Baleset bárkit bármikor, bárhol érhet; ki gondolná, hogy a biztonságosnak vélt háztartásokban történik az összes baleset 80-90 százaléka?! A nyári időszak a diákok számára különösen balesetveszélyes, ezért az alanyi jogon járó állami biztosítás mellé célszerű a gondoskodás a kiegészítő védelemről
Évente kereken 690 ezer személyt ér olyan baleset, ami miatt az érintett orvosi ellátásra szorul. Az átlag megdöbbentő: percenként megsérül valaki. A balesetek okozta jövedelem-kiesés, illetve az előre nem látható költségek fedezése tehát igen sok embert érint.
Noha az emberek többsége – legyen gyermek vagy felnőtt – az otthonában érzi magát a legnagyobb biztonságban, mégis éppen otthon történik a legtöbb baleset: a biztosítási díjak 90 százalékát erre költik a biztosítók. Megdöbbentően sok haláleset is történik otthon, a lakásban vagy a ház körül; közlekedési balesetben évente 550–600 személy veszíti életét hazánkban, otthon háromszor ennyi, csaknem 1800-an, azaz naponta négyen-öten. Az otthoni balesetek több mint fele esés, zuhanás következménye, és gyakori az égés, illetve az éles vagy szúró tárgyak miatti sérülés is.
A baleset fogalmát több biztosító kizárólag a hagyományos értelemben vett sérülésekre alkalmazza (a sérült akaratától függetlenül bekövetkező, hirtelen, egyszeri külső hatás), mások a különösen most, a nyári időszakban előforduló olyan balesetek esetén is térítenek, mint a rovar- vagy pókcsípések, illetve mérgezések.
A napégés viszont sehol sem tartozik a térítendő körbe, az alkoholos befolyásoltság, valamint a gondatlanság pedig a többi biztosításfajtához hasonlóan kizáró tényező.
A kötelező egészségbiztosítási járulék nem fedezi az extrém, illetve hivatásszerűen űzött sportok közben elszenvedett balesetekhez kapcsolódó ellátásokat. Léteznek viszont olyan balesetbiztosítások, amelyek ilyen esetben is segítenek, könnyítendő a balesetet szenvedett és családja anyagi gondjait.
Nagy-Britanniában, Németországban az emberek több mint négyötödének van balesetbiztosítása, itthon az arány mindössze 10 százalék. Az ok nem csupán a biztosítási kultúra eltérő szintje, hanem a társadalombiztosítás különbözősége is: ezekben az országokban a tb csupán a munkához kapcsolódóan elszenvedett balesetekre kínál fedezetet, a szabadidős kockázatokra külön biztosításokat kell kötni. Az utóbbi időben itthon is egyre többen látják be, hogy az egyéb tevékenységekre is célszerű biztosítást kötni. Emellett a helyenként a balesetbiztosítás része a vállalati gondoskodásnak; a cafeteria-elemként kínálható balesetbiztosítások díja csoportosan megkötve a havi ezer forintot sem éri el.
Mivel egyre gyakoribb, hogy akár gépjármű-, akár lakásbiztosításhoz kiegészítő balesetbiztosítási fedezet is kapcsolódik, felvetődik: szükség van-e külön balesetbiztosításra. Van olyan biztosító, amelynél a balesetbiztosításból származó díjaknak több mint a harmada származik a kiegészítő biztosításokból. Ráadásul az ilyen díj igen kedvező: egy négyfős család balesetbiztosítási védelmét már havi 2500 forint fedezi.
Bár az állam által ingyenesen nyújtott Általános Gyermek- és Ifjúsági Balesetbiztosítás hatálya a nyári időszakra is kiterjed, érdemes áttekinteni, hogy milyen szolgáltatásokat nyújt. Csonttörés esetén 3 ezer forint a kifizetett összeg, ami a legtöbb szülőt nem is ösztönzi az utánjárásra. Fontos tudni, hogy ez a biztosítás a csonttörésen kívül csak a balesetből eredő maradandó egészségkárosodásra, illetve baleseti halálra fizet szintén nem túl magas összegeket. Sem a hosszú távú következményekkel nem járó balesetre, sem a kapcsolódó kórházi költségekre nem kínál fedezetet. Ezért is ajánlott kiegészítő biztosítás megkötése.