A bonyolult politikai helyzet miatt személycserét hajtottak végre az RTL Klub élén – tudósít az osztrák Kurier. A tévé a diszkriminatív hirdetési adó fő szenvedő alanya volt. A bevételei után 50 százalékot kellett befizetnie az államháztartás részére, ám az EU nyomására, valamint a Bertelsmann-csoport tiltakozásának hatására most átdolgozzák az adófajtát. A televízió kormánykritikusnak számít, a konszern szóvivője azonban cáfolta, hogy a csoport megalkudott volna a hatalommal.

A Frankfurter Allgemeine Zeitung a nyomás jeleként értékeli, hogy az RTL lecserélte magyarországi vezérigazgatóját. A távozó Dirk Gerkens vezető pozícióra kapott ajánlatott a konszerntől, de hogy pontosan mit, az nem tudható. Mindenesetre a csoport erősíteni kívánja kapcsolatát a magyar leányvállalattal, ezért azt tervezi, hogy valamikor később egy magyar veszi át a főnöki tisztséget Andreas Rudastól, aki mostantól átmeneti jelleggel irányítja az RTL Klub ügyeit.

A beszámoló megjegyzi, hogy az utóbbi időben a reklámadó nem sok örömre adott okot a tévé háza táján, sőt, tavaly egymillió eurós operatív veszteséget eredményezett. A cég tiltakozása nyomán a magyar kormány változtat a közterhen, de az még nem ismeretes, miként.

A cikk felidézi, hogy Gerkenst Magyarországon megfenyegették, ezért családját külföldre költöztette.

A Süddeutsche Zeitung szükségesnek tartja a közös kül- és biztonságpolitika végett az európai hadsereget, ahogyan azt Juncker újra bedobta a köztudatba, csak éppen az elemzés arra is rámutat, hogy a tervnek jócskán vannak korlátai. Hiszen már a szankciókat is csak nagy nehézségek árán lehet fenntartatni, de sikerült, és ez nem kevés, sőt mindenképpen több mint amennyire Putyin számított.

Ám azért a széthúzás jelei jól láthatók. Ennek okai közt van, hogy az unió nem nőtt össze annyira, hogy egységes lenne a fenyegetettség érzete. Ehhez járulnak az eltérő gazdasági érdekek, illetve a riasztóan nagy különbségek még az alapvető értékek betartásánál is.

Az EU-partnerek tanácstalanul nézik, amintOrbán ViktorMagyarországon a demokráciát a többség puszta uralmává fokozza le, tekintet nélkül a kisebbségre, és közben Putyint méltatja. Szóval a közös hadsereg jelenleg nem a legsürgetőbb gond a földrész számára; a nagyobb katonai együttműködésre azonban törekedni kell.

A New York Times, a Washington Post és a Neue Zürcher Zeitung mellett az osztrák Der Standard is beszámol arról, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága a börtönviszonyok miatt elmarasztalta Magyarországot és 3400-tól 26 ezer euróig terjedő kártérítést ítélt meg a hat panaszosnak.

Az ítélet bizonyítottnak tekintette, hogy a magyar állam megsértette az emberjogi konvenció 3. paragrafusát, amikor túl kicsi, ellenben zsúfolt cellában helyezte el az érintetteket. A vonatkozó jogszabály tiltja az embertelen és lealacsonyító bánásmódot.

A jelentés megjegyzi, hogy a magyar fegyintézetekben jelenleg 12 500 hely van, mégis másfélszer annyian töltik büntetésüket a rács mögött. A strasbourgi testület irányadónak tekinti a döntést, mivel jelenleg 450 hasonló kérelem van előtte Magyarországról.

A mai teljes nemzetközi sajtószemle itt olvasható, tessék kattintani!