Tudnivalók lakás(al)bérlés esetére

A válságot követő években sokan kivártak a lakás-, ingatlanvásárlással, és inkább béreltek, ha úgy hozta az sors. Ez segítette a bérlakás-piacot, hogy ne zuhanjanak az árak. Az utóbbi 3-4 évben lassú áremelkedés kezdődött, mi több, a múlt fél-háromnegyed évben meredeken íveltek fölfelé az árak. A munkahelyük miatt a kis településekről sokan költöztek a közeli nagy városokba; a legtöbben lakást béreltek, sokan megfizethető árú panellakást vettek. A viszonylag olcsó panelek a befektetők fantáziáját is megmozgatták. Általuk ugyanis az átlagosnál magasabb hozam érhető el, csaknem ugyanannyiért adhatók ki, mint a téglalakások.

A munkahelyükhöz közelebb költözők és a vásárlás helyett bérlést választók növekvő száma árfelhajtó hatással járt, ekként a befektetők/főbérlők is emelni tudták áraikat, növelték a becsült éves hozamukat.

A Duna House által készített hozamindex mutatja: a kezdetben 7%-nál kisebb éves bérbeadási hozam mostanra meghaladta a nyolc százalékot.

Az okos háziúr – ha jól határozza meg a bérleti díjat – akár egy-két nap alatt lebonyolíthatja a lakáskiadást, mi több, a nagy keresletre tekintettel, még válogathat is a bérlőjelöltek között, akik hajlandók akár a licitálásra is. Az a bérlő lehet szerencsés, aki rugalmas az árban és gyorsan lecsap a lehetőségekre. Főleg a következő hetekben, amikor az piacot ellepik a főiskolások,  egyetemisták.

A Duna House által az elmúlt fél évben közvetített kiadó ingatlanok átlagos, egy négyzetméterre jutó bérleti díja a legforgalmasabb helyszíneken:

Az ár azonban nem minden, számtalan egyéb tényezőre is figyelni kell. Éppen ezért bérlőként érdemes ingatlanközvetítőhöz fordulni, ugyanis a szolgáltatás ingyenes (a főbérlő fizeti a jutalékot), viszont számtalan kellemetlenségtől és felesleges utánjárástól mentesülhet a bérlő. A közvetítőnek ugyanis nem célja ingatlanról ingatlanra cipelni az érdeklődőt a városban, míg el nem fárad, és végül talán bérel valamit. Sokkal hatékonyabb már az irodában a lehető legtöbb információval ellátni, és végül csak olyan ingatlanba invitálni, mely valóban érdekes és megfelelő lehet számára.

A leendő lakás bérleti díja csak egy tétel, amelyre még sok egyéb költség rakódik. Ki kell kérni a közüzemi számlákat is, érdemes meggyőződni a lakás tehermentességéről, ugyanis a felhalmozott közüzemi hátralék akár a szolgáltatás kikapcsolásával is járhat. A számlák kellő tájékoztatást adnak a várható rezsikiadásokról is, amelyekkel szintén számolni kell.

Tisztázandó a közös költség összetétele és mértéke. Ebben gyakran olyan tételek szerepelnek, amelyek a jövőbeni fejlesztésekhez gyűlnek, így a bérlő aligha élvezi a hasznát. Az ilyen típusú tételeket gyakran átvállalják a tulajdonosok, de erről meg kell győződni és meg kell állapodni.

Ha megvan a lakás, még mindig nem ért véget a folyamat, sok kérdés tisztázandó:

2. Minden esetben kössenek a felek írásos bérleti szerződést! Előfordulhatnak olyan főbérlők, akik nem ragaszkodnak a formalitáshoz, de ebbe nem szabad belemenni. Nemcsak pénzmozgásról, de a jövőben esetleg adódó költségekről is szó van, nem mindegy tehát, hogy ki fogja kifizetni. A jogilag tiszta helyzet az egyetlen megoldás, ha vita keletkeznék.

A főbérlők általában egy-három havi bérleti díjra tartanak igényt kaució címén, amit bérlőként még a beköltözés előtt, egy összegben kell kifizetni. Erről is szülessék írásos dokumentum! A kaució általában arra szolgál, hogy a tulajdonos fedezni tudja belőle az esetleges elmaradásokat, illetve biztosítsa magát arra az esetre, ha a bérlő megszegi a szerződés valamelyik pontját.

Tisztázni kell a lakás rendeltetésszerű használata mellett előforduló hibák (elromló műszaki berendezések, csőtörés stb.) elhárításának ügyét is. A szerződésbe írják bele, hogy a bérlő csak a nem rendeltetésszerű használatból eredő károkért felel. Továbbá arra sem kötelezhető a bérlő, hogy a garanciális hibák felszámolását maga intézze, bár a gyakorlatban ez a gyorsabb, a kiadások ilyen esetben a tulajdonost illetik.

A lakásban található bútorok, berendezések jegyzéke. Nem baj, ha ez akár tízoldalas felsorolás, csak egyszer kell időt szánni rá, még akkor is, ha mondjuk, a főbérlő nem ragaszkodik hozzá. Az ingóságok tételes megnevezése mellé annak állapotát is érdemes feltüntetni, esetleg a drágább darabokról készült fénykép hasznos lehet vitás esetben.

Határozott idejű bérleti szerződés esetén, fontos rögzíteni a felmondás módját, határidejét, ha mód van rá, 60 napban érdemes megjelölni. Ha a bérlő biztos benne, hogy a bérleti időszak végéig ott marad, a szerződésből általában kizárják a felmondási lehetőséget. Sőt, aki valóban hosszútávra tervez, hosszabbítási opciót is megfogalmazhat, amelyben az évfordulós áremeléssel kapcsolatos lehetőségekre is kitér. Például: a tulajdonos nem emelheti a díjat az infláció mértékénél nagyobb mértékben. Ezt is mindenképp írásba kell foglalni, hogy a bérlő ne találja magát egyik napról a másikra az utcán.

Ha a bérbe adó és a bérlő minden kérdésben megegyezett, már csak az óraállások jegyzőkönyvezése van hátra. A bérlő ezzel védheti magát attól, hogy a bérlet kezdeténél korábbi költségeket is tartalmazó számlákat is neki kelljen fizetni.