Krisztalina Georgieva, az Európai Bizottság költségvetésért és humán-erőforrásokért felelős alelnöke a következőket nyilatkozta: „A mai gazdasági körülmények közepette fontosabb, mint valaha, hogy az adófizetők pénzét okosan használjuk fel. 2016. évi költségvetésünk a növekedésbe és a munkahely-teremtésbe való befektetés, valamint a külső kihívások – például a migráció – kezelésének segítése révén támogatja a gazdasági fellendülést. Válaszlépéseket teszünk a legsürgetőbb európai szükségletek nyomán és a lehető legjobb eredményekre törekszünk.”

A munkahelyek, a növekedés és a beruházások fellendítése

A 2016. évi uniós költségvetési tervezet főbb elemei a következők:

  • Összegének közel fele (66,58 milliárd euró) a növekedés, a foglalkoztatás és a versenyképesség fokozását szolgálja.
  • Támogatja az Európai Bizottság politikai prioritásait, például az energiauniót és a digitális egységes piacot olyan programok révén, mint az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (2016-ban 1,67 milliárd euró).
  • 1,8 milliárd eurót (2015-höz képest 30%-kal többet) tartalmaz az Erasmus+-ra, az oktatással, képzéssel, ifjúsággal és sporttal kapcsolatos európai programra, amely 2014 és 2020 között több mint 4 millió embert támogat majd abban, hogy az Unióban dolgozzon és tanuljon.
  • Fokozza a versenyképességet a kutatás és innováció révén olyan programokkal, mint a Horizont 2020 (2016-ban 10 milliárd euró, amely 11,6%-kal magasabb a 2015. évi összegnél).
  • 2 milliárd euró kötelezettségvállalási és 500 millió euró kifizetési előirányzatot tartalmaz az Európai Stratégiai Beruházási Alap garanciaalapjára vonatkozóan, amely 315 milliárd euró összegű beruházást tesz lehetővé Európában. Az Európai Stratégiai Beruházási Alapról szóló rendeletről – többek között az új beruházási struktúra költségvetési aspektusairól – jelenleg folynak a tárgyalások az Európai Parlament és a tagállamok között.
  • Összesen 42,86 milliárd eurót nyújt a mezőgazdasági termelők részére.

Új kihívások kezelése – Európában és azon túl

A jelenlegi migrációs kihívások kezelésére több pénz áll majd rendelkezésre. A költségvetés támogatja az ebben a hónapban előterjesztett európai migrációs stratégiát, további finanszírozást nyújt a Triton és a Poseidon művelethez, megnövelt sürgősségi segélyt biztosít a leginkább érintett tagállamok számára, finanszírozást nyújt egy uniós szintű át- és letelepítési programhoz, valamint megerősít egyes ügynökségeket, például a FRONTEX-et és az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatalt (EASO). 2016-ban 833 millió euró összegű támogatást kap a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap, valamint a Belső Biztonsági Alap, amely az uniós migrációs és biztonságpolitika alá tartozó intézkedések két fő finanszírozási forrása.

Az uniós költségvetés az Európa szomszédságában és azon túl bekövetkező új fejleményekre is választ ad. 9,5 milliárd euróval (+28,5%) támogatja a külső – például az ukrajnai és a szíriai – válságok kezelését szolgáló uniós kapacitást, továbbá humanitárius segítséget nyújt a rászorulók számára. Az Európai Szomszédsági Támogatási Eszköz (ENI) és a Fejlesztési Együttműködési Eszköz keretét 2,1 milliárd euróra (+34%), illetve 2,7 milliárd euróra (+27%) emeli meg.

Az uniós költségvetési tervezet minden egyes finanszírozandó program vonatkozásában két összeget tartalmaz: a kötelezettségvállalási előirányzatot és a kifizetési előirányzatot. A kötelezettségvállalási előirányzat azt a finanszírozást jelenti, amelyet egy adott évben szerződésben vállalni lehet, míg a kifizetési előirányzat a ténylegesen kifizetett összegre vonatkozik. A 2016. évi költségvetési tervezetben a kötelezettségvállalási előirányzatok összege 153,5 milliárd euró (2015-höz képest 5,3%-kal alacsonyabb) a kifizetési előirányzatoké pedig 143,5 milliárd (2015-höz képest 1,6%-kal magasabb). Ez azt jelenti, hogy a kifizetési előirányzatok 2015-höz viszonyítva reálértelemben nagyjából stabilnak tekinthetők. A kifizetési előirányzatok az előző költségvetési programozási időszakból fennmaradt, 2014 végén 24,7 milliárd euró összegű kérelmek hátralékának fokozatos megszüntetésére is tartalmaznak keretet.

