Az Európába irányuló bevándorlást nagyrészt le kell állítani – idézi a New York Times/Reuters tudósítása Orbán Viktort, hozzátéve, hogy a magyar vezető ott volt a párizsi köztársasági menetben és ezek után követel erőteljes választ az EU-tól. Ideértve, hogy szerinte gazdaságilag nincs semmi hasznuk a menekülteknek, csakis bajt és fenyegetést hoznak az európai népeknek. A jelentés megemlíti, hogy a KSH szerint mintegy 350 ezer magyar él és dolgozik külföldön, főleg Németországban, Nagy-Britanniában és Ausztriában.

Az EU azt akarja, hogy a kormányok és a biztonsági erők az eddiginél szorosabb együttműködéssel reagáljanak az olyan merényletekre, mint amilyen a múlt heti párizsi terrorakció volt, de óv az elsietett válaszoktól – tudósít a Yahoo/Reuters. A beszámoló a többi közt megemlíti, hogyOrbán Viktor sürgette: a közösség zárja be a kapukat a menekültek előtt. Juncker szóvivője viszont úgy nyilatkozott, hogy az ellenlépéseket végig kell gondolni, nem lehet azokat a félelemre alapozni. És bár a belügyminiszterek vasárnap amellett foglaltak állást, hogy bizonyos esetekben lehetővé kell tenni a szigorúbb ellenőrzést a schengeni rendszeren belül, a Bizottság képviselője ezzel szemben azt mondta: elsősorban azt kell bátorítani, hogy az államok teljes mértékben osszák meg az úton lévőkről rendelkezésre álló értesüléseket…

 
A magyar kormányfő és a cseh elnök keményebb hozzáállást követel az EU részéről a bevándorlókkal szemben a párizsi merénylet után – tudósít a Bloomberg. Orbán Viktor szerint csakis azok kaphatnak menedéket, akik politikai okokból hagyták el hazájukat. Zeman cseh elnök pedig azt sürgette, hogy küldjék haza azokat a külföldieket és hozzátartozóikat, akik nem tudnak alkalmazkodni a helyi normákhoz. A magyar vezető egyúttal rossz dolognak nevezte az immigrációt. A hírügynökség emlékeztet arra, hogy a két politikus már előzőleg is bírálatokat kapott. Az EU és az USA azt tette szóvá, hogy az Orbán-kabinet korlátozza a sajtószabadságot, ugyanakkor nem lép fel kellőképpen az ellen, amit jó páran roma és a zsidó kisebbséggel szembeni erősödő elutasításnak tartanak.

A Financial Times azt taglalja, hogy mindjárt az év elején a német kancellárnak olyan szokatlan kihívásokkal kellett szembenéznie, mint a görögök esetleges kilépése az  euró-övezetből, az ukrán helyzet stabilizálásáért vívott küzdelem, továbbá a francia terrortámadás. Így felvetődik: vajon 10 év után nem az idén botlik-e meg Európa legbefolyásosabb vezetője. Akik kételkednek Merkelben, azok egyfolytában felsültek a jóslataikkal az évek során, ám egyre inkább úgy tűnik föl, hogy az idén elérkezik a korlátaihoz a politikus óvatos módszere. A nagyobb feladatok miatt most netán kockázatosabb döntéseket kell hoznia.

Ennek jele, hogy saját, puha megközelítését feladva igencsak határozottan ítélte el a német iszlámellenes mozgalmat. A gond azonban az, hogy megnyílik a terep a jobboldali pártok előtt, éppen akkor, amikor fokozódik a populizmus a földrészen, amire csak ráerősíthet a Charlie Hebdo ellen végrehajtott gyilkos akció. Franciaországban pl. a Nemzeti Front erősödésével kell számolni.

És ott van Putyin, aki azon dolgozik, hogy megrendítse a törékeny uniós egyetértést a szankciók ügyében. Ennek érdekében az elnök máris a régi szövetségesekhez fordul. Merkel rákényszerülhet, hogy keményebben összecsapjon az olyanokkal, mint Orbán Viktor.


Putyin szavait nem szabad figyelmen kívül hagyni, mert az orosz vezető – Sztálinhoz hasonlóan – előre megmondja, mit fog tenni – tudósít a ČTK cseh hírügynökség. Erre hívta fel a figyelmet Prágában Anne Applebaum, aki nemrégiben „Vasfüggöny“ címen kitűnő könyvet írt Közép- és Kelet-Európa 1944–56 közötti időszakáról. Az amerikai történész, aki egyébként a lengyel parlament elnökének a felesége, rövidlátónak nevezte, hogy a térség néhány vezetője, így Magyar- és Csehországé, elnézően vélekedik Moszkváról. Szerinte itt a személyes érdekek állhatnak szemben a nemzet hosszú távú érdekeivel.

