitikához, illetve a fenntartható fejlődés témájának hiányát. Véleménye szerint az új Bizottság „felelőtlen módon közelíti megˮ a menekültpolitikát.

Nigel Farage (EFDD, Egyesült Királyság): „Nemmel szavazunk a kormányzás ezen antidemokratikus módjáraˮ – mondta. „Ez lesz a Nagy Britanniát irányító utolsó Európai Bizottság, mert öt év múlva mi már az EU-n kívül leszünk.”

Harald Vilimsky (független, Ausztria): „Ahogy nem bántuk Barroso távozását, úgy Juncker érkezésének sem örvendünk túlzottanˮ – mondta. „Se Barroso, se Juncker nem az emberek választottja. (…) A technokráciát képviselik, a hagyományos nomenklatúrát. Ön ellen szavazunk, és ezáltal az európai népek családja mellett tesszük le a voksunk.”