Az uniós költségvetés az Unió GDP-jének nagyjából 1%-át teszi ki, ám multiplikátor hatásának és eredményorientáltságának köszönhetően nagy hatást gyakorol. A becslések szerint 2007–2013 folyamán például a kohéziós politika eredményeképpen bekövetkező átlagos GDP-növekedés Lettországban évi 2,1%, Litvániában évi 1,8%, Lengyelországban pedig évi 1,7% lesz.

2016. évi uniós költségvetési tervezet (millió euróban):

ELŐIRÁNYZATOK FEJEZETENKÉNTI BONTÁSBAN

2016. évi költségvetési tervezet (%-os nominális változás 2015-höz képest)

Kötelezettségvállalási előirányzatok

Kifizetési előirányzatok

1. Intelligens és inkluzív növekedés:

69 440,1 (–10,9%)

66 578,2 (–0,4%)

Versenyképesség a növekedésért és foglalkoztatásért

18 618,4 (6,1%)

17 518,1 (11,4%)

Gazdasági, társadalmi és területi kohézió

50 821,7 (–15,9%)

49 060,1 (–4,0%)

2. Fenntartható növekedés: természeti erőforrások

63 104,4 (–1,2%)

55 865,9 (–0,2%)

Piachoz kapcsolódó kiadások és közvetlen támogatások

42 867,6 (–1,4%)

42 859,3 (–1,4%)

3. Biztonság és uniós polgárság

2 670,0 (9,7%)

2 259,0 (17,1%)

4. Globális Európa

8 881,7 (5,6%)

9 539,2 (28,5%)

5. Igazgatás

8 908,7 (2,9%)

8 910,2 (2,9%)

Egyéb speciális eszközök*

524,6 (–9,8%)

389,0 (–7,0%)

Összes előirányzat

153 529,5 (–5,2%)

143 541,5 (1,6%)

Az EU-28 GNI-jének %-ában

1,04%

0,98%

Megjegyzés: * Az egyéb speciális eszközök közé tartozik a sürgősségisegély-tartalék, az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap és az Európai Unió Szolidaritási Alapja. Az előirányzatok felső határa alatti mozgástér kiszámításakor ezek az előirányzatok a többéves pénzügyi kereten kívülinek tekintendők.

 

  • Az uniós beruházások Magyarország nemzeti jövedelmének (GNI) 6,3%-át teszik ki, így hazánk az egyik olyan ország, amely a legtöbbet köszönheti az uniós forrásoknak.
  • A magyarországi közberuházásoknak jelenleg több mint 95%-a uniós társfinanszírozású. A komoly uniós finanszírozás révén fontos projektek valósulnak meg a magyar régiókban, ez tette lehetővé például sok város vízközmű-felújítását és a Romániáig érő, új M43-as autópálya megépítését.
  • Az uniós költségvetés a válság leküzdésében központi szerepet szán növekedési és foglalkoztatási beruházásoknak: projektjei révén a magyar kkv-k üzleti partnerekre lelhetnek, egy új, 6 milliárd EUR-s alap pedig hozzájárul az ifjúsági munkanélküliség leküzdéséhez az EU legérintettebb régióiban.
  • Az EU olyan innovatív és nagyra törő projekteket finanszíroz, mint a rákkutatás.
  • Az uniós költségvetés az ÖN költségvetése: az uniós finanszírozású projektek hasznát a tudóstól a gazdálkodóig, a vasúti utastól a kkv-kig mindannyian élvezzük.

Mi az uniós költségvetés?

