Jó ideje találgatások övezték Angela Merkel látogatását, hazai és külföldi lapok egyaránt találgatták: mi lehet a német kancellár jövetelének célja. Elvégre egy díszdoktori oklevelet át lehet adni a berlini magyar nagykövetségen is, ám a világ legbefolyásosabb politikusnőjének budapesti útja mindenképpen jelzésértékű.
A látogatást hatalmas várakozás előzte meg, ám igazi értékéről, leglényegesebb „üzenetéről” csak a következő hetekben készülhet el az összegzés.
A zárt ajtók mögött folytatott megbeszélésen Orbán Viktornak alighanem az lehetett a legfontosabb mondandója, hogy nagyobb megértést csikarjon ki sajátos hintapolitikája számára. Merkel asszony pedig azon igyekezhetett, hogy elszántabb uniós együttműködésre bírja a renitenskedő magyar kormányfőt. „Az európai egység nagy érték, Európa mindig akkor erős, ha az országok közösen tudnak fellépni” – fogalmazott.
Sokatmondó apróság, hogy sem a megbeszéléséket követő sajtótájékoztatón, sem az Áder János államfőnél tett látogatáson nem lehetett EU-s zászlókat látni a háttérben. Merkel viszont arról beszélt újságírók előtt, hogy csak az Európai Unió 28 tagországának összefogásával lehet kilábalni az elhúzódó gazdasági válságból, lehet megoldani – tárgyalásos úton – az ukrajnai válságot.
A több mint 25 év előtti „bátor” határnyitásra utalva Angela Merkel megköszönte a magyarok hozzájárulását a békés rendszerváltozáshoz. Németül („Danke Deutschland”) viszonozta a sajtótájékoztatónOrbán Viktoraz elismerést, hiszen hazánkban több mint hatezer német vállalat működik, s ezek több mint 300 ezer embernek adnak munkát.
A kölcsönös udvariaskodás nem leplezte el a véleménykülönbségek burkolt körvonalazását. Merkel a sajtótájékoztatón szóba hozta a civil társadalom, a média jelentőségét, a szólásszabadság és az ellenzékkel folytatott párbeszéd fontosságát. Ami akkor is szükséges, ha az adott kormány – mint a berlini is – hatalmas parlamenti támogatottsággal rendelkezik.
Szó esett Merkel és Orbán négyszemközti találkozóján az orosz energiafüggőségről is, bár Németország kitettsége e tekintetben jóval kisebb a magyarnál. A kancellár asszony szerint mindent el kell követni a kiszámítható és megbízható energiaellátásért, miközben munkálkodni kell az energiaforrások diverzifikálásán.
A sajtótájékoztató legnagyobb érdeklődést keltő „szópárbaja” a demokrácia értelmezése körül zajlott. Míg ugyanis Merkel szerint még a legkényesebb kérdésekben is szem előtt kell tartani a tolerancia és a liberális demokrácia játékszabályait, addig Orbán szerint létezhet demokrácia liberális értékek nélkül is. Szerinte egyetlen eszmerendszer, a liberális sem élvezhet „privilégiumot”, ezt „mi nem adjuk meg neki”.
Merkel láthatóan meglepett arcot vágva fordult felé, és azt válaszolta, hogy számára „értelmezhetetlen” az illiberalizmus. Meglátása szerint a demokrácia gyökerei mindig is a liberalizmushoz kapcsolódtak. A németországi demokráciáról szólva a keresztényszociális, a liberális és a konzervatív gyökereket említette. A pluralizmus, a béke és a szabadság jelenti Európa alapját, ezekért az értékekért kell síkra szállni most az ukrán konfliktusban, és ezek alapján kell a kontinens országainak közösen fellépniük a kisebbségek kirekesztése ellen.
Angela Merkel arról is beszélt, hogy meg kell vizsgálni az Európai Unió és az Eurázsiai Gazdasági Unió közötti kapcsolatépítés lehetőségét, ám ez nem hátráltathatja az ukrajnai konfliktus megoldását.
Hétfő délután az Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetemen vette át – az ünnepélyes alkalomra fekete talárt öltő – Angela Merkel a díszdoktori oklevelet Szabó Gábortól, a szegedi egyetem rektorától. Az indoklás szerint a kitüntető címet a fizikusból lett politikus az európai integráció megvalósításában végzett tevékenységéért, a német–magyar kapcsolatok előmozdításáért, környezet- és családvédelmi politikájának kialakításáért, a tudomány és az oktatás támogatásáért kapta meg. Ezt követően a hallgatóság kérdéseire válaszolt; tessék kattintani!
Budapestről elutazása előtt Angela Merkel ellátogatott a Dohány utcai zsinagógába. Lapinformációk szerint Orbán Viktor azt szerette volna, ha itt közösen emlékeznek meg a holokauszt áldozatairól. Ám a németek ezt ellenezték, egyebek mellett a nagy vitát keltő Szabadság téri holokauszt-emlékmű miatt. Merkel viszont nemcsak a Mazsihisszel, hanem más zsidó szervezetek képviselőivel, köztük a kormány által „megértőbbnek” tartott Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezetőjével, Köves Slomóval is találkozott.
A Német Szövetségi Köztársaság kormányfője kora este fejezte be néhány órás budapesti vizitjét és Ferihegyről visszarepült Berlinbe. Itt-tartózkodásának és tárgyalásainak részleteiről – remény szerint – a következő napokban, hetekben akár többet is megtudhatunk.
Frissítés: 2015.02.02., 13:10:
Merkel kancellár a német gazdaság magyarországi képviselőivel találkozott
Dr. Angela Merkel német szövetségi kancellár a február 2‐i budapesti látogatása alkalmával Magyarországon működő német vállalatok képviselőivel is találkozott. A megbeszélésen a gazdaság részéről a gépjármű-gyártás, a gépgyártás, az elektrotechnika, a kereskedelem, az energiaipar, a logisztika, a média, a pénzügyi szektor területén működő vállalatok, valamint a Német‐Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara képviselői vettek részt.
A résztvevők megállapították, hogy a Németország és Magyarország közötti gazdasági kapcsolatok széles alapokon nyugszanak. A megbeszélésen a vállalatvezetők beszámoltak a német vállalatok széles körű szerepvállalásáról a magyar gazdaságban. Külön hangsúlyozták az eddig megvalósított beruházások kiemelkedő jelentőségét mind a német, mind a magyar gazdaság versenyképessége, valamint a munkahelyek biztosítása tekintetében.
A vállalatvezetők nyílt véleménycserét folytathattak a kancellár asszonnyal a magyarországi beruházási keretfeltételek olyan aktuális kérdéseiről, melyek hatással vannak az itt tevékenykedő német vállalatok működésére. Ide tartoztak például az adórendszerrel kapcsolatos alapvető kérdések, valamint egyes gazdasági ágazatok egyéni helyzete is. Az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszerrel (EKÁER) összefüggésben a vállalatvezetők felhívták a figyelmet a magyarországi vállalatok versenyképességére gyakorolt következményekre.
A megbeszélés résztvevői hangsúlyozták, hogy mindkét nemzetgazdaság számára fontos és előnyös a kétoldalú gazdasági kapcsolatok további fejlesztése. Ezen cél hosszútávon is sikeres megvalósítása végett fontos gazdaságpolitikai és gazdaságszabályozási kérdésekben szükség az van idejében történő és konstruktív egyeztetésre is az összes érintett szereplő között.
