Krekó Péter, Political Capital igazgatója az ügy kapcsán elmondta: Kovács Béla Oroszországban, illetve Japánban szerezte vagyonát, és alapvető szerepe volt abban, hogy a Jobbik oroszbarát irányvonalra állt rá. A politológus szerint a legkevesebb, amit a képviselőről el lehet mondani, hogy erősen lobbizott az oroszokért, és lehet, hogy orosz pénzt pumpált a Jobbikba. Abban azonban a szakértő nem biztos, hogy kémkedett, mert az EP-ben nem juthatott fontos értesülésekhez. Krekó úgy látja ellenben, hogy állítólagos leleplezésébe belejátszott a politika, mert a Fidesz tavaly éppen az uniós választások előtt hozta nyilvánosságra a gyanút. 

Magyarországon a politika hirtelen versenyt fut a szélsőjobbért – olvasható az Egyesült Államok közszolgálati rádiója, a National Public Radio (NPR) honlapján. A Fidesz felkarolta a Jobbik egyik központi témáját, a félelmet a menekültektől. A szegedi egyetem egyik közgazdász-professzora azt mondja, hogy a menekültügyben kiküldött központi kérdőív olyan nyelvet használt, amelyet ő korábban csak a Jobbiktól hallott. A szélsőjobb persze megengedheti magának, hogy nyíltan antiszemita és nacionalista legyen. A Fidesz idáig nem követte a példát, mert egyfelől ácsingózik ugyan a radikális tábor voksaira, másfelől viszont azoknak a szavazatait is meg akarja szerezni, akik szerint a Jobbik szélsőséges, náci párt. Mindenesetre az 1 millió visszaküldött választ a kormány hivatkozási alapnak tekinti a keményvonalas bevándorlási politikához – a kerítés építéséhez és a menekültek távoltartásához. És a fiatal demokraták népszerűsége erősödik.

A Frankfurter Allgemeine Zeitung német konzervatív újság sürgeti, hogy a kancellár végre szabjon gátat a bevándorlásnak, mert a válsághelyzet nem maradhat fenn sokáig. Merkel azt mondja, nem lehet bezárkózni és közben a magyar kerítés riasztó példájára hivatkozik. A kommentár szerint az valóban rossz, ha Magyarországon nem emberhez méltóan bánnak az érkezőkkel, ám az uniót éppen lerohanják, és a berlini kormány nem állíthatja, hogy a problémát csak európai szinten lehet megoldani, mert Merkel elsősorban a német népért felelős. Nem reteszelheti el a határokat, de pl. az utakat és a vasútvonalakat – a szomszédokkal együttműködve – megpróbálhatja lezárni a migránsok előtt. És visszaküldheti mindazokat, akik nem jogosultak a menedékre. Mert azt semmilyen nemzetközi szerződés és jogszabály nem írhatja elő, hogy évente milliókat kell korlátlanul és hosszú távra beengedni…

A Die Welt szerint a német kereszténypártok szeretnék ugyan, ha tranzitzónákat létesítenének a határon, ám a magyar példa elriasztóan hat. Miközben senki sem tudja, hogy milyen legyen is egy ilyen övezet, ideértve, hogy meddig kell ott tartózkodni. És mi történjék azokkal, akik a zöld határon át lépnek be az országba? A szociáldemokraták azt közölték, hogy számukra nem elfogadható, ha itt igazából az egyéni kérelmek elbírálása nélkül újabb kitoloncolási őrizetről van szó. Kérdéses azonban, hogy a bajor kormányfő nem arra gondol-e, hogy átveszi barátjától, Orbán Viktortól a példát. A röszkei létesítményt szögesdrótok és kerítések veszik körül. Befelé normál ajtó vezet, kiféle azonban egy forgóajtó, de az csak egy irányba vehető igénybe. Nevezetesen: vissza, Szerbiába. Azaz itt arról lenne szó, hogy a bajorok visszatoloncolják a kérelmezőket Ausztriába, az osztrákok Magyarországra, a magyarok Szerbiába és Horvátországba, és ez így menne egészen Görögországig. Ez olyan forgatókönyv, amely a bírálók számára nem csak a tél miatt tűnik nem éppen humánusnak. 

A tranzitövezetek ellen foglal állást a Süddeutsche Zeitung bajor lap is. Hiszen nem lehet teljesen lezárni őket, arról nem beszélve, hogy tényleg kívánatosak-e ilyen létesítmények egy nyitott államban. És az sem világos, hogy ezek a zónák mennyire állnak összhangban az uniós joggal, főként azzal, hogy minden menekültnek joga van kérelme egyéni és elfogulatlan vizsgálatára. És erre már most sincs esély, mivel az ellenőrzés, a regisztráció, illetve a kitoloncolás nem halad elég gyorsan. Nem lehet tízezreket akár csak néhány napig fogva tartani a senki földjén. De nem is járna sok eredménnyel, hiszen csak kevesen vannak, akiket azonnal vissza lehet küldeni, pl. azért, mivel biztonságos országból érkeznek, vagy mert másutt már menedéket kaptak. Az ár – erkölcsileg és anyagilag – aránytalanul magas lenne. A zónákhoz kerítések kellenek, de ki ijedne megkerülésüktől, ha egyszer az életveszélyt vállalva átkelt az Égei-tengeren?

Építsenek még több kerítést, mint Magyarországon? Körös-körül a határ teljes hosszában?

Ezt joggal nem akarja a CSU sem.