Az ingatlanpiac ledvező irányú mozgása sok lakáseladó és reménybeli vásárló fantáziáját megmozgatja. Tévedés azonban azt gondolni, hogy ez országos jelenség. Az Otthontérkép ingatlanportál megvizsgálta, hogy milyen ingatlanok találnak a leghamarabb új tulajdonosra, hol helyezkednek el és milyen minőségűek.
Ditróy Gergely, az Otthontérkép vezető elemzője elmondta: a piaci tapasztalatok alapján a lakásvásárlások mintegy 30-40%-a a befektetés, ami jól illeszkedik a kutatásból kirajzolódó trendbe. „A kis alapterületű, felújított, budapesti lakások népszerűsége leginkább az elmúlt 1-2 évben tapasztalt, több okra is visszavezethető megnövekedett befektetési kedvvel magyarázható, tekintve. hogy már a lakóingatlanokba befektetéssel is akár 7-10% hozam is elérhető”.
Az Otthontérkép másfél hónapja gyűjti az adatlap-archiválásból származó adatokat, az elemzés pedig a rendelkezésre álló információból készült el. A számokból világosan látszik: minden hetedik ingatlan kelt el a piacon, vagyis hat ajánlatra jutott egy értékesítés. A megyei eredményeket mutató térképről leolvasható, hogy az ország észak-keleti és dél-keleti régiója jellemzően rosszabbul teljesít, kiugróan magas számokat produkál viszont Budapest, ahol minden harmadik ingatlanra jutott egy eladás. Tehát: az országos átlaghoz képest 73%-kal nagyobb az esélye annak, hogy valaki értékesíti fővárosi otthonát. Budapestet a sorban egyébként Győr-Moson-Sopron és Fejér megye követi, a lista végén pedig Somogy, Veszprém és Vas megye áll.
Az okok a nem új keletű, ám továbbra is erős trendben keresendők, amely szerint a népességmozgás a nagyobb, gazdaságilag is jól teljesítő városok felé mutat. Ehhez jön még a befektetési kedv növekedése, ami szintén itt csúcsosodik ki.
Markánsan kirajzolódó jelenség, hogy a lakásokat sokkal könnyebb értékesíteni, mint a házakat. Az adatbázisban fellelhető lakásokon 1,5-szer könnyebb továbbadni, mint a családi házakon.
Ez összefüggésben állhat a már említett irányzattal, amely szerint a lakóhelyváltók inkább a városokat részesítik előnyben, ahol nagyobb eséllyel fordulnak elő eladó lakások. Az ilyen ingatlanok egyébként befektetési szempontból is jobb döntésnek bizonyulhatnak. A befektetés felújítás-eladás, illetve rövid vagy hosszú távú kiadás céljából történhet.
Az adatokból kiolvasható, hogy az eladáshoz szükséges idő és az ingatlan állapota között nincs szoros összefüggés, hiszen az értékesítési sebességük nagyjából egy szinten mozog. Kivételek a mintában fellelhető felújított ingatlanok, amelyek valamivel hamarabb cserélnek gazdát.
Az Otthontérkép elemzője, Fodor Szabolcs szerint a háttérben az állhat, hogy egyszerűbbnek látszhat egy kész, már felújított otthon mellett dönteni, mint belefogni a renoválásba, viszont az új építésűhöz képest mégis alacsonyabb áron lehet megvásárolni őket.
A piacon leginkább a kisebb alapterületű ingatlanok a kelendőek. Az Otthontérképen található 50 négyzetméternél kisebb ingatlanokat például az átlagnál 75%-kal nagyobb eséllyel lehet értékesíteni. Ahogy nő az alapterület, úgy csökken az eladás esélye. A 180 négyzetméter fölötti otthonok esetében tizenkét ajánlatra már csak egy eladás jut, az 50 négyzetméternél kisebbeknél háromra jut egy.
Az adatokból kirajzolódik, hogy az átlagárat 75%-kal alulmúló otthonok esetén a legrosszabb az eladási arány, itt ugyanis jellemzően rosszabb minőségű ingatlanokról van szó. A legjobban pedig a 10-60%-kal az átlag fölé árazott otthonok teljesítenek.
Az összehasonlítás alapja a már rendelkezésre álló 2014. évi értékesítési átlagár, vagyis a piac változása miatt valamekkora áremelés eleve indokolt. Ám ettől függetlenül alapigazság, hogy a túlárazottság csökkenti az értékesíthetőséget: 200%-os ár esetén még 5 ingatlanra jut egy eladás, e fölött már rohamosan csökken az eredmény. Leginkább a felújítandó és a közepes állapotú otthonokat árazzák alul; az új építésű, újszerű és a felújított lakásokra inkább a túlárazás jellemző.
