Magyar hivatalos személyek szerint Orbán Viktor azért volt jelen a tegnapi magyar–orosz meccsen, mert szereti futballt, a felbukkanása mégis feltűnő, amikor a legtöbb uniós vezető azon van, hogy az ukrán megszállás miatt ne hozzák kapcsolatba Oroszországgal – áll a Reuters tudósításában.

Hazai ellenfelei és jó néhány nyugati diplomata szemében a magyar politikus túlságosan is közel kerül a Kremlhez, márpedig ez olyan irány, amely azt kockáztatja, hogy Magyarország az EU peremére szorul. A hétfői tüntetésen az keltette a legnagyobb ovációt, amikor az ellenzék egyik támogatója uniós zászlót lengetett az Országgyűlés épületéből.

Orbán azt mondja, nem kerül az oroszok vonzáskörébe, csupán pragmatikus. Főleg energiaügyekben. Kovács Zoltán kormányszóvivő szerint a magyarok semmiféleképpen nem sodródnak Moszkva felé. Ami pedig a mérkőzést illeti, a miniszterelnök igyekszik ott lenni a válogatott minden találkozóján, tehát nincs semmiféle politikai szál a háttérben.

 

Vajon Magyarország lesz-e a következő Ukrajna? – kérdi az amerikai üzleti hírplatform, az International Business Times a hétfői tüntetések után. Nálunk stabilabb ugyan a helyzet, mint az ukránoknál, és kisebb az erőszakos viszály esélye, ám az egyre nagyobb kormányellenes megmozdulások miatt újabb harcmező keletkezhet Európa és Oroszország között. A demonstrációk Orbán Viktor mindinkább Moszkva-barát irányvonala ellen összpontosítanak. A jelszavak megdöbbentően hasonlóak azokhoz, mint amiket a Majdanon Janukovics ellen kiabáltak.

Orbán miniszterelnökként csak menet közben fordult Oroszország felé, gazdasági és politikai megfontolásokból. A Déli Áramlat megépítése azzal járna, hogy a Gazprom ténylegesen monopóliumot élvezne a magyar gázellátásban, ám a kormányfő azzal érvel, hogy az ügylet garantálja a biztonságot, főként az ukrán válság tapasztalatai alapján.

A bírálók viszont úgy ítélik meg, hogy a paksi szerződés is fokozná az orosz függést, ráadásul növeli az amúgy is magas államadósságot. Az európai felzúdulás láttán ugyanakkor Orbán immár nem ellenzi a nyugati szankciókat. A politikus kemény bírálatokat keltett egy sor törvénnyel, illetve lépéssel, amely segített elnyomni a politikai elégedetlenséget, és nyomás alá helyezte a független ellenőrző testületeket. Az USA szintén szemmel tartja a magyar vezetőt, lásd a beutazási tilalmat, illetve Goodfriend nyilatkozatát, amely szerint a korrupció a gyengülő demokráciából fakad, hogy Washington figyelmeztetésnek szánta a döntést. Orbán az elítélő nyugati állásfoglalások ellenére továbbra is a tekintélyelvűség felé halad és itt a lap idézi a tusványosi beszédet.

Magyarország a Kelet és a Nyugat határán fekszik, és mivel mindkét oldal ráncigálja, elkerülhetetlenül a jövőbeli feszültségek gyulladáspontjába sodródik. De Orbán – Janukoviccsal ellentétben – az internetadó visszavonásával bizonyította, hogy szükség esetén képes meghallani a közakaratot.

