A rendezvényt azért hirdették meg pedagógus szervezetek, mert úgy látják, rendszerszintű változtatásokra lenne szükség az oktatás, a köznevelés területén, ugyanakkor szerintük a kormányzat nem értette meg ennek fontosságát.
A Pedagógusok Sztrájkbizottsága 25 pontból álló követeléssort állított össze, amelyben a többi között a tankötelezettség 18. évig történő visszaállításáért, a tananyag és a tanulói óraszám radikális csökkentéséért, az intézményvezetők munkáltatói és gazdálkodási jogának visszaállításáért, a pedagógusok kötött munkaidejének eltörléséért, adminisztratív terheik csökkentéséért emelték fel szavukat.
A pedagógusok nem akarnak visszatérni az adott település anyagi helyzetétől függő, egykori önkormányzati fenntartású iskolarendszerhez, de a jelenlegi, szerintük túlközpontosított rendszer nem megfelelő, ezért az oktatási intézmények nagyobb önállóságát szorgalmazzák.
Az utóbbi időszak legnépesebb tüntetéséhez csatlakoztak az egészségügyi, a szociális, a kulturális és a közigazgatási terület dolgozóit képviselő szervezetek is. A részvevők között nagyon sokan voltak, akik puszta szolidaritásból, gyermekeik, unokáik jövőjéért érzett felelősségüktől vezettetve csatlakoztak a mindvégig zuhogó esőben lezajlott, példás fegyelmezettséggel lezajlott tömegdemonstrációhoz.
Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke a felszólalásában leszögezte: a kormány háromévnyi tevékenysége miatt tönkrement a magyar oktatás, ezért nem engednek azon követelésükből, hogy a jelenlegi rendszert át kell alakítani. Kiemelte: a kormányzati „nagy reform” olyan oktatási rendszert hozott létre, amely rossz a gyermeknek, a pedagógusnak, a nevelő-oktató munkavállalónak, a szülőnek és az egész országnak. A mai iskolák nem tudják hozzásegíteni a diákokat a tudás megszerzéséhez, pedig egy nemzet felemelkedésének záloga az osztálytermekben van – mutatott rá.
Azért szervezték a demonstrációt, hogy követeléseiknek nyomatékot adjanak – mondta –, mert nem fogadják el a félmegoldásokat, és nem elégednek meg a kormány hangulatjavító intézkedéseivel sem. Szerinte a köznevelés átalakításának terve a miniszterelnök ötlete alapján készült el. Erre utalva idézte Orbán Viktor „dakota közmondását”, amely szerint „ha döglött lovon ülsz, szállj le róla”. A köznevelés állatorvosi lova megdöglött, ideje lenne lovat cserélni – fogalmazott Galló Istvánné.
Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke elmondta: azért vonultak a Kossuth Lajos térre, mert az oktatás iránya elhibázott és a helyzete aggasztó. „Tudjuk, hogy amilyen az oktatás jelene, olyan az ország jövője” – hangoztatta. Céljaikért, ha kell, elmennek a végsőkig, akár közös sztrájkbizottságokat alakítanak, és munkabeszüntetéssel is tiltakoznak – jelentette ki a szakszervezeti vezető.
A többi ágazati szakszervezet nevében felszólalt szónokok a színpadon a „Magyarországért” feliratú molinó, egy uniós és egy nemzeti zászló előtt arról beszéltek, nem tűrik, hogy megosszák, egymással szembe fordítsák őket.
Szűcs Viktória, a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének elnöke azt mondta, amihez a kormánypártok hozzányúlnak, azt „ellopják vagy tönkreteszik”. Arról is beszélt, hogy a kormány a bölcsődékhez tartozó korai fejlesztés megszüntetésével „a fürdővízzel együtt kiöntötte a gyereket is”, mert jelenleg nincs elég szakember, így elmaradnak a fejlesztő órák. Az elnök 30 százalékos béremelést követelt a szociális ágazatban dolgozóknak.
Sándor Mária, a „fekete ruhás nővér”, a Magyarország a Magyar Egészségügyért Civil Társaság nevében arra hívta fel a figyelmet, hogy az egészségügyben dolgozó kiszolgáló személyzet 2007 óta nem kapott béremelést, pedig nélkülük nem működik az ágazat. Milyen ország az, ahol az orvos, a nővér, a pedagógus, a szociális ágazatban dolgozók folyamatos segélykiáltása süket fülekre talál? – kérdezte szenvedélyesen. –A megjelentektől azt kérte, hogy az összefogás jeleként a fekete szalag mellé tűzzenek ki mostantól egy fehéret is.
A szónokok az egész teret betöltő esernyős tömeg előtt arról is beszéltek, hogy bár a kormány életpályát ígért nekik, ehelyett csak megosztást, kevés béremelést, máshol bércsökkentést kaptak. A beszédeket a demonstrálók többször „Nem hagyjuk!”, „Orbán, takarodj!”, „Hazaárulók!” skandálással szakították meg.
A beszédek között idéztek a Pedagógusok Sztrájkbizottsága által összeállított 25 pontos követeléssorból. Követelték egyebek mellett a tankötelezettség korhatárának visszaállítását 18 évre, a tananyag és a tanulói óraszám radikális csökkentését, az intézményvezetők munkáltatói és gazdálkodási jogának visszaállítását, a pedagógusok kötött munkaidejének eltörlését, adminisztratív terheik csökkentését.
A demonstráció végén Sándor Mária kérésére a tömeg ötperces csenddel kívánta kifejezni, hogy a mostani tízezrek nem „balhézni” jöttek a Parlament elé, hanem komolyan gondolják követeléseiket.
