„A végeredmény nem túl rózsás: lassan változnak a dolgok, és ennek a nők jogai látják kárát. De az állásfoglalás elfogadása azt mutatja, hogy az Európai Parlament többsége támogatja a bérek egyenlőségét, az anyasági szabadsághoz és az abortuszhoz való jogot, és kiáll a nőket érő erőszak ellen” – mondta az állásfoglalást jegyző belga szocialista képviselő, Marc Tarabella a szavazás után.
Az állásfoglalásban a 2013. év eredményeit értékelik, az alábbi problémás területeket kiemelve:
• a fizetések és nyugdíjak, valamint a gazdasági és politikai döntéshozatalban való részvétel területén tapasztalható eltérés nők és férfiak között, a gazdasági válság (és a következtében elszenvedett szegénység) aránytalanul nagy hatása a nőkre;
• a munka és a magánélet arányának javítása, bölcsődék, óvodák biztosítása, anyasági és apasági szabadság;
• a szexuális és reproduktív egészséghez kapcsolódó jogok, ideértve a fogamzásgátláshoz és az abortuszhoz való jogot; és
• fellépés a nőkkel szembeni erőszak ellen.
A képviselők ismét leszögezik, hogy saját szexuális és reproduktív egészségük felett maguk a nők rendelkeznek. Ebbe beleértendő a fogamzásgátláshoz és az abortuszhoz való joguk is.
„A nők és férfiak sosem lesznek egyformák, de mindnyájunk érdeke, hogy ugyanolyan jogokat élvezzenekˮ – összegzett Marc Tarabella.
A képviselők felszólítják a tagállamokat, hogy
• hajtsák végre a nők és férfiak esélyegyenlőségét a foglalkoztatás terén biztosító irányelvet;
• a Tanácsban ülésező minisztereik végre lépjenek a tőzsdén jegyzett társaságok női igazgatótanácsi tagjaira vonatkozó jogszabályokkal kapcsolatban, oktatási politikájukkal ösztönözzék a tudományos és informatikai pályát fontolgató nőket; valamint
• találjanak megoldást arra, hogy részmunkaidőben dolgozó, alacsony javadalmazású és bizonytalan munkakörökben ne legyenek többségben a nők, és megfelelő minőségű gondozás álljon rendelkezésre a gyermekek és az egyéb eltartottak számára.
A családdal járó feladatok megosztása, fizetett apasági szabadság
A rugalmasabb foglalkoztatással javítható ugyan a nők munkapiaci aránya, de a rugalmasság egyúttal alacsonyabb béreket is eredményez, ezért a képviselők a családdal járó feladatok megosztására bíztatja a nőket és a férfiakat. A férfiaknak járjon legalább tíz nap fizetett apasági szabadság, fogalmaztak (Magyarországon jelenleg öt nap, ikrek esetén hét nap apasági szabadság jár a férfiaknak). A képviselők emellett felszólítják a Tanácsot, hogy lépjenek a 2010 óta a tagállamok közötti vita miatt elakadt anyasági szabadságról szóló irányelvvel kapcsolatban.
A munkával és magánélettel töltött idő arányának javítása céljából a képviselők felkérik az Európai Bizottságot, hogy biztosítson több uniós támogatást megfizethető árú bölcsődék és óvodák üzemeltetésére. Megjegyzik: a Bizottság maga is kiemelte, hogy a gyereket vállaló nők leginkább azért nem tudnak visszatérni a munkába, mert drága a gyerekek elhelyezése.
Az Európai Parlament minden évben állásfoglalásban tekinti át a nők és férfiak egyenjogúságának biztosításában elért eredményeket.
Az elfogadott szöveg itt elérhető (a 2015.3.10-re kattintva)
A plenáris vita felvételről (2015.3.9.)
EP kutatószolgálat: a nemek közti egyenjogúság előmozdítása az unióban (angolul)
EP kutatószolgálat: a nemek közötti egyenjogúság 2010–15 közötti stratégiájának eredményei
Európai Bizottság: a nemek közötti egyenjogúság az Európai Unióban 2014-ben (angolul)
Egységes lesz a bankközi díj az egész EU-ban
Uniós felső határa lesz a bankkártyás fizetés alkalmával a kereskedőkre kivetett banki díjnak: erről döntött a Parlament kedden. A felső határ a nemzetközi és a belföldi tranzakciókra egyaránt érvényes, mértéke pedig megegyezik a Magyarországon előírt százalékkal.
„A jogszabály a jelenleg formálódó pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó irányelvvel együtt egyenlő versenyfeltételeket biztosít a szektorban Európában. Javítja a díjszabás átláthatóságát, ösztönzi a versenyt és ezentúl a kártyahasználók és a forgalmazók is a számukra legelőnyösebb kártyát választhatjákˮ – mondta a javaslatért a Parlamentben felelős spanyol néppárti képviselő, Pablo Zalba. A jogszabályt 621 szavazattal, 26 ellenszavazat és 29 tartózkodás mellett fogadta el a Parlament.
Átlátható szabályok jelölik ki a nemzetközi és belföldi tranzakciókra érvényes felső határt
• Nemzetközi tranzakciók: a tranzakció értékének 0,2 százaléka;
• Belföldi tranzakciók: a Parlamentnek köszönhetően öt év múlva ugyanez lesz a mértéke a belföldi kártyatranzakciókra kivetett díjnak. Betéti kártyával bonyolított kisebb tranzakciók esetében a tagállamok öt év múlva 0,05 eurós felső díjhatárt vezethetnek be. A hitelkártyák esetében a maximális díjmérték 0,3 százalék, és a tagállamok alacsonyabb határt is meghatározhatnak a belföldi hitelkártya-tranzakciókra.
Kivételek
Az új szabályok nem vonatkoznak az üzleti kártyákra, az ún. háromszereplős fizetésikártya-rendszerekre (ahol a kibocsátó és az elfogadó bank ugyanaz, például a Diners vagy azt American Express esetében) és a bankjegy-automatából történő készpénzfelvételre.
A Parlament döntését a Tanácsnak hivatalosan is el kell fogadnia. A szabályok hat hónappal ezt követően lépnek életbe.
A kártya alapú műveletek során felszámolt bankközi díjak (amelyet a kereskedő bankja fizet a kártyakibocsátó banknak) nem átláthatóak és mértékük eltérő az egyes uniós tagállamokban. Magyarországon 2014 óta törvény szabályozza a bankközi díj mértékét.
A díjakat az ún. négyszereplős (a kártyakibocsátó bank, az értékesítő bankja, az értékesítő, és a kártyatulajdonos) bankkártyás modellben tevékenykedő cégek vetik ki, amelyek között a két legnagyobb a piac 96,8 százalékát uraló Visa és a MasterCard. Az értékesítő minden egyes kártyatranzakcióért fizet, a tranzakció az eladott áru vagy szolgáltatás árát növeli.
Az elfogadott szöveg itt elérhető (a 2014.3.10-re kattintva)
