Elemzők szerint Moszkvát bizonyosan megrázza, hogy ilyen mértékben ugranak meg az amerikai katonai kiadások, illetve hogy egységeket küldenek a régióba. De a fejlemény jelzi, hogy az amerikaiak elszántak, és erősítik az együttműködést Ukrajnával, Moldovával és Grúziával. Viszont az európai partnereket nyugtalaníthatja, hogy 2017 után az akkori elnök döntheti majd el, hogy ad-e pénzt a jelenlét fenntartására.

Mindenesetre két hete a kelet-európai országok egy NATO-tanácskozáson ismét aggodalmukat fejezték ki Oroszország miatt. Elsősorban természetesen a balti államok.

A Financial Times vezércikke szerint lehet, hogy hamarosan nem lesz Európai Unió, ezért a briteknek nem a kilépésen kellene törniük a fejüket, hanem inkább azon, hogy saját érdekükben miként járulhatnak hozzá a földrész stabilitásához.

Az EU legnagyobb baja az, hogy a szervezet elvileg demokratikus, törvénytisztelő államok közössége. Csakhogy Magyar- és Lengyelországban egyértelműen veszély fenyegeti a bíróságok és a sajtó függetlenségét, de közben mindkét állam teljes joggal szavaz az unióban. A tagok között csakis a németek képesek irányt szabni a 28-aknak, ám Merkel tekintélyét igencsak kikezdte a menekültválság. A berlini kormány idegenedik Kelet-, illetve Dél-Európától, a menekültek, valamint az euró miatt.

Ebben a helyzetben a britek teljesen eltévesztik a házszámot a követeléseikkel, a tét nem a nagyobb integráció, hanem az, hogy szétesik-e a szövetség. Az írás amellett teszi le a voksot, hogy az EU-nak meg kell maradnia, mivel alapelvei létfontosságúak az európai béke és szabadság szempontjából. Ideértve a nemzetek közti együttműködést, a jogállamot és az emberi jogok védelmét.

Ugyanakkor egyre erősödnek a nacionalisták, akik szembemennek ezekkel az értékekkel, Franciaországtól Lengyelországig. És egyesíti őket az is, hogy elutasítják a nemzetek feletti uniót.

Oroszország örvendezik, hogy inog a szervezet, sőt lehet, hogy pénzeli annak egy-két igen buzgó belső ellenzőjét. A brit kiválás újabb hatalmas csapás lenne. Figyelembe véve a kontinens véres múltját és nehéz jelenét, nem jó ötlet kilőni az együttműködés legfőbb eszközét. Mellesleg az EU alapvető a brit biztonság számára is.

A The Guardianben olvasható: Saját kormánytagjai arra figyelmeztetik a brit miniszterelnököt, hogy két hete van, ha meg akarja győzni a visegrádi államokat, amelyek továbbra is határozottan elutasítják, hogy korlátozzák a jóléti juttatásokat a szigetországban dolgozó polgáraik számára. Beavatottak úgy vélik, hogy Cameronnak az eddiginél többet kell tennie a magyarok és a többiek megnyerésére, miután a négyek nem hajlandók elfogadni semmiféle hátrányos megkülönböztetést.

A politikusban ugyanakkor erősíti a reményt, hogy Juncker a múlt héten azt mondta: lehetséges, hogy a népszavazás után –szükség esetén négy évre – befagyasszák a kedvezményeket. A V4-ek viszont attól tartanak, hogy ennek ők innák meg a levét, mert a vendégmunkások szavazhatnak a nemzeti választásokon. Egy brit illetékes elismerte, hogy az érintett államok számára kulcsfontosságú, miként voksolnak ezek az emberek.

Egy neves brit történész úgy látja, hogy az unió nincs jó állapotban, egész Európa bizonytalan jövő előtt áll, és nem elsősorban a menekültkérdés miatt – áll a Die Weltben. Ám a válságban benne rejlik az esély. Ian Kershaw, aki Hitler-életrajzával lett híres, úgy véli, hogy a gazdasági gondokat teljesen beárnyékolták a politikai problémák. A magyar és a lengyel kormány egyre tekintélyuralmibb stílusa megkérdőjelezi, hogy a valódi demokratikus pluralizmus továbbra is a tagság alapfeltételének számít-e.

A menekültválság következtében drasztikusan előretörtek a jobboldali, idegengyűlölő, populista-nacionalista pártok. Azután felerősödtek a Brüsszel-ellenes érzelmek. De! A válságkezelés 70 éve az unió megszokott üzemmódja. Az egyes gazdaságok szorosan összefonódtak, beépültek a globális szerkezetekbe. Ha ezeket a szálakat most szét akarnák szakítani, az hatalmas veszélyekkel járna. Épp ezért logikus, hogy az eurózóna érdekében létre kell hozni a nagyobb fiskális uniót…

Európa a saját vesztét okozhatja – erre figyelmeztet a Közép-Európai Egyetem egyik professzora a Die Zeit című német hetilapban. Anton Pelinka szerdán erről a kérdésről tart előadást a bécsi városházán. Az elemző rámutat: az ész földrésze nem készült fel azokra a félelmekre, mint amekkorákat a menekülthullám okozott. Amúgy a válsággal meg tudna birkózni, ha akarna, ha a bevándorlásban esélyt és nem terhet látna az egyre öregedő kontinens számára. Ám a határok részleges lezárása a politikai tehetetlenséget tükrözi. És itt jön a képbe, hogy egyesek politikai célokra használják a félelmeket. Így az EU nem tud élni azzal az erősségével, hogy a nemzeti feladatokra nemzetek feletti választ ad.

A felforrósodott vitában keveredik a menekült és a gazdasági migráns fogalma. Közben a nemzeti önzés gátolja az unió javaslatát a válság megoldására. A nacionalizmus rossz szelleme veszélybe sodorja a józan észt. Pedig a kiúthoz csakis a több Európa nyithatja meg a kaput. Az Európai Tanács határozatait az egyes államok ellenállásától függetlenül keresztül kell vinni. A több Európa meggátolná, hogy a végén mindig a nemzeti érdeket döntsenek. A V4-ek részben szociáldemokrata, részben konzervatív-nacionalista kormányai ellenzik a közös politikát a menekültkérdésben. De hol vannak az európai keresztény-, illetve szociáldemokraták, miközben az EU a nacionalizmus ellenpontjaként fogalmazza meg önmagát? Befogad és nem kizár. Nem keresztényi, hanem világi, és nem a fehér ember Európája. Értékei a felvilágosodásból erednek, amint az megnyilvánul az egyetemes emberi jogokban. Ezek egy liberális demokrácia értékei, amely optimálisan egyesíti az egyéni szabadságot a szociális biztonsággal.

Az egyesült Európa kudarcot vall, ha visszaesik a szuverén nemzetállamok földrészévé. Persze fel tud állni, ha az integráció elmélyítésével megtalálja az erőt önmaga megmentéséhez. De lehet, hogy a nemzeti önzés diadalmaskodik, és véget ér az európai egyesülés.

A mai teljes nemzetközi sajtószemle itt olvasható, tessék kattintani!