Az illetékes kormánybiztos azt közölte a Reuters brit hírügynökséggel, hogy az idén igénybe veszik a Paks-II-höz kapott orosz kölcsön első részét. A pénz hivatalosan a két új reaktor megépítését szolgálja, bírálók azonban úgy látják, hogy a hitellel a Kreml igyekszik megvásárolni egy uniós tagállam kormányának jóindulatát. Illés Zoltán volt környezetvédelmi államtitkár azt mondja, hogy az egyezmény álca, az oroszok igazából befolyáshoz jutnak a segítségével.Kovács Zoltánszóvivő visszautasítja ezeket az állításokat, szerinte a beruházás nem a leendő választási kampány része, hanem a hosszú távú energiabiztonságot szolgálja. Azzal érvel továbbá, hogy az Oroszország másutt is segít reaktorokat létrehozni, és hogy Moszkva gazdasági befolyása kisebb Magyarországon, mint más nyugat-európai államokban.Szíjjártó Péterpedig azt fejtegette, hogy ez az évszázad üzlete. A Roszatom és az orosz pénzügyi tárca viszont nem kívánta kifejteni véleményét. 

Az összeállítás felidézi, hogy a magyar fél eredetileg – még 2013 elején is – versenytárgyalásban gondolkodott, de jól értesült források szerint az ötletet váratlanul elvetették és a fejlesztési minisztériumban félreállították azokat, akik addig dolgoztak a terven. Majd a kormányfő környékén egy kicsiny belső csoport úgy döntött, hogy az oroszoknak adják a megbízást…

Orbán rendszeresen fittyet hány az uniós szabályoknak, politikáját a bírálók populistának minősítik. Ugyanakkor nem tekinthető Moszkva természetes szövetségesének, lásd az 1989-i indulást. Ráadásul személy szerint nemigen szimpatikusak egymás számára Putyinnal, erről tanúskodott a testbeszéd a február 17-i budapesti találkozón. Jó ismerősei szemében a magyar kormányfő pragmatikus. Egyik volt szövetségese a Liberális Internacionáléból úgy gondolja, hogy Orbán számára a hatalom önmagában hihetetlenül fontos. Ennél fogva a kérdés számára az, hogy miként szerezheti és tarthatja meg a hatalmat… Orbán számára azonban hosszú távú megfontolások nem léteznek.

Le akarja vetni magáról a náci párt képét a Jobbik, mert Vona Gábor szeretne miniszterelnök lenni – írja a Bloomberg. Evégett visszafogja radikális retorikáját és szélesebb választói bázishoz fordul. Emberi jogi csoportok bírálják ugyan a romaellenes, antiszemita, oroszbarát és unióellenes kijelentéseket, ám lehet, hogy a Jobbik 2018-ban belép a kormányba. A hangvétel változásáról a pártvezér nyilatkozott a Magyar Nemzetnek. Mindenesetre a szervezet honlapján az olvasható, hogy lazítani kívánja az euro-atlanti kapcsolatokat, ellenben szorosabb viszonyra törekszik olyan államokkal, mint Irán, Oroszország és Törökország. Ellenáll az EU gyarmatosító politikájának és tárgyalásokat kezdene az államadósság átütemezéséről. Egyben ellensúlyozni igyekszik a cionista Izrael világuralmi vágyát… Arra is kitért, hogy Magyarországnak belső vitát kell folytatni a NATO-tagságról, meg kell próbálnia semlegesnek maradnia, főleg az Oroszországgal összefüggő viszályokban. Szerinte az EU-ból csak középtávon lehetséges kilépni.

A brókerbotrány miatt nyomás alá kerülOrbán Viktor– a magyar kormány megmentette a saját pénzét a Quaestor bukása előtt, csak éppen a magánbefektetők nem tudtak semmit – írja az osztrák Der Standard. Úgy tűnik föl, hogy a nemzeti-populista miniszterelnök valóban belekeveredett az ügybe. Tarsoly Csaba Szijjártó Péter barátja, a külügyek gazdája pedig a kormányfő bizalmasa. Orbán a múlt szerdán elismerte, hogy ő kezdeményezte a Quaestornál lévő közpénzek kivonását – jó pár nappal azelőtt, hogy Tarsoly csődöt jelentett. Nem világos ugyanakkor, hogy a cég tulajdonosát miért csak jó két hét elteltével vették őrizetbe. Időközben ugyanis alighanem biztonságba tudta helyezni a vagyont, és megsemmisíthette a bizonyítékokat….

A lap portrérovata külön is bemutatja Tarsoly Csabát. Olyan oligarchának minősíti, aki alaposan benne van a csávában, ugyanakkor az egész ügy rossz fényt vet a magyar elitre. Pedig az üzletembernek kiváló politikai kapcsolatai voltak, egyesek egyenesen pénzügyi zseninek tartották. Ha valaki bajba került és hozzá fordult, biztosan kapott segítséget tőle – mondja egyik híve. A rendszerváltáskor végzett és a lehetőségek láttán őt is elkapta a gépszíj: az értékpapír-kereskedelem dicsőséggel és mérhetetlenül sok pénzzel kecsegtetett. Legalábbis sokan így képzelték el a kapitalizmust, ám ez illúziónak bizonyult. Sok egykori tehetség nem ért célba, mások, mint Tarsoly, a bukásig piramisjátékot folytattak. A buborék kipukkant és kattant a bilincs. A véget azonban sokáig el tudta odázni – köszönhetően a kiváló politikai összeköttetéseknek…

A mai teljes nemzetközi sajtószemle itt olvasható, tessék kattintani!