2026. október 18–24. | Az Infovilág tudományos összefoglalója

A hét legfontosabb tudományos hírei között két jelentős orvostudományi eredmény szerepel: egy személyre szabott rákellenes vakcina sikeres klinikai vizsgálata és a genetikai hibák rendkívül pontos kijavítására alkalmas új eljárás első emberi alkalmazása. Közben a kutatók egyetlen antianyag-részecskét tartottak hónapokig fogságban, az Amazonasról pedig kiderült, hogy már több szén-dioxidot bocsát ki, mint amennyit elnyel.

1. A személyre szabott rákvakcina 42 százalékkal csökkentette a melanoma kiújulásának kockázatát

A Moderna és a Merck október 22-én tette közzé az intismeran nevű, személyre szabott mRNS-alapú daganatellenes kezelés III. fázisú vizsgálatának részletes eredményeit.

A kutatásban 1137 melanomás beteg vett részt, akiknek korábban műtéttel eltávolították a daganatát. A betegek egyik csoportja a pembrolizumab immunterápia mellett saját daganatuk genetikai sajátosságai alapján készített vakcinát is kapott.

A kombinált kezelés 42 százalékkal csökkentette a daganat kiújulásának vagy a halálozásnak a relatív kockázatát. Két év elteltével a kombinált kezelést kapók 82,2 százalékánál nem újult ki a betegség, szemben a hagyományos immunterápiában részesülők 70 százalékával.

A kezelés még kísérleti, és a hosszabb távú túlélésre gyakorolt hatása sem ismert.

Miért fontos? Ez az első olyan nagy, III. fázisú klinikai vizsgálat, amely meggyőzően bizonyítja a személyre szabott mRNS-alapú daganatkezelés többlethatását. Az orvoslás egyre inkább nemcsak a betegség típusához, hanem az adott beteg daganatának genetikai sajátosságaihoz igazodhat.

2. Először alkalmaztak rendkívül pontos génjavítást közvetlenül az emberi szervezetben

A Nature október 22-én számolt be arról, hogy első alkalommal alkalmazták emberen az úgynevezett prime editing génszerkesztési módszert közvetlenül a szervezeten belül.

Az eljárás a CRISPR-technológia továbbfejlesztett változata. A DNS meghatározott részeinek módosítására képes, anélkül, hogy mindkét DNS-szálat át kellene vágni.

A kezelés egy Wilson-kórban szenvedő beteg klinikai vizsgálatának része. Az örökletes betegségben a szervezet nem képes megfelelően eltávolítani a felesleges rezet, amely ezért elsősorban a májban és az idegrendszerben halmozódhat fel.

A kutatók a májsejtekben próbálják kijavítani a betegséget okozó genetikai hibát. A kezelés hatásosságáról és hosszú távú biztonságosságáról egyelőre még nincsenek megbízható klinikai eredmények. Nature

Miért fontos? A génterápia egyik nagy célja nem csupán a hibás gének működésének ellensúlyozása, hanem magának a genetikai hibának a kijavítása. Ez az első emberi alkalmazás fontos lépés ezen az úton.

3. Az Amazonas már több szén-dioxidot bocsát ki, mint amennyit elnyel

A Nature-ben október 22-én ismertetett kutatás az Amazonas-medence 15 évnyi, 2010 és 2024 közötti légköri szén-dioxid-méréseit elemezte. Az eredmény szerint az esőerdő térsége évente átlagosan 1,17 milliárd tonnával több szén-dioxidot juttatott a légkörbe, mint amennyit elnyelt.

A legnagyobb kibocsátást az erdőtüzek okozták: évente mintegy 1,47 milliárd tonna szén-dioxid került miattuk a levegőbe. Az erdő természetes szén-dioxid-elnyelő képessége ezt már nem tudta ellensúlyozni.

A kutatók szerint az erdőirtás és a tüzek mellett az egyre gyakoribb aszályok is súlyosbítják a helyzetet. A vizsgált évtizedekben a száraz évszak csapadékmennyisége mintegy 20 százalékkal csökkent. Phys.org

Miért fontos? Az Amazonas sokáig a globális felmelegedést mérséklő természetes szén-dioxid-elnyelők egyik legfontosabbika volt. Ha tartósan kibocsátóvá válik, az tovább gyorsíthatja a felmelegedést, amely viszont újabb erdőpusztulást okozhat.

Hónapokra fogságba ejtettek egyetlen antianyag-részecskét

A Northwestern Egyetem kutatói október 21-én jelentették be, hogy sikerült egyetlen pozitront, az elektron antianyag-párját rendkívül alacsony energiájú kvantumállapotban tartaniuk.

A részecskét elektromos és mágneses tér segítségével csapdázták be, majd az abszolút nulla fokhoz közeli, 0,3 kelvines hőmérsékletű környezetben tartották.

A különleges kísérletben a pozitront hónapokon keresztül sikerült megőrizni és kvantumállapotait szabályozni.

Ez azért figyelemre méltó, mert az antianyag a közönséges anyaggal találkozva megsemmisül, miközben energia szabadul fel. APS Journals

Miért fontos? A fizika egyik legnagyobb rejtélye, hogy az ősrobbanás után miért maradt fenn sokkal több anyag, mint antianyag. A mostani technológia lehetővé teheti az elektron és a pozitron tulajdonságainak minden eddiginél pontosabb összehasonlítását. A rejtély még nem oldódott meg, de kaptunk egy új eszközt a vizsgálatához.

Lehetséges, hogy az ember okozta felmelegedés már egy kezdődő eljegesedést állított meg?

