Walter Deffaa főigazgató a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) kérdésére írásban is egyértelművé tette: a Brüsszel által ez év februárjában elfogadott Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) tartalmazza és elhatárolja mind a lakossági szektor, mind a középületek energiahatékonysági felújítására vonatkozó vissza nem térítendő beruházási támogatásokat. A kormány szakmai álláspontját is tükröző operatív program szerint a magyar lakások energiahatékonysági felújítása két forrás kombinálásával történik: a KEHOP finanszírozza a vissza nem térítendő részt, melyet a Gazdasági és Innovációs Operatív Program pénzügyi eszközei egészítenek ki visszatérítendő támogatások formájában.

Az operatív programok végrehajtása – Brüsszel által is – elfogadott tevékenységek és kitűzött célokkal egyezően a magyar hatóságok felelőssége. Eltérni az operatív programokban meghatározott tevékenységektől és kitűzött céloktól csak egy hivatalos programmódosítás benyújtása és annak Brüsszel általi elbírálása és jóváhagyása után lehetséges, amely hosszú hónapokba telik.
 
„Érthetetlen és megdöbbentő, hogy a miniszterelnökség miért akarja megfosztani a magyar otthonokat a rezsicsökkentő beruházások uniós támogatásától. Nemcsak van erre a célra elhatárolt vissza nem térítendő uniós forrás, hanem ennek más célra felhasználása nem is szabályos. A lakossági energiahatékonysági támogatási programok elindítása körüli késlekedés a magyar családokat hozza lehetetlen helyzetbe. A 2015. év végéhez közeledve, a konkrét megvalósításra kellene minden erőnket koncentrálni végre, hogy megkezdődhessen az emberek és a szakma által is már nagyon várt nagyszabású energiahatékonysági lakás-felújítási hullám. Ez lehetne a következő évek gazdasági növekedésnek egyik motorja”  – mondta Szalai Gabriella, a MEHI munkatársa.

X X X

Ma délután négy óra 1 perckor az Energiaklub Szakpolitikai Intézet és Módszertani Központ a következő közleményt juttatta el szerkesztőségünkbe:

A magyar kormány kivette a pénzt a lakosság zsebéből
 

Az Energiaklub álláspontja szerint hatalmas nemzetstratégiai hibát követ el a kormány, ha mégsem támogatja a lakóépületek energetikai korszerűsítését a 2014-2020 időszak uniós forrásaiból. Érthető, ha az állam azt várja, hogy a háztartások is áldozzanak otthonuk felújítására. Ugyanakkor közérdek, hogy az állam is támogassa a hatalmas épületállomány korszerűsítését, hiszen ennek révén csökken Magyarország energia- és importfüggősége, javul a külkereskedelmi mérleg, és tízezrek juthatnak munkához vidéken is.

„Ingyen pénz magántulajdonba, magánszemélyeknek, azért, hogy költséget takarítsanak meg, sokak meggyőződésével , nézetével, és politikai, mármint szakpolitikai elképzeléseivel ellentétes”. „Ingyen ne adjunk semmit se, mert az nyilvánvaló, hogy nem jó irányba vinné a társadalmat.”

Ezt válaszolta Lázár János miniszter a mai napi Kormányinfón arra az újságírói kérdésre, hogy miért nem kívánja mégsem uniós forrásokkal segíteni a kormány a lakóépületek energetikai korszerűsítését – annak ellenére, hogy a kormány által leadott, és Brüsszel által elfogadott Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) tartalmazza és elhatárolja a lakossági szektor energiahatékonysági felújítására vonatkozó vissza nem térítendő beruházási támogatásokat is.

Az előző uniós ciklusban a magyar kormány gyakran kifogásolta, hogy nem lehetséges uniós forrásokat fordítani a lakóépületek korszerűsítésére. Ezzel indokolták, hogy 2008 és 2013 között a kormány mindössze 25 milliárd forinttal támogatta a lakossági energetikai beruházásokat.

Az új, 2014-ben kezdődő uniós költségvetési ciklusban azonban az Európai Bizottság lehetővé tette lakóépületek korszerűsítését az EU-s forrásokból. A Brüsszel által tavaly augusztusban elfogadott Partnerségi Megállapodás minden ellenkező kormányzati állítás ellenére tartalmazza a magántulajdonban lévő épületek vissza nem térítendő támogatását is.

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkára augusztusban jelentette be, hogy 150 milliárd forintos uniós támogatásból 2020-ig akár 3 millió háztartás újulhat meg.
A lakóépületek fogyasztják el Magyarország teljes primer energiafelhasználásának (kb. 1000 petajoule) nagyjából egyharmadát. Ennek 40%-a komplex energetikai felújításokkal középtávon megtakarítható lenne.

Lázár János ma úgy nyilatkozott, hogy véleménye szerint bonyolult lenne egy olyan közvetítő eszköz létrehozása, amelyen keresztül az uniós források eljuthatnának a háztartásokhoz. Ilyen állami alapok ugyanakkor több országban, évek óta működnek. A kormánynak évek álltak rendelkezésére, hogy felállítsák azt az uniós pénzek fogadására alkalmas rendszert, amely által uniós pénzekkel lehetne segíteni a 4 millió magyar háztartás rezsiköltségeinek csökkenését. Ha ez nem történik meg a mostani, és egyben utolsó uniós fejlesztési ciklusban, akkor a hatalmas hazai épületállomány felújítása beláthatatlan időkre halasztódik el.

A lakóépületek energetikai felújítása a nemzet érdeke. Ez a valódi rezsicsökkentés.