A MÁV lezárt vagonokban szállítja a menekülteket Pécsről Budapestre, amire segélyszervezetek felháborodottan reagáltak. Ráadásul az is előfordult, hogy Szegedről pl. olyan kocsikban vitték az illegális határátlépőket a fővárosba, amelyek kerékpárok szállítására szolgálnak, tehát nemigen van bennük ülőhely, viszont ily módon elszigetelték a külföldieket a többi utastól.

A lap idézi a vasúttársaságot, amely közölte, hogy a cég mindent elkövet, mármint hogy a menedékkérők eljussanak a fogadó állomásokra. Az alkalmazottak elkísérik ezeket az embereket, azt azonban nem tudják szavatolni, hogy az érintettek el is mennek a kijelölt táborokba, és nem a budapesti utcákon, vagy pályaudvarokon töltik az idejüket.

Az olasz La Repubblica képes tudósítása:

A sajtó bírálja, hogy a kívülről lezárt vagonok történelmileg a legrosszabb emlékeket ébresztik (a magyar zsidóság Auschwitzba hurcolása éppen 71 évvel ezelőtt – a szerk.), azonkívül a bezártság nagy félelmet kelthet a menekültekben. A Migration Aid segélyszervezet azt is kifogásolja, hogy az idegeneket nem engedik be a várótermekbe, és a migránsokat gyakran bőrszínük alapján szelektálják. Továbbá: a menekülteket szállító szerelvény olyan időben érkezik Szegedről a fővárosba, hogy már nem érik el a csatlakozó vonatot.


Fájdalmak közepette, de születőben van az unió menekültpolitikája – írja az Economist hetilap kommentárja, amely annak ellenére jutott erre a véleményre, hogy nagy sikernek semmiképpen sem lehet nevezni a héten a 40 ezer menekült elosztására tett kísérletet. Akik a kvóta ellen vannak, azok arról beszélnek, hogy a migráció okait kell orvosolni, de itt a szír polgárháborúról, az eritreai zsarnokságról, illetve a Líbiában kialakult gengszteruralomról van szó, ezért a kifogás csupán a semmittevést leplezi. Ilyen kisstílűség láttán az ember kétségbe eshet, ám azért van ok a derűlátásra. A legtöbb állam ugyanis immár hajlandónak látszik elfogadni, hogy a probléma valamennyiüket érinti, nem csak a part menti országokat, miután annyi menekült érkezik. És ez még akkor is így van, ha egyes kormányok atavista indíttatáshoz folyamodnak, lásd a magyar kerítést a szerb határ mentén…

A brit kormányfő is meghirdette a keleti nyitást, éspedig arra hivatkozva, hogy a szigetország idáig túlságosan Európára összpontosított – olvasható a brit The Independent-ben. Magyarországnak pl. több árut ad el, mint Indonéziának, jóllehet az ázsiai állam lakossága 25-ször nagyobb, mint a magyar. Cameron, aki hamarosan nagy üzleti delegáció kíséretében Délkelet-Ázsiába utazik, az egyik bulvárlap számára írt kommentárban rámutat, hogy a gazdasági változások szele Ázsiából fúj, és ezen az sem változtat, hogy egyes, ottani országokban igencsak gond a korrupció. Kifejtette, hogy az Egyesült Királyság csatlakozik a jelenség elleni küzdelemhez, annál is inkább, mivel egyenlő feltételek mellett a brit gazdaság bárkivel versenyképes….

