A réti fülesbagoly.Ugyancsak a Kisalföldnek ebben a térségében a világon először azonosított ritka pókfaj is felbukkant, továbbá már jó 100 hektáron legeltethetnek szürke marhát, miáltal az ősgyep sikerrel védhető. Az Európai Unió 1 730 000 euróval támogatja a hároméves kisalföldi homokpuszta-kezdeményezést, amely remény szerint jövőre befejeződhet a Honvédelmi Minisztérium, a Budapesti Erdőgazdasági Zrt., a Fertő–Hanság Nemzeti Park Igazgatóság és az Aquaprofit Zrt. konzorcium együttműködése révén.  A konzorcium partnerei sajtótájékoztató és lakossági fórum keretében ismertették a 2012 áprilisában kezdődött projekt legfontosabb köztes eredményeit.

A program egyik célja a homoki gyepek állapotának megőrzése és javítása, amelyet a leginkább természetközeli módon, magyar szürke szarvasmarhák legeltetésével valósítanak meg a térségben. A legeltetés máris mintegy 100 hektáron folyik, és a Fertő–Hanság Nemzeti Park és a természetvédelmi hatóság teljes körű támogatásával várhatóan további 55 hektárral bővül a legelőterület.  

A nagyszabású helyreállítás egyik látványos eredménye, hogy az egykori katonai gyakorlóterületeken megjelent a fokozottan védett réti fülesbagoly. A madárból a számlálások alapján hazánk területén körülbelül 200 pár él, egyedeinek eszmei értéke 250 000 forint. Ezen a területen azonosítottak egy ritka pókfajt: a Zodarion zorba Bossmans hímpéldányát tavaly találták meg, és az idén – a világon elsőként – a faj nőstény egyedét is felfedezték.

Példás együttműködéssel hozta létre a győri Móricz Zsigmond Általános Iskola és a Budapesti Erdőgazdaság Zrt. a (győr)szentiváni tanösvényt; kialakítását a megyeszékhely is támogatta. A tanösvény a környezet iránti felelősségre nevelés egyik eszközeként segíti a gyerekek szemléletformálását; természetesen a győrszentivániak is ráléphetnek erre az ösvényre – sportolás, pihenés, túrázás céljából is.

Zodarion Zorba Bossmans - a világ egyik legritkább pókja.

A „kisalföldi homokpuszta projekt” részeként jövőre eltávolítják a tömegesen elterjedt, más kontinensekről behurcolt növényeket – például a selyemkórót, a bálványfát – és felszámolják az illegális hulladéklerakókat, a lebontják és eltakarítják az egykori katonai épületeket. Helyükön a természetes domborzat és növényzet helyreállítása végett homokbuckákat, buckaközi mélyedéseket alakítanak ki.