A harmadik negyedévben a bruttó hazai termék 0,5%-kal nőtt az előző negyedévhez, nyers adatok alapján 3,2%-kal, szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok alapján 3,1%-kal a múlt év azonos időszakához képest. Januártól szeptember végéig a GDP 3,4%-kal haladta meg az egy évvel azelőttit. Az idei növekedési ütem kiemelkedő a múlt évekhez képest; az idén várható 3,2%-os bővülésnél magasabb dinamikát legutóbb 2006-ban ért el a magyar gazdaság: 2004-ben 4,8%-kal, 2005-ben 4,3%-kal, 2006-ban 4%-kal nőtt a GDP.

A magyar gazdaság teljesítménye az idei bővüléssel sem éri el a válság előtti, 2008. évi szintet. Az elvesztegetett éveknél is nagyobb probléma, hogy a gazdaság növekedésének jelenlegi üteme nem fenntartható, 2014-i dinamikája több egyszeri hatás egyidejű érvényesülésének következménye.

A múlt évben ért véget az Európai Unió hétéves költségvetési ciklusa; a kormány az előző években sokszori átszervezéssel működésképtelenné tette az uniós projektek fogadására szolgáló szervezeteket, aminek komoly elmaradás lett a következménye. A múlt év végén kapkodással párosuló gyors ütemű pénzlehívás kezdődött, amely érzékelhetően megemelte a beruházások volumenét. Ez a tényező azonban a jövő év első felében már jóval kevésbé, azt követően már alig érvényesül, hiszen lejár az előző ciklusban kezdődött fejlesztések lezárásának határideje.

Az idén a növekedéshez hozzájárult, hogy beléptek a termelésbe a járműipari nagyberuházások, ezért dinamikusan bővül a feldolgozóipari termelés és az export. A múlt évi kedvező termést követően az idei év is az átlagosnál lényegesen jobb volt a mezőgazdaság számára. Nem elhanyagolható e tényezők mellett a választási gazdaságpolitika hatása, amelynek következtében nőtt a reáljövedelem és a lakossági fogyasztás.

Az egyszeri tényezők hatása jövőre tehát nem érvényesül.

A kormány gazdaságpolitikája növekedésellenes. A konfrontatív kormányzati magatartás, a jogbiztonság, a kiszámíthatóság teljes hiánya miatt menekül a működőtőke, a kormány egyre erőteljesebb államosítási törekvései, a tulajdonviszonyok erőszakos, drasztikus átalakítása elriasztják a potenciális beruházókat, nemzetközi elszigetelődésünk nehezíti a külgazdasági kapcsolatok bővítését. Ez a gazdaságpolitika szükségszerűen csökkenő dinamikához vezet, így folytatódik a lemaradásunk nem csupán az Európai Unió átlagához, hanem a környező országokhoz képest is.

Az elemzés teljes terjedelmében itt olvasható, tessék kattintani!