„A mostani kiugróan magas megszűnési ráta az adóhatóság és a cégbíróság 2014 nyarától idén nyárig tartó erőfeszítésének eredménye: megkísérelték kiszűrni a cégvilágból az adminisztratív kötelezettségeiket nem teljesítő vagy a tulajdonosok által teljesen magukra hagyott vállalkozásokat” – mondja Pertics Richárd, az Opten céginformációs vezetője.

Az igazgató szerint a hatóság aktív kényszertörlést elrendelő kampánya sikeres volt, több tízezer bizonytalan hátterű, sokszor közterheket sem viselő vagy csak számlázási célokat szolgáló vállalkozást szüntettek meg, így mostanra egy erősebb lábakon álló cégvilág néz szembe a gazdasági kihívásokkal. Tavalyelőtt még 604 ezer működő vállalkozásról beszélhettünk országszerte, számuk mára 570 ezer alá apadt, miután sokkal kevesebb céget alapítanak, mint amennyi megszűnt a múlt másfél évben. A megmaradtak azonban összességükben valamivel jobb likviditási helyzetben vannak, nagyobb forgalmat realizálnak, és eredményesebben működnek, mint korábban.

A szakember vélekedését erősíti: 2011–12-ben évente több mint 20 ezer vállalkozással szemben indult felszámolási eljárás, számuk idén várhatóan nem éri el a tízezret sem, hiszen november végéig összesen 9200 ilyen eljárást tett közzé a cégbíróság. Csakhogy továbbra is rendkívül fertőzött és elaprózott a hazai cégstruktúra.

A gazdasági növekedés kedvező hatásai természetesen nem egyformán érintik az egyes ágazatokat. Az építőipar látványosan szenved, az emelkedő lakossági fogyasztás által hajtott kiskereskedelem viszont már tavaly is növelni tudta árbevételét és eredményét, az idén pedig egyhangúan erős év végi vásárlási szezonról árulkodnak a híradások. „Pontosabb adatokat csak a vállalkozások 2015. évi beszámolói alapján tudunk majd mondani, de az már most is látszik, hogy a tőkeigényesebb szektorokban csekély a beruházási kedv, a lakossági fogyasztás által hajtott ágazatokban viszont van bővülés” – mondja az Opten-igazgató.

A kiegyensúlyozott növekedés hiányát okolja az Opten céginformációs vezetője azért, hogy a cégalapítások száma a 2010-es évek elejéhez képest lényegében megfeleződött. Akkoriban négyezer új társaság alakult havonta, most kétezer. A csökkenést csak részben magyarázza, hogy a kormány sokat szigorított a cégvezetés és -tulajdonlás felelősségi rendszerén, így ma már kockázatosabb a vállalkozások közötti számlázgatás. Ilyen mértékű visszaesésre azonban ez nem elégséges magyarázat.

„A cégalapítások számát látványosan visszaveti a nehezen kiszámítható gazdaságpolitika, illetve a konjunktúrába vetett bizalom is csekély, így kevesebb vállalkozó szellemű tőketulajdonos szánja rá magát, hogy új kihívásokat keressen” – mondja Pertics, aki szerint az adminisztrációs terhek, az adók és a gyorsan változó jogszabályi környezet egyáltalán nem kedvez a vállalkozások alapításának.

Az Opten cégfluktuációs indexe (Opten – CFI) az adott időszakban törölt és alapított cégek számát méri az időszak elején rendben működőkéhez. Az index októberi értéke régiónként jellemzően 13 százalék körül szóródott. A novemberi Opten – CFI Vas, Jász-Nagykun-Szolnok és Somogy megyében mutatta a legalacsonyabb értékeket, a legmagasabb fluktuációt Budapest, Borsod-Abaúj-Zemplén és Nógrád produkálta.