„Orbán, takarodj!” címmel a Neue Zürcher Zeitung svájci lap arról számol be, hogy nem állnak le a magyar kormány elleni tüntetések. Úgy tűnik föl, hogy a polgári mozgalom az internetadó – legalábbis átmeneti – visszavonása után megszimatolta a saját esélyeit. Hogy a hétfői gyűlésen az EU-zászló a tiltakozás általános jelképe volt, az sokat elárul az Orbán-rendszerről. A megmozdulások oka a kabinettel szembeni elégedetlenség, amit erősítenek a hétfői jelszavak is. Hogy a pártok nincsenek jelen, az az új mozgalom egyik erőssége. Nemcsak a Facebook-nemzedék vonult fel a Kossuth térre, jelen voltak minden társadalmi réteg képviselői. A követelések különfélék, leginkább azonban az adóemelést, a szociális támogatások lebontását, valamint a korrupciót kifogásolták. És persze sürgették Vida Ildikó lemondását. Orbán azonban nem kívánja meneszteni, mert „nem hajlik meg idegen hatalmak akarata előtt”.

A demonstrálók az internetadó jegelése után úgy érzik: nekik áll a zászló. A tiltakozások folytatódnak, ám kérdéses, meddig tart a lendület. Az új alaptörvény vagy a médiajogszabály ügyében sikertelenek maradtak az ellenerők, pedig ott sokkal konkrétabb kérdésekről volt szó. Azonkívül most 3 és fél évig nem lesz választás, Orbán egyelőre biztos lehet nyomasztó többségében.

A Fidesznek mindazonáltal van oka az aggodalomra. Az áprilisi választás eredménye csalókának bizonyult, a kormánypárt a 4 évvel ezelőttihez képest voksok százezreit vesztette el. A győzelem azért lett ennyire egyértelmű, mert a szétszabdalt és dilettáns baloldali ellenzék egyáltalán nem volt meggyőző, és így sokan inkább tartózkodtak. A hétfői megmozdulás is azt tanúsította, hogy a legtöbb részvevő számára csalódást okoznak az ellenzéki pártok.

De Orbán most már nem háríthatja a tömegek gondjait az előző pancser kormányra. Ha nem lesz óvatosabb az adók kapcsán, erős hatalmi pozíciója ellenére könnyen kiéleződhet a helyzet.

Baden-Württemberg európa-ügyi minisztere úgy ítéli meg, hogy Magyarország eltávolodik az uniós értékektől – írja a Stuttgarter Nachrichten  (forrás: Galamus). A szociáldemokrata Peter Friedrich szerint, ha Orbán Viktor illiberális demokráciát hirdet meg, és szembefordul a közösségi normákkal, akkor ez mutatja, milyen távol áll egymástól a két fél. És ez azután lecsapódik a civil társadalommal szembeni bánásmódban, a gazdaságban, továbbá az Európa-politikában is. A tartományi politikus úgy érzékeli, hogy a magyar kormány újra és újra megpróbálja kitapogatni, meddig mehet el, a többi közt a hatalom megtartása érdekében.

Ám az egyértelmű, hogy EU-tagállamként Magyarország köteles szellemében is alkalmazni az európai jogot. Az ugyanakkor alapvetően hamis, ha az Orbán-kabinet az önrendelkezés elleni támadásnak minősíti a külső kritikát, mivel Brüsszel mindenütt beavatkozik, ha egy tagország elhagyja a közös utat.

Viszont az megint csak nem járja, hogy valaki tetemes uniós támogatást kapjon, ezzel szemben támadja az EU-t. A reklámadóval pedig a média szabadságát korlátozza. A baden-württembergi miniszter megjegyezte, hogy a külföldi cégekre kivetett kényszeradók politikai célokat szolgálnak és semmiképpen nem egyeztethetők össze az egységes európai piaccal.

Friedrich reméli, hogy Navracsics Tibor biztosként hatást tud gyakorolni a magyar kormányra, és az véget vet az eddigi irányvonalnak, ami a nacionalizmus és a tekintélyelvűség felé vezet. Mert Európában a legfontosabb érték nem a nemzet, az unióban sokkal inkább a nacionalizmus meghaladásáról van szó. A legfőbb érték a béke, a jogállamiság, a szolidaritás és a szociális piacgazdaság. (A beszélgetést rövidített formában átvette a Die Welt is.)

A mai teljes nemzetközi lapszemlét itt olvashatja, tessék kattintani!