Az EU költségvetése az uniós szakpolitikák gyakorlati megvalósításának fontos eszköze. Olyan intézkedésekhez biztosít forrást, amelyeket a tagállamok önmagukban nem tudnak finanszírozni, illetve amelyeknek finanszírozása lényegesen gazdaságosabb, ha összevonják az erőforrásokat.

Az uniós költségvetést demokratikus eljárás keretében fogadják el: tervezetét az Európai Bizottság (az EU végrehajtó szerve) készíti el, majd az EU Tanácsa (az EU tagállamait, köztük Magyarországot képviselő szerv) és az Európai Parlament (soraiban a demokratikusan megválasztott magyar képviselőkkel) vitatja meg és hagyja jóvá.

A költségvetés – elfogadása után – vagy az uniós tagállamok és a Bizottság közös, vagy a Bizottság közvetlen irányítása alá tartozik.

A gya orlatban az uniós költségvetés 80%-a felett a nemzeti vagy regionális kormányzatok rendelkeznek. Az uniós költségvetés támogatások, kölcsönök és egyéb finanszírozási formák révén kedvezményezettek százezreinek nyújt pénzügyi segítséget, közöttük diákoknak, tudósoknak, nem kormányzati szervezeteknek, kkv-knak, városoknak, régióknak stb.

Honnan származik a pénz?

Az uniós költségvetést jórészt a három különböző típusú saját forrásból finanszírozzák: először is, az uniós tagállamokba irányuló importra kivetett vámokból és a cukorilletékből, másodszor az uniós tagállamokban kivetett hozzáadottérték adó (héa) egy kis részéből, és harmadszor az egyes tagállamok által a bruttó nemzeti jövedelmük (GNI) arányában fizetett hozzájárulásokból – ez utóbbiak jelentik az uniós költségvetés legnagyobb bevételi forrását (2013- ben 74%).

E rendszer hétéves időszakra szól, és az uniós tagállamok egyhangú határozatán alapul, amelyet a nemzeti parlamentek is megerősítettek. A rendszernek biztosítania kell, hogy az uniós költségvetés bevételeinek szintje kalkulálható és elégséges legyen, ugyanakkor tekintettel kell lennie a tagállamok teherbíró képességére is. A tagállamok ennek megfelelően jövedelmükkel arányos befizetéseket teljesítenek.

Az uniós költségvetés egyéb bevételi forrásai közé tartoznak az uniós alkalmazottak fizetésére kivetett adók, a versenyjogi szabályok megsértése miatt kiszabott vállalati bírságok, banki kamatok stb. Közvetlen uniós adó nem létezik. Az adórendszer feletti ellenőrzés továbbra is az uniós országok hatásköre.

Mire költik a pénzt?

Az uniós pénz mintegy 94%-át a különböző uniós szakpolitikákra költik, legnagyobb része visszakerül a tagállamokhoz. Az uniós költségvetésből sokszor nagy és összetett projekteket valósítanak meg. Ilyen például az Európai rákellenes cselekvési partnerség, amelynek kollektív európai erőfeszítése a betegség megelőzésére és gyógymódjának fellelésére irányul.

Az uniós költségvetés megközelítőleg 6%-át az uniós intézmények működtetésére fordítják. Ebből fizetik az uniós alkalmazottak fizetését és nyugdíját, a fordítási és tolmácsolási, a biztonsági, az épületekkel kapcsolatos és az informatikai szolgáltatásokat stb. E kiadások nélkülözhetetlenek az EU működéséhez.

Az alábbi grafikon bemutatja, hogy az EU mekkora összeget költött el az egyes tagállamokban 2013-ben, illetve hogy ez az összeg hogyan aránylik az adott ország jövedelméhez.

 

Magyarországon az uniós finanszírozás az ország jövedelmének (GNI – bruttó nemzeti jövedelem) 6,3%-át tette ki.

 

Ki felügyeli az uniós pénzek elköltését?

A Bizottság megbízható belső ellenőrzési intézkedéseket léptetett életbe annak biztosítására, hogy a pénzeket hatékonyan és eredményesen költsék el.

Az uniós költségvetés 80%-át nemzeti vagy regionális kormányzatok kezelik, így a szabályok betartatásában, valamint a csalások és a szabálytalanságok feltárásában a tagállamok is fontos szerepet játszanak.

