Drámai mértékben nőtt hazánkban a gyermekszegénység az elmúlt időszakban, miközben a születések száma továbbra sem haladja meg a halálozásokét. Egyszerre romlik tehát minőségében és mennyiségében a gyermek-utánpótlás, amit a statisztikai hivatal adatai mellett a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) jóléti mutatókra összpontosító friss kiadványa is megerősít. A statisztikák szerint[1] itthon a gyermekeknek csaknem a negyede él szegénységben, arányuk jó öt százalékkal nőtt 10 év alatt[2].
Mindeközben tanulni, iskolába járni jobban szeretnek a magyar gyerekek az OECD más országainak csemetéihez képest. A szegény gyermekek iskoláztatási lehetőségei azonban a szociális körülményeik és az oktatási rendszer jellege miatt erősen korlátozottak, a különbségek nem csökkennek, inkább növekednek. Ez nemcsak az egyén számára hátrányos, hanem a hazai gazdasági mutatókat is rontja.
Az elszomorító irányzat elleni küzdelem tehát nem csupán a támogatottak számára különösen fontos, de társadalmi-gazdasági szempontból is hozadékkal jár.
A Pro Talentis Alapítványt azzal a szándékkal hozták létre 2007-ben, hogy a tehetséges, tanulni vágyó, de (halmozottan) hátrányos helyzetű gyermekeknek segítsen iskolai éveik során. A társadalmi és gazdasági hátrányok a fiatal korosztályt érintik legsúlyosabban, a kitörésre, a hátrányok leküzdésére pedig a mai iskolai környezet nem ad lehetőséget. A beszűkült környezet nem kínál alternatívákat, ezáltal sokan megrekednek, vagy még mélyebbre süllyednek a társadalmon belül, tovább növelve az egyéni és össztársadalmi szinten is súlyos gondot. Erre próbál megoldást kínálni az alapítvány azáltal, hogy a gyermekek számára biztonságot kínáló környezetben igyekszik esélyt adni a képességeik szerinti teljesebb életre és biztosítani az egészséges fejlődéshez szükséges körülményeket.
A Győrött és Budapesten működő Pro Talentis Alapítvánnyal rászorultsági és együttműködési hajlandóság alapján kiválasztott gyerekeket és családjaikat összefogó olyan támogató háttér létesült, ami iskolai és iskolán kívüli programokkal, a tehetség kibontakoztatásához elengedhetetlen eszközökkel és mentori közreműködéssel is immáron nyolc év óta hozzájárul a kiválasztott fiatalok boldogulásához. Dr. Zoltán Péter, a Pro Talentis Alapítvány elnöke hangoztatta: „Az erkölcsi kötelességen túl Magyarország gazdasági érdeke is azt kívánja, hogy minden hazai tehetséget kibontakoztassunk. Ha egy fiatal sikeressé válik, az nem csupán az ő egyéni sikere, hanem az egész országé is, hiszen adót fizet, dolgozik és építő tagja lesz a közösségnek”.
Céljai eléréséhez az alapítvány több szereplőt is be kíván vonni a munkába, ezáltal erősebb háttérrel és szélesebb körben tudja elérni a gyermekeket. A Norvég Civil Alapnál benyújtott pályázatával – Mesterségem Címere elnevezésű pályaorientációs program – 17 800 eurót nyert el. A programban az alapítvány mellett öt szervezet – a Kontakt Alapítvány, a Televele Médiapedagógia Műhely Egyesület, a Magyar Nevelés- és Oktatáskutatók Egyesülete (HERA), a győri Révai Miklós Gimnázium, valamint a Burattinó Általános Iskola, Szakiskola és Diákotthon – vesz részt és olyan komplex lehetőséget kínál, amely egyesíti magában a non-formális oktatás és a pályaorientációs módszertanok elemeit. Célja, hogy a fiatalok önismereti és készség-, valamint kompetenciafejlesztések által érdemi segítséget kapjanak a sikeres boldoguláshoz a felnőtt-léthez és a munka világában.
Az érzelmi kapcsolódást, a szülői szerepet erősíti és a társadalmi tapasztalatot bővíti a szülők életútjának megismerése. A „Generációk párbeszéde” program olyan moderált csoportos beszélgetés, ahol a fiatalok érdeklődésük és céljaik ismeretében vesznek részt a kötetlen munkában. E körben megismerik az általuk vonzónak talált pályán dolgozó szülők és meghívott felnőttek életútját, tevékenységét, a pályák buktatóit és siker lehetőségeit.
A negyedévente tartott 2–3 napos foglalkozások részvevője 10–18 év közötti, halmozottan hátrányos helyzetű ötvenkét gyermek és családja. A fiatalok elhelyezkedését támogató program azonban nem csupán az ő megsegítésüket célozza, hanem alkalmat ad a szakmai kapcsolatok kiépítésére, bővítésére, szakmai tapasztalatok megosztására, ezáltal a lehetőségek és a támogatottak körének további szélesítésére is.
A program jövő tavaszig tart, mintegy száz iskola szerez tudomást a civil támogatásról, mely az öt szervezet összefogásának országos népszerűsítésével is jár. A további fejlődéshez és a szakmai munka bővítéséhez a pályázati lehetőségek és a civil szféra megszólítása kínál megoldást.
A hazánkra nézve, sajnos, lesújtó OECD-jelentés alapján pedig az alapítvány munkatársai abban bíznak, hogy az uniós pályázatok között a közeli jövőben kiemelt szerepet kap majd a gyermekszegénység elleni küzdelem, az esélyteremtés támogatása.
