Nem csupán a visegrádi csoportról van szó, miközben a nemzetállamok irracionális dinamikája vezetett a 20. század katasztrófáihoz. Futótűzként terjed, hogy jobb lenne elfordulni Európától és ismét saját kézbe venni a nemzet sorsát. Ez színtiszta populizmus, ha azon azt értjük, hogy olyan politikai álláspontot foglaljunk el, amely lehetővé teszi, hogy tőkét kovácsoljunk bizonyos hangulatokból, gátlástalanul számításba véve a közben keletkező károkat is.

A nacionalizmus képes ugyan még mindig közösségi érzést nyújtani, de még soha senkit nem tett boldogabbá vagy gazdagabbá. Leginkább a negatív érzelmeket elégíti ki, az irigységet, gyűlöletet és agresszivitást. A célpont lehet Brüsszel, valamelyik szomszéd állam, lásd Burgenlandot, vagy a menekültek. Nagy-Britannia tökélyre vitte, hogy kimazsolázza a tagság előnyeit.

Szóval nem egészen érthető, miért a hisztéria, ha egy ilyen partner netán kiválik a szervezetből. És ha pl. a magyarok követni akarják a példát, csak tessék. A mag-Európa utána hatékonyabban tudni lépni az integrációért. Alapvetően nem az uniónak, hanem a tagok politikájának kell megváltoznia. Szóval: hogy elfogadják az előnyöket, csak éppen a nemzeti retorika kedvéért nem hajlandók megfizetni a tagság politikai és gazdasági árát.

A kanadai köztévé, a CBC News szerint Közép-Európában fellázadtak a „kisemmizettek” és ez csak tetézi az unió gondjait. A visegrádi csoport távol akarja tartani a veszélyes behatolókat, akik az esetek többségében szír menekültek, illetve irakiak és afgánok, de vannak köztük pakisztániak és afrikaiak is. Valamennyien muzulmánok, ez teszi őket olyan veszedelmessé a V4-ek vezetőinek szemében. Sőt, nem csak hogy veszélyesek, majdnem hogy mérgezőek.

Orbán Viktor pl. a gyengeség jelének tartja, hogy az EU fogadja a migránsokat és azt állítja, hogy a kerítés megóvta az országot és elhárította a terrortámadásokat. És az apokaliktikus megnyilatkozások hatnak, ezek a politikusok annál népszerűbbek, minél élesebb szavakat használnak, és minél inkább elutasítják a kvótát.

Ezek az országok elrettenthetetlenek, azt gondolják, hogy a többiek túl sokáig átléptek rajtuk, de ebből elég. A prágai német nagykövet a minap úgy jellemezte a helyzetet, hogy a légkör kezd ártalmassá válni, mert a régióban idegengyűlölet tapasztalható, és egyre nő a szakadék az unió keleti és nyugati tagjai között.

Legalább ennyire mételyező a paranoid kormányzási stílus, lásd a magyarokat és a lengyeleket. A jobboldali kormányok mindkét országban kiherélték a bíróságokat és vazallusok kezébe adták a közmédiát. Ráadásul most Orbán szigorú törvényeket akar hozni a terrorellenes harcra hivatkozva. És mindehhez hozzájön még, hogy a magyar és a cseh vezető nem igazodik az EU-hoz Putyin ügyében. Egyikük sem tartja jó ötletnek a szankciókat. A németek és más nyugat-európai államok már azon tanakodnak, vajon helyes lépés volt-e a keleti bővítés. A régió társadalmai az unió mellett vannak, vezetőik azonban gerjesztik a „kisemmizettek” lázadását. Ez aligha segít Brüsszelnek, amely jó pár fronton küszködik.

Az elmúlt napokban több mint 500-an verekedték át magukat Magyarország déli határán, ilyen magas számra azóta nem volt példa, hogy tavaly október közepén elkészült a kerítés – tudósít a Yahoo. Ahogy javul az idő, egyre többen vágnak lyukat az akadályba, noha igen erős a rendőri jelenlét. Akit rajtakapnak, hogy megrongálja a műszaki zárat, azt bíróság elé állítják és kiutasítják. Orbán Viktor azt közölte, hogy senkit sem engednek be, aki nem jogosult a menedékre. Megismételte, hogy az ország megerősíti a kerítést déli határa mentén, sőt lehet, hogy kiterjeszti Románia felé is.

Magyarország elégtétellel veszi tudomásul, hogy szigorodik az osztrák és a német álláspont a menekültek ügyében – írja a Süddeutsche Zeitung. Kovács Zoltán szóvivő azt írja a blogjában, hogy 6 hónappal ezelőtt elítélték az országot, amikor az sürgette a határvédelem kiépítését az unióban. Most pedig Bécs bejelentette, hogy kerítést emel, ily módon pedig az első schengeni állam lett, amely visszaállítja a határokat a térségen belül. Azt is konstatálja a szóvivő, hogy az osztrákok katonaságot vetnek be, mivel rájöttek, hogy meg kell állítani az illegális migrációt. És mert a válság napról napra éleződik, ez az idő nem alkalmas arra, hogy elvekről vitatkozzunk, hanem gyakorlati megoldásokat kell keresni – írja Kovács.

Az unió egykor elkötelezte magát az emberi jogok védelme mellett, csakhogy a menekültválság és a terrorfélelem törékennyé tette a demokratikus értékeket – áll a Die Zeit-ben. Az újdonság az benne, hogy éppen Európában ilyen tudatosan és támadólag lépnek fel e normák ellen.

A hajtóerő a félelem, pl. hogy elvész az ún. nemzeti identitás. Magyarország erre hivatkozva nem hajlandó védelmet nyújtani a menekülteknek. Az osztrák kormány tart a jobboldali populisták győzelmétől, ezért úgy döntött, hogy naponta legfeljebb csupán 80 menedékkérelmet vesz át. Közben azonban a tömegek nemcsak azért özönlenek Európába, mert itt jobb az élet, hanem mert az itteni államok demokráciák, a szabadság fellegvárai.

Csakhogy ezeket a szabadságjogokat egyre jobban korlátozzák. Természetesen a demokráciáktól sem idegen a félelem, csak éppen ezeket a félelmeket korlátok közé szorítják. A demokrácia ereje éppen a válságban mutatkozik meg.

Ha azt nézzük, hogy mi történik, Magyarországon, Lengyelországban vagy Ausztriában, akkor érthető, hogy miért írta a Human Rights Watch legutóbbi jelentése azt, hogy sok nyugati kormány visszafelé halad az emberi jogok védelmének útján.

(A mai teljes nemzetközi sajtószemle itt olvasható, tessék kattintani!)