Igen élénk kereslet mutatkozott tegnap a magyar állampapírok iránt, a kötvényeket elkapkodták, bár azóta volt eladás is és a hozam néhány bázisponttal feljebb ment – tudósít a Reuters. Az MNB arra igyekezett bátorítani a kereskedelmi bankokat, hogy vegyenek több államadósságot. A forint közben a 310-es határt kóstolgatja az euróhoz képest…

Az európai zsidóságnak van jövője, habár nagyban növelik a kisebbségekre nehezedő nyomást az olyan események, mint a lyoni terrorakció, a görög válság, vagy a menekültekkel szemben alkalmazott aggasztó lépések – írja a The Huffington Post. Ezt az egyik nagy amerikai zsidó szervezet, az American Joint Jewish Distribution Committee európai igazgatója fejti ki a legnépszerűbb tengerentúli hírportálon. Rámutat: az erősödő antiszemitizmus, a terrorizmus és a bizonytalan pénzügyi kilátások miatt sokan már arról cikkeznek, hogy a zsidók tömegesen fognak kivonulni a kontinensről.

A többség azonban marad, pedig van köztük bőven szegény is, akit sok nyugati államban sújt a szegénység és a társadalmi kirekesztés.

Magyarországon érinti őket továbbá az alacsonyabb jövedelműekre vonatkozó nagyobb jövedelemadó, a magasabb áfa és egészségügyi ellátási díj. Az erősödő populizmus, nacionalizmus és idegengyűlölet a földrész társadalmi szövetét veszélyezteti, lásd a Jobbikot, az Arany Hajnalt, a Nemzeti Frontot vagy a UKIP-ot.

De az államok már nem támogatják az antiszemitizmust és a zsidó élet ott is virágzik, ahol a félelmek kitapinthatóak. Budapest legnagyobb zsidó közösségi központjának látogatottsága például jó harmdával nőtt. Szarvason az idén kétezerrel emelkedett a zsidó nemzetközi nyári tábor részvevőinek száma.

A mai teljes nemzetközi sajtószemle itt olvasható, tessék kattintani!

X X X

A Magyar Helsinki Bizottság levele a MÁV-nak a menedékkérők érdekében

Kép: nol.hu

Levelet küldött Magyar Helsinki Bizottság a MÁV zRt. elnök-vezérigazgatójának, valamint a MÁV-Start vezérigazgatójának a menedékkérőket sújtó, jogszabálysértő és érzéketlen vasúti gyakorlatok miatt. A Dávid Ilona elnök-vezérigazgatónak (MÁV Zrt.) és Zaránd György vezérigazgatónak (MÁV-Start Zrt.) címzett levél kitér arra a törvénytelen gyakorlatra, hogy a külön vagonban szállított menedékkérőkre Pécs és Budapest között rázárják az ajtókat, és a háromórás út alatt mindenféle segítség és kíséret nélkül vannak összezárva:

„A társaság önkényesen korlátozza a menedékkérők személyi szabadságát. A MÁV–Start üzletszabályzata előírja az útmegszakítás jogát, amelyet minden utasnak biztosítani kell.”

A vasúti személyszállítási szolgáltatásoknak általánosságban a polgárok javát kell szolgálniuk. Minden utast megillet a szabad mozgáshoz, és a megkülönböztetéstől mentes bánásmódhoz való jog. A személyi szabadság korlátozása pedig bűncselekménynek számít.

A Btk. szerint „aki mást személyi szabadságától megfoszt, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő”. Minősített esetben, például, ha 18. életévet be nem töltött személy sérelmére követik el, a büntetése egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, márpedig az irányadó joggyakorlat szerint az is elköveti ezt a bűncselekményt, aki más személyt valamely jármű elhagyásában megakadályoz.

A kérdés büntetőjogi vonulatától függetlenül is nyilvánvaló felelőtlenség ilyen módon szállítani a menedékkérőket, hiszen ha esetleg baleset történik, a vagonba bezárt külföldiek nehezebben tudják csak elhagyni a szerelvényt, ami adott esetben életüket, testi épségüket, egészségüket súlyosan veszélyeztetheti vagy sértheti is. De már az is elfogadhatatlan, ha a szerelvénynek hosszabb időn keresztül kell vesztegelnie valahol, és a menedékkérők a vonatról nem vagy csak a többi utasnál hosszabb idő elteltével szállhatnak le.