A Science október 22-i tanulmánya különös következtetésre jutott az észak-amerikai jégtakarók történetének vizsgálatával.

A kutatók ősi, jég alatt konzerválódott növényi maradványok korát határozták meg a kanadai Baffin-szigeten található Barnes-jégsapka környezetében.

Eredményeik szerint a jégtakaró mintegy kétezer évvel ezelőtt ismét növekedésnek indult, ami egy új eljegesedési folyamat kezdetére utalhatott.

A huszadik század közepére azonban a felmelegedés miatt a jégtakaró ismét zsugorodni kezdett.

A kutatók szerint a természetes lehűlési folyamatot az ember okozta klímaváltozás szakíthatta meg. Az értelmezés ugyanakkor vitatható: egy helyi jégtakaró növekedése önmagában még nem bizonyítja egy új, kontinensekre kiterjedő jégkorszak kezdetét. Phys.org

Miért fontos? A kutatás jól mutatja, milyen erősen avatkozik be az emberi tevékenység a Föld hosszú távú éghajlati folyamataiba. Ma már nem pusztán a természetes változásokat követjük: egyes folyamatok irányát is megváltoztathatjuk.

6. Harmincezer éve már kapcsolatban álltak Európa távoli embercsoportjai

A Bécsi Egyetem vezetésével végzett nemzetközi kutatás október 23-án jelent meg a Science Advances folyóiratban. A kutatók egy mintegy harmincezer éve élt nő genetikai állományát vizsgálták, akinek maradványait a délnyugat-franciaországi Isturitz-barlangban találták meg.

A DNS-vizsgálat kimutatta, hogy a nő ősei között nemcsak nyugat-európai, hanem közép- és kelet-európai népességekhez köthető emberek is voltak.

A genetikai keveredés valószínűleg 31 500–32 500 évvel ezelőtt történhetett.

A kutatóknak emellett sikerült egy 22 ezer éves spanyolországi barlangi üledékből emberi DNS-t kinyerniük, annak ellenére, hogy a rétegben nem találtak emberi csontokat. Universität Wien

Miért fontos? Az őskori Európa népességei nem elszigetelt kis csoportokban éltek. A genetikai bizonyítékok szerint már a jégkorszak idején is léteztek nagy távolságokat átfogó kapcsolatok. Az üledékekből kinyerhető DNS pedig olyan korszakokról is árulkodhat, amelyekből egyetlen emberi csont sem maradt fenn.

7. Magyar kutatók nyomára bukkantak a kilökődött óriási fekete lyukaknak

A hét magyar tudományos vonatkozású híre egy olyan eredmény, amelyet az ELTE október 15-én ismertetett, és amely a napokban nemzetközi figyelmet is kapott. Bécsy Bence, Raffai Péter, Frei Zsolt és munkatársaik mintegy százezer kvazár adatait elemezték. A vizsgálat statisztikai bizonyítékot talált arra, hogy egyes szupernagy tömegű fekete lyukak korábbi galaxisegyesülések után elmozdulhattak galaxisuk középpontjából.

Amikor két fekete lyuk összeolvad, a kibocsátott gravitációs hullámok hatalmas lökést adhatnak a keletkező objektumnak. Ez akár több millió kilométeres óránkénti sebességre is felgyorsíthatja.

A magyar kutatók már tíz évvel ezelőtt megjósolták, milyen megfigyelhető összefüggés utalhat erre a jelenségre. Most a kvazárok fényének színképi eltolódása és a környezetükben lévő por mennyisége között megtalálták a keresett kapcsolatot.

Az eredmény összhangban van az elmélettel, bár más magyarázatokat egyelőre nem lehet teljesen kizárni. Eötvös Loránd Tudományegyetem

Miért fontos? A felfedezés segíthet megérteni a galaxisok és központi fekete lyukaik fejlődését, valamint előkészítheti a 2035-re tervezett LISA gravitációshullám-obszervatórium kutatásait.

A hét trendje: már nemcsak megfigyeljük, hanem át is írjuk a természet működését

A hét tudományos eredményeiben két, egymással ellentétesnek látszó folyamat rajzolódik ki. Az egyik a minden eddiginél pontosabb beavatkozás lehetősége. A rákellenes vakcinát egyetlen beteg daganatának genetikai sajátosságaihoz igazítjuk. A génszerkesztéssel pedig már a szervezeten belül próbáljuk kijavítani az örökletes hibákat.

A másik a természet nagy rendszereinek sérülékenysége. Az Amazonas példája mutatja, hogy egy évmilliók alatt kialakult ökológiai rendszer működése néhány évtized alatt jelentősen megváltozhat. A kanadai jégsapka története pedig arra figyelmeztet, hogy az emberi tevékenység már földtörténeti léptékű folyamatokra is hatással lehet.

Közben a fizika és a csillagászat az univerzum alapvető törvényeit kutatja. Egyetlen antianyag-részecske vizsgálatától a galaxisok középpontjából kilökődő, több millió vagy milliárd naptömegű fekete lyukakig jutunk.

A hét tudományos tanulsága: az ember egyre pontosabban képes beavatkozni a természet működésébe, miközben egyre világosabban látja, milyen következményekkel járhatnak a kevésbé átgondolt beavatkozásai. A DNS egyetlen hibás résznek kijavítása már elérhető közelségbe került. Az Amazonas esőerdőinek helyreállítása ennél alighanem sokkal nehezebb feladat lesz.

Az összeállítás az AI segítségével készült