A politikus szavai szerint „ha és amennyiben” a kormány elfogadja az élelmiszeripari fejlesztési stratégiát, továbbá „ha és amennyiben” Brüsszelben is igent mondanak rá, akkor a 2020-ig tartó európai uniós fejlesztési időszakban e népgazdasági ágazat jövedelmezősége a mostani nulláról akár négy-öt százalékra is növekedhet. „Ha és amennyiben” a fejlesztés valóra válik, akkor a húsipari termékek itthoni értékesítése 7–10, exportja pedig 30–40 százalékkal (!) emelkedhet. Ennélfogva bővülhet az ágazatban a foglalkoztatottság is – mindenekelőtt a kis- és közepes vállalkozásoknál. A „ha és amennyiben” konkrétummá válása után remény van arra, hogy a vidékfejlesztési programból (kb. 200 milliárd forintról van szó) és a nemzetgazdasági tárcánál kezelt „gazdaságfejlesztési és innovációs operatív programból” további 100 milliárd költhető az élelmiszeripar fejlesztését szolgáló stratégia megvalósítására…

A sajtótájékoztatón részt vett tudósítók örömére konkrétumokról is szólt Zsigó Róbert államtitkár, miután ő felügyeli az élelmiszerlánc-biztonsági szervezetet (NÉBIH), amely az adóhivatallal és a rendőrséggel közösen lép föl a hamisítások és a feketekereskedelem ellen. Működése jó két évében kereken 1100 ellenőrzést végeztek a hivatal munkatársai, elkoboztak 3613 tonna hamis, illetve ismeretlen eredetű élelmiszert, kiróttak jó 580 millió forint bírságot, és megállapították, hogy az áfa-elkerülésből származó kár 8,6 milliárd forintra rúg.

Dr. Kozák Ákos közgazdász, szociológus, a Budapesti Gazdasági Főiskola tanára, a GfK Hungária Piackutató Intézet munkatársa a változó étkezési szokásokról tartott érdekes előadást. A többi között elmondta, hogy a háztartások frisshús-vásárlásai mennyiségben 7%-kal, értékben pedig 6%-kal nőttek tavaly. Az ételek kedveltségét és fogyasztási gyakoriságát tekintve, a 10-es listán a sertéshús a kilencedik, az első viszont a magyar konyha remekének és az étkezési rend megdönthetetlen éllovasának számító hagyományos, főzött leves. Kozák Ákos főiskolai docens előadása itt meghallgatható (tessék kattintani!), a szavait szemléltető bemutatója pedig ide kattintva tanulmányozható.

A Hússzövetség társadalmi elnöke, Éder Tamás mondandójának középpontjában az ágazat „fehéredésének” taglalása állt. Utalt arra, hogy bár a hivatalos statisztikai adatok szerint megállt a félsertés–élősertés árarányának egészségtelen alakulása, az 5 százalékos áfakulcs piactisztító hatása az árakban még nem látható egyértelműen, ezért a szakma egyelőre reménykedik. A szakember leszögezte: a húságazat továbbra is súlyos gazdasági nehézségekkel küzd. Technológiai lemaradása az európai mezőnytől nem csökkent, a sürgető fejlesztési beruházások még mindig nem a kívánt mértékűek, mivel az ágazat szereplőinek többségének – eredményesség hiányában – nincs pénze fejlesztésre. Az ágazat szereplőinek nagy része az alacsony kamatú, kedvezményes hitelekhez sem fér hozzá, mivel a múlt évek eredményei alapján a bankok nem tartják kellően hitelképeseknek őket. A fejlesztési támogatásokhoz való hozzáférés az ágazat meghatározó szereplői számára kérdéses. A „nagyvállalati kör” EU gazdaságfejlesztési forrásokból kimaradása esetén nem reménykedhetünk az ágazat középtávú fejlődésében sem…

Éder Tamás előadása – a húsvéti sonkával kapcsolatos hasznos tudnivalókkal együtt – itt meghallgatható (tessék kattintani!), a gondolatait kísérő vetített bemutató pedig ide kattintva megtekinthető.