Az egyenlő bánásmódról szóló törvény értelmében csak az a hátrányos különbségtétel fogadható el, amelynek tárgyilagos mérlegelés szerinti ésszerű indoka van, jelen esetben pedig nyilvánvalóan hiányzik ez az indok, a MÁV tehát a diszkrimináció tilalmát is megsérti a menedékkérők vonatkozásában.”

A levél felszólítja  vasút vezetőit:

1) Haladéktalanul szüntessék meg a menedékkérőket szállító külön vagonok lezárását, mert az többszörösen jogsértő és embertelen.
2) A jegyvizsgálókat és vonatkísérőket (különösen menedékkérők által gyakran használt viszonylatokon) tájékoztassák a szabályos utazási feltételekről, illetve a kívánatos viselkedési szabályokról.
3) Adjanak lehetőséget, hogy a MÁV területén is kulturált körülmények között működhessenek civil segítők.
4) A főbb vasúti csomópontokon idegen nyelvű tájékoztatók segítsék a menedékkérők utazását, át- és leszállását.

 

A MÁV válasza a Magyar Helsinki Bizottságnak

 

Panaszként kezelte és egy héten belül választ adott a MÁV vezetése a Magyar Helsinki Bizottság levelére. Eszerint „a vasúttársaság visszautasítja, hogy akadályozná a migránsokat segítő öntevékeny csoportok működését, de a menedékkérők közvetlenül a pályaudvaron való ellátásához helyet biztosítani nem tud”. Volt, ahol viszont igazat adtak nekünk.

A Magyar Helsinki Bizottság július 23-án levélben kereste meg az állami vasúttársaság felelős vezetőit. Szervezetünk azt kérte:

1.) Haladéktalanul szüntessék meg a menedékkérőket szállító külön vagonok lezárását, mert az többszörösen jogsértő és embertelen.
2.) A jegyvizsgálókat és vonatkísérőket (különösen menedékkérők által gyakran használt viszonylatokon) tájékoztassák a szabályos utazási feltételekről, illetve a kívánatos viselkedési szabályokról.
3.) Adjanak lehetőséget, hogy a MÁV területén is kulturált körülmények között működhessenek civil segítők.
4.) A főbb vasúti csomópontokon idegen nyelvű tájékoztatók segítsék a menedékkérők utazását, át- és leszállását.

Dávid Ilona, a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója és Csépke András, a MÁV-Start Zrt. üzemeltetési vezérigazgató-helyettese tegnap levélben adott tájékoztatást.

1.) A különkocsikat a társaság nem zárja le. Korábban sem tette. (Bár ez utóbbit számos tanúvallomás és felvétel némileg más színben mutatta.)

A Helsinki Bizottság üdvözli a MÁV emberséges gyakorlatát.

2.) A jegyvizsgálók valóban helytelenül jártak el, amikor közülük egyesek a gyorsvonatokon a menedékkérőket gyorsvonati felárra kötelezték. A felár és az esetlegesen megfizettetett pótdíj visszafizetéséről a MÁV-Start ügyfélszolgálata gondoskodik.

A Helsinki Bizottság nyugtázza a jogszabálynak megfelelő eljárást.

3.) “A vasúttársaság visszautasítja, hogy akadályozná a migránsokat segítő öntevékeny csoportok működését, de a menedékkérők közvetlenül a pályaudvaron való ellátásához helyet biztosítani nem tud.”

A Helsinki Bizottság tisztában van azzal, hogy a vasút veszélyes üzem, és azt is tudja, hogy a menekültellátás nem a MÁV, hanem az állam, a végrehajtó hatalom, a kormány feladata, amely feltűnő passzivitásával a vasutat és a vasutasokat is kellemetlen helyzetbe kényszeríti. Ezzel együtt továbbra is helyesnek tartanánk, ha az államásfőnökségek és a civil segítők közti sokszor informálisan meglévő korrekt viszonyt egyéb szereplők bevonásával formális egyeztetés és együttműködés váltaná fel.

A MÁV vezetőinek levele itt érhető el.