A Bloomberg hírügynökség hosszú elemzést közöl a berlini fal leomlásának 25. évfordulóján és ebben felveti, hogy az európai egység töredezik, amibe besegít az orosz elnök. Ráadásul a putyinizmusnak vannak védelmezői. Sőt, az új Európa néhány építésze saját alkotása ellen fordult. Közülük a legnevezetesebb Orbán Viktor, aki szovjetellenes diákvezérként indult, most azonban, miniszterelnökként a liberális modell bukását szorgalmazza. Csodálattal beszél Putyinról és az EU-val szembemenve energetikai megállapodást kötött a Kremllel…
„Magyarország önkiszolgáló bolt Orbán barátainak”. Ezzel a címmel közöl elemzést a legnépszerűbb amerikai hírportál, a Huffington Post (forrás: Galamus) német kiadása. Mint megállapítja, Magyarország egyre inkább fekete bárány lesz az EU-ban. Jelenleg messzire nyúló korrupciós botrány rázza meg az USA-hoz fűződő kapcsolatait, mert bizonyítékok vannak arra, hogy kormányközeli bizalmasok közpénzeket hűtlenül kezelnek. Mivel Brüsszel tetemes támogatást nyújt a magyar államháztartásnak – Budapest az uniós szubvenciók egyik legfőbb kedvezményezettje! – a német adófizetőknek fel kell tenniük a kérdést, hogy meddig hagyják még gyarapodni Orbán magánvagyonát.
A hatalom kétarcúsága jut kifejezésre abban, hogy a miniszterelnök egyre élesebben bírálja Brüsszelt, nacionalista hangot üt meg és mind hevesebben flörtöl keleti, tekintélyelvű kormányokkal, ugyanakkor igencsak tartja a markát és keresi, hogy miként lehetne még készpénzre váltani az EU-tagságot.
Amerikai részről abból indulnak ki, hogy korrupció van a magyar állam legfelső szintjein. Az aktuális botrány nem egyedi. Közbeszerzési pályázatokat rendszeresen csakis a kormány bizalmasai nyernek meg és a földeket is a rendszer emberei kapják meg. Jól illusztrálja a helyzetet a trafik-ügy is. A nyugdíjrendszer államosításával és a gyógyszertárak részleges kollektivizálásával szintén megmutatták, hogy rugalmas fogalommá fokozták le a tulajdont és a jogállamiságot.
Mindez középtávon alapvetően fogja érinteni a magyar gazdaságot, mert rontja a versenyképességet. Németországnak az unió nettó befizetőjeként el kellene gondolkodnia azon, hogy a szubvenciókkal meddig akar még finanszírozni egy kleptokrata rezsimet. Az EU-kifizetések leállítása az első hatásos lépés lenne ahhoz, hogy Brüsszel egyértelműen jelezze: ha valaki a közösség tagja akar lenni, akkor annak tiszteletben kell tartania a jogállamiságot és az átláthatóságot.
A német külügyi államminiszter szerint Orbán Viktor egyre újabb indítványokkal áll elő, hogy korlátozza a szabadságjogokat – írja a Die Welt. Az újságnak adott hosszú interjúban Michael Roth, aki budapesti látogatása után aggódik a magyar jogállamiság miatt, sürgeti, hogy Brüsszel foglaljon egyértelműen állást. A politikus hangsúlyozta, hogy az unió elsősorban értékközösség, de ezeket csak akkor képviselheti hitelesen – pl. a kínai vagy az orosz kormánnyal szemben, ha nem hagy kétséget afelől, hogy az értékeket a saját sorain belül teljes mértékben tiszteletben tartják.
Roth azonban nem csak Magyarország miatt tartja szükségesnek, hogy az unió új belső mechanizmust vezessen be a demokratikus elvek megtartásának ellenőrzésére. Azt reméli, hogy decemberre már meglesz a döntés ez ügyben.
A német külügyi vezető mélységes aggodalommal figyeli, ahogyan Orbán Viktor kétségbe vonja a liberális demokrácia létjogosultságát. Azt meg nem tudja hová tenni, hogy a magyar miniszterelnök összefog az oroszokkal. Masszívan ártana ugyanis Magyarországnak, ha politikailag, gazdaságilag és kulturálisan elszigetelné magát, bár ez a Nyugat érdekeit sem szolgálná.
A politikus úgy véli, nyíltan meg kell mondani a magyar vezetésnek a demokráciával kapcsolatos aggályokat. Ám szerinte az gond, hogy egyes magyar politikusoknál az az elv érvényesül, hogy „aki nincs velünk, az ellenünk van”. Mindent pártpolitikai szűrőn át néznek, még a művészetet is. Pedig az országnak megbékélésre és nem további megosztottságra van szüksége. Ugyanakkor az is tanácsos lenne, ha a hatalom a kétharmad dacára nagyobb jogokat adna az ellenzéknek.
Roth kitért arra, hogy az Európai Néppárt szintén elemzi a magyarországi helyzetet, csak éppen jelenleg erre nem hajlandó nyilvánosan. A pártcsaládon belüli lojalitásnak azonban vannak határai, amikor az alapvető európai értékekről van szó. Ami pedig Navracsics Tibor bizottsági tagságát illeti, most a magyar biztoson a sor, hogy megmutassa: elkötelezett az európai értékek és a közösségi jog mellett.
Orbán Viktor legyőzhetetlennek tűnt, a hatalomvágya óriási, ám az internet adó ügyében meghátrálni kényszerült – olvasható a Profil című hetilapban. Pedig Magyarországon a lakosság politikailag demoralizált, és ha az utcára vonult, akkor azt leginkább ritualizált formában, Orbán és „hazafias” politikájának dicsőítésére tette. Egészen a múlt hétig. A kormányfő hirtelen meglepően erős ellenállásba ütközött, éspedig akkor, amikor azt a legkevésbé várta: a három sikeres választás után. Orbán remekül alkalmazza a szalámitaktikát… az internetadó kapcsán azonban mellévágott, jóllehet a téma nem olyan jelentős, mégis jelképes. És ezt nyilvánvalóan alábecsülte. A felvonulók számára ugyanis nem annyira a díjról van szó, a világháló a szabadságot jelképezi a fiatal magyarok számára, egy életmódot, amelybe az állam most be akar avatkozni…
Keményedik a hang Magyarország és az Egyesült Államok között – állapítja meg a Le Monde francia liberális lap Vida Ildikó bejelentése után. A botrány harsány, annál is inkább, mivel az amerikai ügyvivő jelezte, hogy a listát bővíthetik, és nem csak korrupciós alapon. Ebben a légkörben a Fidesznek már kétszer kellett lebeszélnie saját ultrajobbosait, hogy békemenetet szervezzenek a washingtoni politika elítélésére. Horváth András vesszőfutása meggyőzte az USA-t, hogy semmilyen segítségre nem számíthat Budapest részéről a Bunge ügyében… Washingtont az is nyugtalanítja, hogy a MOL, amelynek főnöke, Hernádi Zsolt Orbán bizalmasa, a Gazpromnak engedheti át az INA-ban meglévő tulajdonrészt.
A mai teljes nemzetközi sajtószemle itt olvasható, tessék kattintani!
