Ha viszont az EU-tagállamok nem erősítik meg az Európai Bizottság javaslatát hasonlóan erőteljes intézkedések támogatásával, abban az esetben EU-székhelyű cégek továbbra is nyereségre tehetnek szert kínzásra és embertelen bánásmódra is használható biztonságtechnikai felszerelések reklámozásából és kereskedelméből.

„A jelentés az EU-jogban szereplő kiskapuk bezárását sürgeti, jóváhagyásával az Európai Parlament a figyelem középpontjába helyezte és elítélte a kínzóeszközök kereskedelmét. Ez végre véget vethet annak, hogy egyes cégek olyan eszközökön és technológiákon szerezzenek profitot, amelyeket emberek kínzásához és kivégzéséhez használnak” – mondta Iverna McGowan, az Amnesty International Európai Intézmények Irodájának megbízott vezetője. „Azonban az EU-tagállamok támogatása és cselekvése kulcsfontosságú ahhoz, hogy e cégek ne profitálhassanak tovább emberek szenvedéséből.”

Az EU-ban 2006 óta létezik a világon egyedülálló regionális mechanizmus a kínzásokhoz és halálbüntetésekhez használható felszerelések kereskedelmének tiltásáról és korlátozásáról. Hatálya alá tartoznak például a halálos injekciókhoz használt gyógyszeripari termékek, a hüvelykszorítók vagy a tüskés „viperák” [spiked batons].

Bár egyértelműen támogatják a rendeletet, az Amnesty International és az Omega alapítvány élen járt a rendelkezés kiskapuinak, hiányosságainak, valamint az EU-tagállamoknak a végrehajtásban tapasztalható adósságai hangsúlyozásában. E hiányosságok lehetővé tették, hogy EU-beli cégek továbbra is támogassák és hasznot húzhassanak a kínzóeszközök kereskedelméből. Folytatódik ez annak ellenére, hogy a kínzás nemzetközi jogi tiltása teljes körű, és az Európai Unióban a halálbüntetés is tiltott, ráadásul mind az EU, mind a tagállamok elkötelezték magukat amellett, hogy az egész világon fellépnek e gyakorlatokkal szemben.

A Bizottság 2014 januárjában további javaslatokat tett a rendelet szigorítására, ezekre reagált most az EP. Az Amnesty International és az Omega által a javaslatokban feltárt és a Cselekedni kell: A halálbüntetésre és kínzásra alkalmas eszközökkel való kereskedelem felszámolása Európában [Grasping the nettle: Ending Europe’s trade in execution and torture technology] című idei, közös jelentésükben közzétett hiányosságokat figyelembe véve az EP megszavazta az uniós jogszabályok szigorítását, így:

– a tiltott kínzóeszközök népszerűsítésének tiltását. Az EU-beli vállalatok jelenleg is reklámozhatnak tiltott felszereléseket expókon és online;

– a „közvetítői tevékenység” hatékony bevonását a rendelet hatálya alá. EU-beli cégek és magánszemélyek jelenleg tető alá hozhatnak egyezségeket kínzásokhoz is használható biztonsági felszerelések EU-n kívüli országokba szállításáról, ha a megegyezést az EU-n kívül kötik és az eszközök nem érintenek európai földet;

–     egy célzott „végfelhasználói” mechanizmus létrehozását, mely lehetővé tenné az EU-tagállamoknak, hogy azonnal megállítsanak olyan áruszállítmányokat, melyeket kínzásokhoz vagy halálbüntetésekhez használnának, még akkor is, ha az áruk jelenleg nem szerepelnek a rendelet függelékeiben. Ma a listákon nem szereplő eszközökből álló szállítmánynak a tagállamok, hacsak nem akarnak EU-s jogot sérteni, kénytelenek szabad utat adni, még akkor is, ha az eszközöket egyértelműen kínzáshoz vagy halálbüntetéshez használnák fel.

–     Az EP módosító javaslatai értelmében a tagállamoknak lehetősége és kötelezettsége lenne rá, hogy megállítsanak szállítmányokat, melyekről tudják, hogy a felszerelést nyilvánvalóan kínzáshoz vagy halálbüntetéshez használnák, függetlenül attól, hogy az eszközök szerepelnek-e már a korlátozó listákon vagy sem.

„A civil társadalom vezetését követve, az Európai Parlament határozott üzenetben állt ki az EU kínzásellenes gyakorlatának következetlenségeivel szemben. Ha az EU komolyan gondolja vezető szerepét a kínzás megszüntetésében és a halálbüntetések eltörlésében, most a tagállamokon a sor” – mondta dr. Michael Crowley, az Omega Research Foundation munkatársa. „Ha az EU tagállamok nem tesznek most közvetlen lépéseket a megoldásra, elszalasztják ezt a ritka lehetőséget az ellenőrző rendszer átfogó megerősítésére és a gátlástalan kereskedők által kihasznált kiskapuk bezárására.”

Az 1236/2005. Bizottsági Rendelet 2006-i hatályba lépésével az EU példa nélküli és kötelező kereskedelmi korlátozások alá vont egy sor olyan eszközt („kínzóeszközöket” [tools of torture]), amelyeket gyakran használnak halálbüntetések, kínzások vagy más embertelen bánásmódok közben, de általában mégsem szerepelnek az EU-tagállamok katonai, kettős felhasználású vagy stratégiai exportkorlátozó listáin.

Az Amnesty International és az Omega Research Foundation 2007-ben, 2010-ben és 2012-ben három jelentésben azonosította az EU-szabályozás konkrét kiskapuit, valamint az EU tiltott és korlátozott tárgyakat felsoroló két listájának hiányosságait, amelyek együtt lehetővé tették, hogy tovább folyjon a „kínzóeszközök” kereskedelme.

A 2010-i jelentés körüli EU szintű érdekképviseleti tevékenység vezetett ahhoz, hogy az Európai Bizottság a rákövetkező évben a két lista bővítése mellett döntött, felvéve rájuk számos új felszerelést, például a testre helyezhető elektromos sokkoló eszközöket, a tüskés „viperákat” és a halálos injekciókhoz használt szereket. Ám a szakértők felismerték, hogy ez még mindig nem elégséges a kínzóeszközök kereskedelmének megfékezéséhez és a Bizottság hozzálátott a Rendelet átfogó felülvizsgálatához.

A Bizottság 775/2014-es (EU) végrehajtási rendelete 2014. július 16-án tovább bővítette a rendelethez tartozó tiltott és korlátozott áruk listáit. Ez az első fontos lépés volt a rendelet teljes körű átalakításához vezető úton.

Az Európai Bizottság, a Tanács és a Parlament jelenleg közösen dolgozik a 2005-i rendelet operatív mechanizmusainak széles körű felülvizsgálatán. Tavaly januárban a Bizottság javaslatot nyújtott be a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek a rendelet szigorítására. Mostani jelentésében a Parlament megkísérelte alapvetően szigorítani a bizottsági javaslatokat, és foglalkozott a rendelet és a hozzá kapcsolódó szabályozási rendszer számos gyenge pontjával és kiskapujával is.

A bizottsági javaslatok a Parlament ajánlásaival együtt most az EU tagállamok megfontolására várnak. A 2015. október 26-i plenáris vitán Cecilia Malmstrom kereskedelmi biztos kijelentette: a Bizottság nyitott a Parlament számos módosító javaslata előtt. A Tanács (vagyis a tagállamok) azonban még nem fejezte ki támogatását a Parlament álláspontja iránt.