Emellett az Európai Számvevőszék minden évben megvizsgálja az EU elszámolásait. A Számvevőszék az elmúlt néhány évben mindig arra a következtetésre jutott, hogy az EU számláit megfelelően vezetik, de rámutatott néhány eljárási hibára is (például a nemzeti programok résztvevőinek számviteli hibáira vagy el nem számolható költségek visszaigénylésére). A hibák nem azt jelentik, hogy az uniós pénzek elvesztek, pazarló módon lettek elköltve, vagy csalás történt.

A nem megfelelően elköltött pénz jó részét visszafizetik. Végül, az Európai Parlament is megítéli minden pénzügyi év végén, hogy a Bizottság miként költötte el a költségvetési pénzeket.

Ha kíváncsi arra, kik részesültek az uniós forrásokból, látogasson el a pénzügyi átláthatósági rendszer weboldalára: Financial Transparency System.

Röviden az EU 2014–2020 közötti többéves pénzügyi keretéről

Az uniós költségvetésről évente döntenek ugyan, de a korlátokat a többéves pénzügyi keret szabja meg. E keret egy olyan kiadási terv, amely egy adott időszak (rendszerint hét év) tekintetében meghatározza a különböző területeken elkölthető uniós pénzek évenkénti összegét. A keret így meghatározza az EU hét évre vonatkozó politikai prioritásait.

A 2014 és 2020 közötti finanszírozási időszakban az EU az Európa 2020 stratégia céljait kívánja teljesíteni, arra is figyelve, hogy Európának mire van szüksége a gazdasági és pénzügyi válság leküzdéséhez, és olyan területekre összpontosítva, amelyeken érdemi hozzáadott értéket teremthet. A 2014–2020 közötti többéves pénzügyi keret kulcselemei:

  • Fókuszban a növekedés, a foglalkoztatás és a versenyképesség – bővülnek az oktatási és kutatási beruházások, és megkezdi működését az új Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz, amelynek célja a közlekedéssel, energetikával, továbbá információs és kommunikációs technológiákkal kapcsolatos páneurópai infrastrukturális projektek finanszírozása.
  • Magasabb színvonalú kiadások – köszönhetően az uniós finanszírozási szabályok egyszerűsödésének, a kézzelfogható eredményeket hozó beruházások előtérbe kerülésének, és annak, hogy a jövőben lehetőség lesz az instabil gazdasági és költségvetési politikát folytató országok uniós támogatásának felfüggesztésére.
  • Korszerűsített közös agrárpolitika a versenyképesebb és környezetbarátabb európai mezőgazdaság érdekében.
  • Küzdelem az éghajlatváltozás ellen – minden jelentősebb uniós szakpolitika alkotóeleme, a 2014–2020 közötti többéves pénzügyi keret 20%-át az éghajlatváltozás elleni küzdelemre fordítják.
  • Szolidaritás a legszegényebb uniós országokkal és régiókkal – a regionális források legnagyobb része az EU ezen részeire összpontosul, továbbá működésbe lép az új ifjúsági foglalkoztatási alap.
  • Az igazgatási kiadások csökkentett ütemű növekedése – az európai intézmények létszámleépítésének köszönhetően.

Érdekességek

  • Az uniós beruházások Magyarország nemzeti jövedelmének (GNI) 6,3%-át teszik ki, így hazánk az egyik olyan ország, amely a legtöbbet köszönheti az uniós forrásoknak.
  • A magyarországi közberuházásoknak jelenleg több mint 95%-a uniós társfinanszírozású. A komoly uniós finanszírozás révén fontos projektek valósulnak meg a magyar régiókban, ez tette lehetővé például sok város vízközmű-felújítását és a Romániáig érő, új M43-as autópálya megépítését.
  • Az uniós költségvetés a válság leküzdésében központi szerepet szán növekedési és foglalkoztatási beruházásoknak: projektjei révén a magyar kkv-k üzleti partnerekre lelhetnek, egy új, 6 milliárd EUR-s alap pedig hozzájárul az ifjúsági munkanélküliség leküzdéséhez az EU legérintettebb régióiban.
  • Az EU olyan innovatív és nagyra törő projekteket finanszíroz, mint a rákkutatás.
  • Az uniós költségvetés az ÖN költségvetése: az uniós finanszírozású projektek hasznát a tudóstól a gazdálkodóig, a vasúti utastól a kkv-kig mindannyian élvezzük.

