A Fellowes „Védje adatait!” kampánya részeként Budapest egyik belvárosi kerületének egy napi fuvarra való hulladékát vizsgálta meg a Szinapszis kutatócég. A kerületben hivatalok, iskolák, hotelek és irodaházak működnek. A hulladék jellege azonban kommunális, tehát lakossági hulladéknak számított.

A kutatás arra szeretett volna fényt deríteni, hogy javult-e a két évvel ezelőtti helyzet, amikor hasonló jellegű vizsgálatot tartottak egy hulladéktelepen. Akkor az átvizsgált hulladékok 23%-a tartalmazott olyan bizalmas adatot, amivel vissza lehetett volna élni. A helyzet azóta sem javult számottevően, bár az összehasonlítás az átvizsgált mennyiségek és a hulladék jellegének különbözősége miatt nehéz, mégis megállapítható, hogy az idén is 20% körüli annak a kidobott papírhulladéknak az aránya, ami megsemmisítés nélkül eleve veszélyforrás arra nézve, akinek az adatait tartalmazza.

A friss kutatásból kiderül tehát, hogy még mindig nem tekintjük a megsemmisítés nélkül kidobott iratainkat igazi veszély forrásának. A37 kgbizalmas adatnak minősülő irat között cégek üzleti terveit, ajánlattételeket, névjegykártyákat, szerződéseket, adópapírokat, számlákat találtak meg. Csak az állami szektorból 11, bizalmas adatnak minősülő iratra leltek rá, amelynek a felhasználásával súlyos bűncselekményeket is el lehetne követni.

A hulladékból előkerült legizgalmasabb iratok között szerepelt egy tartózkodási engedély igénylése, amelyből olyan érzékeny információk is kiderültek, mint például, hogy volt-e bűncselekmény áldozata az adott személy, illetve milyen egészségügyi problémákkal küzd. Előkerült olyan adathalmaz, amelyből egy család személyes története, illetve anyagi helyzete rajzolódott ki. Kiderült, hogy mikor hunyt el a férj, illetve milyen számlákat, mikor fizettek be, milyen mértékű tartozásuk van.

Egy hotel pénzügyi hátterére szintén fény derült, ugyanis az elmúlt évek kasszaátadási információt találták meg a kutatók, és a vendégkönyv is megsemmisítés nélkül landolt a kukában; a bejegyzésekben a nevek mellett a személyigazolvány számok is szerepeltek.

Ugyanilyen értékes adatnak minősül az a követségi értesítő levél, amelyben egy nagykövetségi tanácsos igazolványainak és tartózkodási helyének meghosszabbítását kérik. Ebből a kérelmező diplomata fizetése és az aktuális egyenlege is megállapítható.

Egy önkéntes nyugdíjpénztári tagsági okirat is előkerült, ebből a pénztári tag személyes adatain kívül a munkahelye, az adószáma, sőt még az általa megadott kedvezményezettek adatai is kiderültek. Ezeknek az adatoknak a birtokában nagyon könnyen eljárhatunk szinte bármilyen ügy intézésében az illető nevében.

Ezeken kívül megsemmisítés nélkül landolt a szemétben egy gyermek-elhelyezési per anyaga hátoldalán gyermekrajzzal, nagykövetségi egyeztetésekről szóló információk, gyárépület-tervek, biztosítási kötvények.

„Két éve kezdtük el az adatvédelem fontosságára felhívni a figyelmet a Védje adatait! kampányunkkal – mondja Kreutz László, a Fellowes cég képviselője. – Szeretnénk, ha minél többen tudatában lennének az adatlopás veszélyeinek. A közelmúltban magam is értesültem olyan esetről, amikor valakinek az adataival visszaélve, a tudta nélkül közel 2,5 millió forint értékben vásároltak mobileszközöket. Nem is gondolnánk, hogy milyen sokan foglalkoznak identitáslopással, amikor a kukából kihalászott információkkal élnek vissza és követnek el bűncselekményeket. A megelőzésnek pedig van egy nagyon egyszerű módja: semmisítsünk meg minden olyan dokumentumot, amelyet nem szívesen látnánk idegen kézben.”