Nyilatkozata azt vetíti előre, hogy heves vitákra kell számítani a ma kezdődő uniós csúcson. Orbán különben támadta a kvótát is. Putyin ez ügyben csak annyit jegyzett meg, hogy támogatja a magyar álláspontot az európai és a magyar identitás megőrzésére. Kitért arra is, hogy le kell győzni a szélsőségeseket és helyre kell állítani a szétesett közel-keleti államokat, mert ez alapfeltétel a migránsok beözönlésének leállításához – írja a Washington Post.
A Die Presse szerint Orbán és Putyin folytatja az összesimulás politikáját. Tegnap a gázról, az atomenergiáról és a menekültekről tárgyaltak, de egyben jelzést kívántak küldeni az uniónak. Már a tárgyalás időzítése miatt összeráncolták a homlokukat a brüsszeli vezetők, hiszen egy nappal előzte meg a mostani csúcsot, amelyen az EU jövője a tét.
A magyar politikus hétfőn egyértelművé tette, hogy a migránsválságban ellenfélként tekint Németországra. Továbbá a kevesebb és nem a több Európát szorgalmazza. Nem kétséges, hogy a moszkvai megbeszéléseken a házigazda igyekezett felértékelni Orbánt, mint aki közvetít a Kelet és a Nyugat között. Ezzel persze az orosz elnök viszályt próbált gerjeszteni. A gesztus kapóra jött a vendégnek, aki a „keleti EU” szóvivője akar lenni, és nő is a befolyása a földrészen.
Csakhogy éppen a V4-eken belül az orosz kapcsolat elválasztja főként a lengyelektől. És az sem valószínű, hogy Magyarország valóban közvetítene Moszkva és Brüsszel között, noha az EU-nak szüksége lenne a gazdasági kooperációra az oroszokkal, hogy helyt tudjon állni a nemzetközi versenyben.
Orbán aligha számított nagy rokonszenvre nyugaton, amikor dicsérte Oroszország szíriai szerepét. A legfőbb téma azonban a földgáz és Paks bővítése volt. Mindent egybevéve azonban az útra illik, amit a magyar vezető egy éve mondott: hogy ti. Putyinnal nem lehetséges a barátság, nála csak az érdekek számítanak. Márpedig Magyarországnak az a fontos, hogy a hatalmi játszmában sikeresnek láttassa magát minden lényeges szereplő szemében. Ideértve Németországot, Oroszországot, az Egyesült Államokat és Törökországot.
Putyin Orbánra teszi a tétjét, és tetszik neki Európa megosztottsága – írja az osztrák Kurier. Az elnök a jelek szerint a faltörő kos szerepét szánja a magyar politikusnak, aki már a menekültválság előtt is Moszkva embereként tűnt fel Brüsszelben, lásd a Déli Áramlatot. Azon felül minden erejével próbálta megakadályozni a szankciókat és a Krím megszállásakor is megértés tanúsított az oroszok eljárásmódja iránt.
Mindehhez jön még, hogy a magyar vezető hasonlóan konzervatív, homofób értékkánont követ, mint Putyin. Nem csupán csodálja annak tekintélyelvű vezetési stílusát, hanem bizonyos részeiben másolja is. Ez az alapja a férfibarátságnak, amit csak megerősítettek a szír fejlemények. Cserében az oroszok nyíltszíni tapssal jutalmazták a szerb határon épített kerítést.
Moszkva arra számít, hogy a belső ellentétek tartósan meggyengítik az EU-t, sőt lehet, hogy az teljesen működésképtelenné válik, akkor pedig jó esetben tartósan össze kell fognia a Kremllel. Megfigyelők szerint ugyanakkor rövidtávon a magyarok és mások drágán megkérik az árat az Istenhozott!-irányvonal híveitől a nekik adott engedményekért.
A The Guardian úgy tudja, hogy mai uniós csúcson várhatóan nem teljesülnek a brit kormányfő reményei a szigetország tagsági feltételeinek módosítása ügyében, ami viszont jócskán megnehezíti Cameron dolgát a népszavazás kapcsán. Az újság által megszerzett határozattervezetből az tűnik ki, hogy az egyik legfőbb akadálynak a szigetországban dolgozó keleti-európai vendégmunkások juttatásai számítanak. Kikerült ugyanis a javaslatból, hogy a munka után járó ellátásokat, illetve családi pótlékot csakis Nagy-Britanniában korlátozhassák, azaz a jövőben pl. Ausztria és Németország is élhetne az ún. vészfékkel. Nagy csapás közben Cameron számára, hogy kiderült: most először kétmillió fölé emelkedett a brit földön dolgozó uniós munkavállalók száma, és ezek több mint a fele Keletről érkezett.
(A mai teljes nemzetközi sajtószemle itt olvasható, tessék kattintani!)