Az uniós költségvetés és Magyarország

Magyarország közkiadásai 2013-ben mintegy 14 388 milliárd HUF-ot (43 milliárd EUR-t) tettek ki. Ez kevesebb, mint az ugyanezen évi uniós költségvetés (42 823 milliárd HUF, vagyis 144 milliárd EUR), ugyanakkor viszont a magyar költségvetés az ország GNI-jének 53%-át tette ki, míg az uniós költségvetés csupán mintegy 1%-a az EU GNI-jének.

Az uniós és a nemzeti költségvetés eltérő, de egymást kiegészítő célokat szolgál. Az uniós költségvetés olyan területekre összpontosít, ahol az uniós pénz hozzáadott értéket teremthet. Egy olyan nagyságrendű projektet például, mint a Galileo európai műholdas navigációs rendszer, egyetlen tagállam nem tudna finanszírozni.

Az uniós költségvetés a magyar – és bármely más nemzeti – költségvetéstől eltérően nem fedez védelmi vagy szociális biztonsági kiadásokat, hanem főleg beruházási kiadásokat finanszíroz. Például, mivel a gazdaság sikeréhez elengedhetetlen a jól működő közlekedési hálózat fejlesztése, az EU 168 millió EUR-val járult hozzá a Szentgotthárd– Szombathely–Sopron-vasútvonal korszerűsítéséhez, amivel nemcsak a nyugat-dunántúli régió közlekedését javította, hanem a Magyarország és európai szomszédai közötti összeköttetést is. Az uniós költségvetés emellett olyan transzeurópai összeköttetéseket is finanszíroz, amelyek egyébként nem jöttek volna létre; az erőforrások összevonása révén csökkenthetők a költségek.

Magyarország az egyike azon uniós tagállamoknak, amelyek befizetéseiknél többet kapnak vissza az uniós költségvetésből; ez a helyzet a 2014–2020 közötti időszakban nem fog változni.változni. Ugyanakkor azt is figyelembe kell venni, hogy a nettó egyenleg nem az egyetlen mércéje az uniós tagság számos előnyének. Az előnyök közül sok, például a béke, a politikai stabilitás, a biztonság, továbbá a letelepedés, a munkavállalás, a tanulás és az utazás Unión belüli szabadsága nem is mérhető számokkal. Az uniós beruházások emellett az EU egészének jólétét szolgálják, az egyik országba irányuló finanszírozás a többi uniós tagállamnak is javára válhat.

Az európai vállalkozások közötti üzletkötést elősegítő belső piacnak köszönhetően a magyar export 2013-ben rekordszintre emelkedett; az export 76.5%-a az EU-n belülre irányult. Magyarország lassan a fejlettség terén is felzárkózik az európai átlaghoz.

 

A Bizottság cselekvési tervet készít az igazságosabb és a növekedést jobban ösztönző európai adórendszerek céljából

Az uniós biztosok testülete ma irányadó vitában vizsgálta, hogy milyen intézkedésekkel tehető igazságosabbá, a növekedést jobban ösztönzővé és átláthatóbbá. Megállapodásuk értelmében új uniós megközelítésre van szükség a társasági adózás terén ahhoz, hogy sikeresen fel lehessen lépni az adózás terén elkövetett visszaélésekkel szemben, biztosítani lehessen az adóbevételek fenntarthatóságát és javuljon az üzleti környezet a belső piacon.

Valdis Dombrovskis alelnök, euróért és szociális párbeszédért felelős biztos így nyilatkozott: „Arra törekszünk, hogy a társasági adózás igazságos legyen és ösztönözze a növekedést. A társaságok mindegyikének – legyen szó akár nagyvállalatokról, akár kisvállalkozásokról – ott kell megfizetnie a ráeső adóterhet, ahol a nyeresége képződik. A társasági adózás a tagállamok hatáskörébe tartozik, de az Európai Uniónak kell kialakítania az igazságos és versenyképes társasági adózás átláthatóbb és megújított keretét.”