Majd úgy folytatta, hogy nem lehet tudni, a szankciók hatására a Kreml irányvonala egyhül-e, vagy netán még agresszívabb lesz. Putyin mindenesetre vissza akarja hozni a szovjet rendszer bizonyos elemeit, a múlt dicsőségét, és nagyon úgy gondolkodik, ahogyan azt a KGB-ben megtanulta.

A szakember úgy ítéli meg, hogy a következő két évben sok minden megváltozik, de ez a két év egészen veszélyes lesz mind Európában, mind a Közel-Keleten. Az orosz gazdasági válság pedig nem okvetlenül kedvez a békének. 

Egyre inkább a támadások kereszttüzébe kerül Magyarországon a szólásszabadság – kezdődik a Süddeutsche Zeitung beszámolója. Sáling Gergő, akit a nyáron löktek ki az Origo főszerkesztői székéből, miután a portál bíráló cikkeket közölt Lázár Jánosról, most oknyomozó honlapot hozott létre, hogy alaposan utánajárjon az országban uralkodó korrupciónak és átláthatatlan viszonyoknak.

A helyzet mindenesetre kedvez a vállalkozásnak: lásd az amerikai kitiltásokat és azt, hogy a magyar sajtó tele van a Fidesz-vezetés körüli emberek feltűnő vagyonosodásával. Az európai témák közül az új portál, a Direkt36 azzal akar indítani, hogy kiderítse: hová folynak az uniós támogatások.

Közben az újságírók közül sokan maximális aggodalommal figyelik, mi történik a közmédiában, ahol még jobban központosítják az irányítást.

A patinás, német nyelvű hetilap, a Pester Lloyd szerint a lépés célja elsősorban az, hogy még egyszerűbbé tegye a munkatársak ellenőrzését, a tartalom meghatározását. Ami pedig a szólásszabadság megszigorítását illeti, Rogán Antal azt követelte, hogy mondják meg: ki finanszírozza a hetek óta tartó kormányellenes tömegmegmozdulásokat. Azt állította, hogy a szervezőket külföldről irányítják, és hogy azok az ország érdekeivel ellentétesen járnak el.
 

A Der Tagesspiegel (forrás: Galamus) német lap „Magyarország nem akar multikultit” címmel számol be Orbán Viktor legújabb kijelentéséről. Rámutat, a magyar kormányfő arról ismert, hogy a politikai jobbszélhez igazodik. Most a párizsi szolidaritási menetet használta fel arra, hogy kikeljen a bevándorlás ellen. Az uniós tagállam Magyarországon nincs említésre méltó immigráció, viszont százezrek keresik boldogulásukat az EU más államaiban, mert az Orbán-kabinet alatt kialakult politikai-gazdasági helyzetben nem látnak jövőt a maguk számára. A miniszterelnök ennek ellenére egyértelművé tette, hogy nem fogja eltűrni a sokszínűség legcsekélyebb megnyilvánulását sem.

Hollywood a hét végén fényűző módon búcsúztatta a Szépek és gazdagok producerét, aki hamarosan elfoglalja budapesti nagyköveti állomáshelyét – tudósít a Yahoo/Hollywood Reporter. A parti Bellék szűk baráti körében kezdődött, de utána még vagy háromszázan csatlakoztak hozzá a család birtokán. Többen New Yorkból és Coloradóból érkeztek, hogy koccintsanak a házaspárral. A tömegben ott voltak a szórakoztató ipar vezetői, üzleti mogulok, celebek, így Gwyneth Paltrow, a New York Giants tulajdonosa és Schwarzenegger volt felesége, aki Kennedy-lány. Az eseményre magyar paprikával ízesített külön koktél készült, az előételt kicsiny magyar és amerikai zászlók díszítették.

A lap felidézi, hogy a kinevezés kapcsán a szenátusban McCain újfasiszta diktátornak nevezte Orbán Viktort, aki Putyinnal bújik ágyba. De arra is emlékeztet, hogy a vitában Barbara Boxer Colleen Bradley Bell védelmére kelt, hangsúlyozva, hogy a jelölt intelligens, és tudja, miként kell sikeresnek lenni, miközben McCainnek is voltak pártfogoltjai, akik nem váltak be a diplomáciában.

A mai teljes nemzetközi lapszemle itt olvasható, tessék kattintani!