A szezonalitásnak megfelelően alakult a júniusi kereslet, azaz némi csökkenést tapasztaltak az ingatlanpiaci szakemberek. Bár a 94 pontos érték az idei második leggyengébb, így is jóval meghaladja az egy évvel ezelőtti 81 százalékpontos szintet.
Folytatódik a dinamikus áremelkedés a Duna House országos lakásár-indexe szerint: 2014 közepétől a 81 százalékpontos stagnálást követően előbb lassan, majd gyorsuló ütemben emelkedtek az árak, és az idei második negyedévre 95-ös értékre ugrott a mutató.
Az országos panel-index továbbra is meredeken emelkedik. Egy éve még csupán 78 százalékponton állt, mostanra elérte a 99-es értéket. Az országos téglalakás-index az előző negyedévben lendült az átlagos 85 pont körüli szintről 90-re, majd a II. negyedévben még egy pontot szerzett.
A kelet-magyarországi téglalakás-index kivételével (a 88-as szintről a 2010 óta átlagosnak mondható 81-re esett vissza) minden vidéki árindex erősödött. Az ország nyugati felében a panelek83, atéglalakások 90 ponton állnak nominális értelemben. A budapesti árindexek felfelé tartanak. A panelek egy éve még a 83-as szinten vesztegeltek, majd erős emelkedéssel mostanra 119 pontos értéket mutatnak, ami reálértéken is 94 százalékpont. A téglalakások indexe is tovább erősödött, az idei első negyedévi 102 pontról 111-re. A budapesti téglalakás-index reálértéken 87 százalékponton áll.
Az idei első félévben lezajlott tranzakciók átlagai alapján Győr-Moson-Sopron megyében vásároltak téglaépítésű lakást a legmagasabb áron, négyzetméterenként 262 ezer forintért. Ezt még a második legdrágább Hajdú-Bihar megye sem tudta megközelíteni, ahol az átlag 240 ezer alatt alakult. Legkisebb 103 ezer Ft/m2 átlagon BAZ megyében vásároltak. Budapesten a legdrágább kerület – több mint fél millió forintos négyzetméterenkénti átlaggal – az V. volt az első félévben. Ez olyannyira kimagasló, hogy a következő helyszínek már mind 400 ezer alatt alakultak. A legolcsóbbak a XX. és XXI. kerület, alig több mint 200 ezer Ft/m2 átlaggal.
A legmagasabb – 241 ezer Ft/m2 – átlagáron Győr-Moson-Sopron megyében vették a paneleket az első félévben; ez meghaladja még a teljes budapesti átlagot is. Hajdú-Bihar megye ennél a lakástípusnál is a második legdrágább, 179 ezer ezer Ft/m2 átlagával. A legalacsonyabb átlagértéket ebben az ágazatban is Borsod-Abaúj-Zemplén produkálta, ahol a panelek átlagos négyzetméterára 96 ezer Ft/m2 volt. Budapesten a XI. kerületi panelek a legdrágábbak, az árcédulán csaknem 300 ezer Ft/m2 olvasható. A második a XIII. kerület, 265 ezer Ft/m2 átlagával, a XVI. 257 ezer Ft/m2. A legolcsóbban a XX. kerületben (182 ezer Ft/m2) és a XXI. kerületben (176 ezer Ft/m2) vehető panellakás.
Az első félév adatai alapján, az összes lakástípust egybevetve, Jász-Nagykun-Szolnok megyében alkudtak a vevők a legsikeresebben: az ár tizedét is képesek voltak lefaragni a szerződés megkötése előtt. Országosan a 6–8% a jellemző, a fővárosban csupán ennek a felét tudták lealkudni a reménybeli vásárló. A legengedékenyebbek (–7%) a XXIII. kerületi eladók.
Júniusban még mindig rendkívül magas volt a befektetési céllal vásárlók aránya Budapesten. Csaknem minden második adás-vétel mögött ez a szándék állt; a vevők negyede elsőlakás-vásárló. A befektetők által megvásárolt ingatlanok átlagára megközelítette a 21 millió forintot lakásonként. Vidéken továbbra is a nagyobb otthonba költözők adják a vevők 28%-át; a befektetők aránya 23 százalék (költésük átlagosan 9 millió forint), és csak a vevők ötöde elsőlakás-vásárló.
Budán az első félévi adás-vételekben szereplő ingatlanok 27%-a jó 400 ezer Ft/m2 áron kelt el. A tavalyi első félévében ez az arány csupán 14% volt. Ugyancsak a Duna jobb partján nőtt (ötről nyolc százalékra) az igény a 160 m2-nél nagyobb alapterületű otthonok iránti igény. Pesten is hasonló a tapasztalat: 4-ről 11%-ra nőtt a 400 ezer Ft/m2-es ársáv aránya egy év alatt, emellett a 200 ezer Ft/m2-ért kínált ingatlanok iránti kereslet is látványosan nőtt. Mindkét esetben nyilván az árak látványos emelkedése tolta felfelé a sávokat.
A fővároson kívül is érzékelhető a drágulás – de csak az alsóbb ársávokban. Ott a 150–300 ezer Ft/m2 áron vásárlók aránya 32-ről 38 százalékra emelkedett. Pest megyében 160 négyzetméternél nagyobb alapterületű ingatlanok részesedése tavaly az első félévben az összes adásvétel 11, az idén tíz százaléka volt.