Pierre Moscovici, a gazdasági és pénzügyekért, valamint az adó- és vámügyért felelős biztos a következőket nyilatkozta: „A társasági adózás terén alkalmazott jelenlegi megközelítésünk nincs összhangban a mostani idők realitásával. Elavult eszközöket és egyoldalú intézkedéseket alkalmazunk a digitális és globalizált gazdaság kihívásainak kezelésére. Az igazságosabb adózás és az egységes piac tagoltságának csökkentése érdekében alapjaiban kell felülvizsgálnunk a társasági adózás uniós kereteit. Lehetővé kell tennünk, hogy a nagyvállalatok, valamint a kis- és középvállalkozások azonos feltételek mellett profitálhassanak a belső piac kínálta előnyökből.”

Jean-Claude Juncker, a Bizottság elnöke az adócsalás és az adókikerülés elleni küzdelmet a Bizottság legfontosabb politikai prioritásai közé helyezte. A legfontosabb célkitűzés annak biztosítása, hogy a társaságok ott adózzanak, ahol a nyereségük keletkezik, és ne legyen lehetőségük kibújni a rájuk eső méltányos adóteher alól agresszív adótervezés révén.

Az első fontos lépést a Bizottság már 2015 márciusában megtette, amikor előterjesztette azadózási átláthatóság javítására irányuló intézkedéscsomagját.

A biztosi testület ma arról állapodott meg, hogy a továbbiakban átfogóbb megközelítést alkalmaz az Európai Unión belüli társaságok adózásának javítása érdekében, figyelembe véve egyúttal a társasági adózás megújításának nemzetközi fejleményeit is. A mai irányadó vita eredményei beépülnek majd a júniusi cselekvési tervbe is, amelynek része lesz a közös konszolidált társaságiadó-alap (KKTA) uniós szintű bevezetésével kapcsolatban megkezdett munka újraindítására, továbbá az adókikerüléssel szembeni, nemzetközi szinten az OECD keretében kidolgozott intézkedések végrehajtására, valamint az adózási átláthatóság további megerősítésére vonatkozó stratégia is, kiegészítve a belső piacon tevékenykedő vállalkozások hatékonyabb adókörnyezetének megteremtéséhez szükséges szempontokkal.

A 2014 júliusában bemutatott politikai iránymutatásaiban Juncker elnök kifejtette: „Belső piacunkon több méltányosságra van szükségünk. A méltányos teherviselés érdekében az adókijátszás és az adócsalás elleni küzdelem terén fokoznunk kell erőfeszítéseinket – elismerve ugyanakkor a tagállamok saját adórendszerre vonatkozó hatáskörét.”

A Bizottság gyorsan teljesíti a munkaprogramjában vállalt azon kötelezettségeit, amelyek célja az adócsalás és az adókikerülés visszaszorítása, valamint annak biztosítása, hogy a társaságok ott fizessenek adót, ahol a nyereségük keletkezik.

A Bizottság március 18-án terjesztette elő az adózási átláthatóságra vonatkozó csomagját azzal a céllal, hogy nagyobb átláthatóságot és együttműködést teremtsen a tagállamok között a társasági adózással összefüggő kérdésekben. A csomag egyik központi eleme volt a feltételes adómegállapításokra vonatkozó automatikus információcseréről szóló javaslat. Ehhez a javaslathoz a pénzügyminiszterek egyhangú politikai támogatásukat adták az áprilisban Rigában megtartott informális ECOFIN-ülés alkalmával. A tagállamok jelenleg szakértői szinten vitatják meg a javaslatot, amelyről a tervek szerint év végéig megállapodás születik.

Az adózási átláthatóságról szóló csomaggal egyidejűleg a Bizottság azt is bejelentette, hogy még nyár előtt „egy, a vállalkozások adózására vonatkozó részletes cselekvési tervet fog bemutatni, amelyben a Bizottság ismerteti az uniós vállalkozások igazságos és hatékony adóztatásával kapcsolatos álláspontját, egyben e célkitűzés elérésre irányuló javaslatokat is megfogalmaz”.