Az interdiszciplináris kutatások területén különösen fontos szerepük van azoknak a találkozóknak és megbeszéléseknek, amelyeken a különböző tudományterületek képviselői vitatják meg az aktuális tudományos kérdéseket – ekként az MTA Székházban nemrég rendezett, „Lakható bolygók nyomában” (Missions to Habitable Worlds) című nemzetközi konferenciának is. A tanácskozáson olyan programokról és kezdeményezésekről volt szó, amelyek hosszú távon hatással lehetnek az asztrobiológia (a Földön kívüli élettel és a földi életre kifejtett kozmikus hatásokkal foglalkozó tudományág) fejlődésére. A mintegy száz résztvevő többsége külföldről érkezett; a kétnapos konferencia megrendezését az EU COST TD1308 technológiai programja és az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont támogatta. Az MTA kutatóhálózata ez évtől az Európai Űrügynökség (ESA) munkájában Magyarország teljes jogú tag státuszával vehet részt.

A közeli jövő űrszondáinak programjai közül a JUICE, az ExoMars, a CHEOPS és a PLATO űreszközök vezető kutatói ismertették, hogy mire lesznek képesek a következő évtizedben induló szondák. Mindegyikük meghaladja elődjét valamiben: az ExoMars először fog 2 méter mélyre fúrni a vörös bolygón, a JUICE radarjával a Jupiter jégholdjainak mélységi óceánjait vizsgálja majd, a két űrtávcső pedig minden eddiginél pontosabb tájékoztatásokat ad más csillagok bolygóiról – közöttük is elsősorban a Földhöz hasonló, potenciálisan lakható égitestekről.

Az ExoMars 2018 rover először fog 2 méter mélyre fúrni a vörös bolygón. Fantáziakép. (Forrás: ESA)

 

A konferencia egyik legizgalmasabb szekciója a második nap délelőttjén zajlott, amikor is a lakhatóság fogalmát mutatták be az eltérő tudományterületek szemszögéből. Az asztrofizika, csillagászat, geológia, biológia, kémia és filozófia neves kutatói áttekintették a számukra legfontosabb jellemzőket. Egyértelművé vált, hogy az eltérő megközelítéseket a közös természettudományos nyelv segítségével kell összehangolni, és hogy ebben a potenciális kémiai folyamatok jellemzése az egyik legnehezebb feladat az eltérő égitestek vonatkozásában.

A lakhatóság kémiai követelményeinek áttekintésénél ma már nem tartják elegendőnek a folyékony víz és a szerves anyagok együttes jelenlétét. Megfelelő energiaforrás, katalitikus hatású ásványi felületek és redoxpotenciál, azaz változatos kémiai környezet is kell, amelyben az egyes komponensek áramlanak is.

A JUICE a Jupiternél. Fantáziakép. (Forrás: ESA / AOES)

Külön szekció számolt be a földi analógiákról, amelyekben bolygónkon valamilyen távoli égitest jellemzőit, környezetét tanulmányozzuk. A Marson előforduló betöményedő ősi vizekből kivált sós ásványok (pl. jarozit) megismerésében a Földközi-tengernek a miocén időszakában többször is bepárlódó vizéből kiváló sós anyagok elemzése is segít. Az egyik legnehezebb témakör magának az élőlényeknek az azonosítása, még akár elpusztult formában is. Ebben segíthetnek az extracelluláris anyagok, amelyeket sok egyszerű egysejtű termel és hagy vissza maga után. Ezeknek mint potenciális biomarkereknek (életre utaló jellemzőknek) az elemzése sok lehetőséget mutat az osztrák kutatók szerint – ha van lehetőség megfelelően nagy felbontású (pl. elektronmikroszkópos) vizsgálatokra.

A konferencia előadásainak felsorolása itt; tessék kattintani!