Tanártüntetések: egyértelmű többség a demonstrálók mellett
(08:16) A Publicus Intézet a Vasárnapi Hírek megbízásából, február 9-11. között, 1000 személy megkérdezésével készített reprezentatív közvélemény-kutatásban vizsgálta az állami oktatás megítélését, és a tanárok tüntetései nyomán keletkezett ügyeket. A tanárok által kezdeményezett tüntetéssorozatról tíz megkérdezettből kilenc hallott (91 százalék), és háromnegyedük (76 százalék) összességében egyetért a követelésekkel.
A követelések közül a válaszadók a diákok túlzott terhelését, az alacsony tanári fizetéseket, a tanárok túlzott terhelését, valamint a tankönyvválasztás szabadságának megszüntetését tartják a legnagyobb problémának. A megkérdezettek kétharmada (65 százalék) szerint, ha a tanároknak sikerülne elérnie a céljaikat, összességében jobb lenne a hazai oktatás színvonala. Az oktatási rendszer állapotával a megkérdezettek több mint fele (56 százalék) elégedetlen, és háromnegyedük (76 százalék) szerint az elmúlt években ez romlott. A válaszadók szerint a jelenlegi állapotokért egyértelműen a kormány a felelős (55 százalék).
Az utóbbi hetekben komoly vihart kavart a tanárok által kezdeményezett tüntetéssorozat, olyannyira, hogy mára tízből kilenc megkérdezett (91 százalék) hallott róla. A tanárok követeléseit nyitottsággal fogadja a többség, a válaszadók háromnegyede (76 százalék) összességében egyetért velük, és mindössze 14 százalék aki egyet nem értését jelezte. Minden vizsgált társadalmi csoport hasonlóan gondolkodik ebben a kérdésben, még a Fidesz szavazók kétharmada (65 százalék) is egyetért.
A tanárok fontosabb követelését vizsgálva az látszik, hogy a válaszadók a diákokkal szemben támasztott túlzó követelményeket (38 százalék), az alacsony tanári fizetéseket (28 százalék), a túlzó tanári követelményeket (24 százalék), valamint a tankönyvválasztás szabadságának megszüntetését (22 százalék) gondolják a legfontosabb problémának. A gyermektelenek és az MSZP szavazók körében ez a sorrend némileg megváltozik: ők az alacsony tanári fizetéseket tekintik a legfontosabb követelésnek (36 és 44 százalék).
A tanárok komoly támogatásra számíthatnak a választóktól: a megkérdezettek kétharmada (65 százalék) szerint összességében jobb lenne a hazai oktatás, ha a céljaik teljesülnének. Ebben a kérdésben is minden vizsgált társadalmi csoport egyetért. Leginkább a 30 évnél fiatalabbak, és az MSZP szavazók gondolják így (77 és 78 százalék, míg legkevésbé a Fidesz szavazói (55 százalék).
A tanárok követelésinek támogatását az is alátámasztja, hogy a tapasztalattal rendelkezők többsége (56 százalék) elégedetlen az állami oktatási rendszerben meglévő állapotokkal, míg mindössze a válaszadók egyharmada (36 százalék) elégedett legalább részben. Az elégedetlenek aránya némileg alacsonyabb, mint az egészségüggyel elégedetlenek esetében, ám fontos megjegyezni, hogy kevesebbek mindennapjait érinti ez az ügy.
Az eddigiekkel ellentétben, ezen kérdésnél van egy társadalmi csoport, aki másként gondolkodik, mint a többség: ők pedig a Fidesz-szavazók. Esetükben 57 százalék az elégedettek aránya, 33 százalék az elégedetleneké. A leginkább elégedetlenek az MSZP-szavazók, és a diplomások (68, illetve 67 százalék).
Az megkérdezettek háromnegyede (76 százalék) szerint az utóbbi években romlott az állami oktatási rendszerben tapasztal állapotok, és itt is egyetértés mutatkozik a különböző társadalmi csoportok között. Csakúgy, mint annak a kérdésében, hogy ki a felelős a jelenlegi állapotokért. Itt teljesen egyértelmű többség (55 százalék) a Fidesz-kormány, és a jelenlegi oktatási vezetést nevezte meg felelősnek. Ebben az esetben a felelősségi viszonyok még egyértelműbbek, mint az egészségügy esetében: minden más felelőst 5 százaléknyi, vagy kevesebb válaszadó említett.
A kutatás eredményeiről további részletek, például a szombati tüntetéssel kapcsolatos várakozások, a ma megjelenő Vasárnapi Hírekben találhatók.
A kérdőíves vizsgálatot 2015. február 9-11 között a Publicus Intézet készítette az ország felnőtt népességét reprezentáló 1000 fő telefonos megkérdezésével, a Publicus Omnibusz részeként. A mintavételből eredő torzulások a KSH Népszámlálás 2011 adatain alapuló súlyozással korrigáltak. A felmérésbe bevont személyek nem, életkor, iskolai végzettség, régió és településtípus szerinti összetétele megbízhatóan reprezentálja a hazai lakosság hasonló ismérvek szerinti összetételét. Az adott mintanagyság mellett a vizsgálatból nyert adatokról 95 százalékos biztonsággal állítható, hogy legfeljebb +/-3,1 százalékponttal térnek el attól, amit az összes 18 éves vagy idősebb magyar lakos megkérdezésével kaptunk volna. Ez a mintahiba azonban nagyobb akkor, ha egy megoszlást nem a kérdezettek összességére, hanem annak kisebb alcsoportjára adunk meg.
