Violeta Bulc, közlekedéspolitikáért felelős biztos így nyilatkozott: „Nagy örömömre szolgál, hogy a CEF koordinációs bizottságában folytatott konstruktív megbeszéléseket követően a tagállamok jóváhagyták az EU eddigi legnagyobb közlekedési beruházási tervét. Munkahelyeket teremtő 276 tervet választottak ki, az elképzelések serkenteni fogják a növekedést és a versenyképességet Európában, hozzájárulnak a közlekedés digitalizálásához, az alternatív üzemanyagok piaci elterjesztéséhez.”
A CEF 2014. évi pályázati felhívására több mint 700 tervezet érkezett, amely összesen 36 milliárd euró összegben igényelt támogatást. Mivel a rendelkezésre álló összeg 13,1 milliárd euró volt, a Bizottság olyanokat részesített előnyben, amelyek a legnagyobb európai hozzáadott értéket képviselik. A kiválasztás fő szempontjai: fontosság, futamidő, hatás és minőség.
Az átláthatóság iránti elkötelezettségével összhangban a Bizottság az Innovációs és Hálózati Projektek Végrehajtó Ügynökségével (INEA) együtt ma általános információkat tartalmazó tanulmányt adott ki a CEF-ről és az értékelt tervekről.
A Bizottság július végéig dönt a támogatásról. Ezt követően az egyéni támogatási megállapodásokat az INEA készíti elő és írja alá a kedvezményezettekkel. A támogatások folyósítása 2015 utolsó negyedévében kezdődik.
Az INEA és a Bizottság nyomon fogja követni az elképzelések megvalósítását.
Az Európai Hálózat-finanszírozási Eszköz az Unió 2014–20-i költségvetéséből elkülönítendő 24,05 milliárd euró összegben fogja társként pénzelni uniós tagállambeli TEN-T-beruházásokat. Ebből az összegből 11,305 milliárd euró a Kohéziós Alapból támogatható országokat illeti.
A közlekedési ágazaton túl a CEF az európai gazdaság egészének hasznára fog válni: a transzeurópai közlekedési hálózat megvalósítása 2030-ig Európában akár 10 millió állást teremthet, a GDP-t pedig 1,8%-kal növelheti.
További információ:
a 2014-es CEF közlekedési pályázati felhívás kiválasztott projektjeit bemutató kiadvány
Fraunhofer Study on the cost of non-completion of the TEN-T
A közép- és délkelet-európai országok karöltve dolgoznak
az integrált földgázpiac létrehozásán
A stabil és alkalmazkodóképes, előretekintő éghajlat-politikát folytató energiaunió létrehozásának feltétele az összekapcsolt uniós energiapiac, ahol biztosított az energia határokon keresztül történő szabad áramlása, és amely szavatolja, hogy egyetlen tagállam se szigetelődjék el az uniós energiahálózatoktól. Mindez az EU valamennyi polgára és vállalkozása számára biztonságos, megfizethető és fenntartható energiaellátást kínál. Az EU és az Energiaközösség 15 közép- és délkelet-európai országa megállapodott abban, hogy együtt törekszik a földgáz-infrastruktúrák közötti, még hiányzó kapcsolódási pontok kiépítésének felgyorsítására, valamint azon fennmaradó technikai és szabályozási akadályok leküzdésére, amelyek az ellátás biztonságát, valamint a teljes mértékben integrált és versenyképes energiapiac kialakulását hátráltatják a térségben.
A kezdeményezést hivatalosan elindító egyetértési megállapodást ma írták alá Dubrovnikban. A megállapodás megnyitja az utat az EU és az Energiaközösség energiapiacainak szoros integrációja előtt. A stabil szabályozási és piaci keret létrehozásán keresztül emellett hozzá fog járulni a beruházási környezet fejlesztéséhez az EU és az Energiaközösség érintett országaiban és területein.
A közép- és délkelet-európai földgáz-összeköttetésekkel (CESEC) kapcsolatos európai bizottsági kezdeményezés részeként zajló közös munka nemcsak új földgázvezetékek építésére, de emellett a már rendelkezésre álló infrastruktúra lehető leghatékonyabb működtetésére is összpontosít, például a kétirányú áramlás révén. Az egyetértési megállapodáshoz kapcsolódó cselekvési tervben számos alaphálózati terv elsőséget élvez; a többi között a transzadriai csővezeték (TAP), a horvátországi cseppfolyósföldgáz-terminál, a bulgáriai és romániai evakuálási rendszerek kiépítése, illetve megerősítése, a Görögország és Bulgária, valamint a Szerbia és Bulgária közötti rendszer-összekötők. Mindez hozzá fog járulni az ellátási források kockázatcsökkentéséhez, a végső cél pedig az, hogy a térségben található valamennyi tagállam legalább három különböző földgázforráshoz férjen hozzá. Fontos emellett a valamennyi piaci szereplő közötti tisztességes verseny előmozdítását célzó uniós szabályok teljes körű végrehajtása a térségben.
Általánosságban véve az infrastrukturális beruházások anyagi fedezete a piaci szereplők feladata, de ha szükséges, a közép- és délkelet-európai földgáz-összeköttetésekkel (CESEC) kapcsolatos európai bizottsági kezdeményezésben részt vevő országok nem zárkóznak el az Európai Beruházási Bank (EBB) és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) bevonásától.
Az egyetértési megállapodást és a kapcsolódó cselekvési tervet Maroš Šefčovič, az Európai Bizottság alelnöke, Miguel Arias Cañete európai biztos, valamint Ausztria, Bulgária, Horvátország, Görögország, Magyarország, Olaszország, Románia, Szlovákia,Szlovénia, Albánia, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Szerbia és Ukrajna energiaügyi miniszterei, illetve utóbbiak képviselői írták alá. (Bosznia-Hercegovina és Moldova a későbbiek során fogja aláírni a dokumentumokat).
Az egyetértési megállapodás, a kapcsolódó cselekvési terv és a beruházások listája megtalálható az Energiaügyi Főigazgatóság internetoldalán.
Az infrastruktúrával kapcsolatos további információk az Energiaügyi Főigazgatóság internetoldalán olvashatók.
