A jellegzetes, zsinóros öltözékű huszár különösen a Rákóczi-szabadságharc alatt és után vált egyfajta „divattá” Európa-szerte. Bár ez nemcsak mundérjuknak, de sikeres harcmodoruknak is köszönhető.
Fontos szerepet játszott népszerűsítésükben gróf (Nagy) Bercsényi Miklós (1665–1725), aki 1696-ban ismerkedett meg II. Rákóczi Ferenccel, és a leghűbb barátja lett. Bercsényi lengyel csapatok élén jött 1703 tavaszán Rákóczi segítségére és kezdettől fogva a szabadságharc második embere, a kuruc hadsereg főparancsnoka volt. Nyolc éven át jóformán állandóan hadat vezetett, köztük híres huszár-regimentjeit. Emellett a diplomáciában is a fejedelem egyik legbizalmasabb tanácsadója volt. „Eb ura fakó! József császár nem királyunk!” – ő üdvözölte így 1707-ben az ónodi országgyűlésen a Habsburg-ház trónfosztását.
Még abban az évben, tehát 1707-ben fejedelmi helytartó lett és a Varsóban I. Péter orosz cárral a Rákóczi lengyel királyságát tervező titkos szövetséget kidolgozó delegáció feje volt. Akkor és később is az inkább a svédekben és franciákban reménykedő fejedelemmel szemben az orosz orientáció lelkes hívének mutatkozott. A szatmári béke kedvezményeit nem fogadta el, néhány sikertelen későbbi csata után a fejedelemmel és sok más kuruccal a török szultán, III. Ahmed védelmét és vendégszeretetét élvezte Rodostóban, egészen haláláig. – Hamvait 110 esztendővel ezelőtt, 1906-ban II. Rákóczi Ferenc újratemetése alkalmából hazahozták, és október 29-én Kassán, a Szent Erzsébet-székesegyházban helyezték végső nyugalomra.
Rákóczi a török emigrációt megelőzően francia földön lelt egy időre menedéket, oda Bercsényi nem követte, fia, László (1689–1778) viszont ott élte le hosszú életét.
„Bercheny” gróf Rákóczi testőrségének századosából vált 1712-től a francia hadseregben alezredessé. 1719-ben már ezredesként Rodostóban magyar emigránsokból megszervezte a Bercsényi-huszárezredet. Gyakorlatilag a francia huszárság megteremtője volt, elismerésül 1758-ban Franciaország marsalljává nevezték ki.
A francia Bercsényi-ezred vetette meg az alapját a következő korszak híres francia könnyűlovasságának, így a napóleoninak is.
A Bercsényi-huszárok ma is létező ezrede a legrégebben fennálló francia katonai egység: Les hussards de Bercheny; hivatalos nevükön a tarbes-i 1. huszár ejtőernyős ezred, azaz 1er Régiment Hussard Parachutiste.
Az elnevezésben édesapja emlékét őrizte meg az alapító, erre utal még, hogy az alakulat hivatalos éneke a Bercsényi nóta, a Gyönge violának letörött az ága, amelynek második strófája így kezdődik: „Nagy Bercsényi Miklós sírdogál magába’…”. És ezt a francia legények kívülről és magyarul dalolják végig…
A dél-franciaországi Tarbes-ban Frédéric Mitterrand kulturális miniszter (a néhai elnök unokaöccse) nyitotta meg 2012 tavaszán a világ első huszármúzeumát.
A múzeum megnyitóján Szőcs Géza kulturális államtitkár hangsúlyozta: „A Nemzetközi Huszármúzeum, miközben egyedülálló és nagyszerű gyűjteményt mutat be, a magyar katonai hagyományok egyik legnépszerűbb és legismertebb vonatkozásának is emléket állít. A huszárság intézménye ugyanis a magyarság apportja az európai hadviselés evolúciójához, amire joggal lehetünk büszkék”
A tarbes-i huszárezred katonáinak már nem kell lóra ülniük (repülőgépről vetik be őket), a gépesített alakulat épp ezért megérdemelt sikert aratott nemcsak a laktanyában, de városszerte, amikor együtt mutatkoztak az őket felkereső székesfehérvári hagyományőrzők küldöttségével, melynek tagjai autentikus és pazar huszár-uniformist viseltek.
A Magyarországról lovon érkezett vendégek azért is dicsérték a francia bajtársakat, mert – gépesítés ide vagy oda – az ezred kovácsa kifogástalanul megpatkolta paripáikat…
A huszárok később megjelentek a többi között Porosz-, Olasz-, Lengyel-, Svéd-, Orosz- és persze Franciaországban. Érdekesség, hogy Bukarest egyik kerülete – Berceni – Bercsényi nevét viseli, ugyanis a szabadságharc leverése után a Bercsényi huszárok ott állomásoztak…
(Berceni on the map of Bucharest)
It is believed that the name comes from the hussars of Miklós Bercsényi, who were first mentioned after the suppression of the Hungarian Kuruc War led by Francisc II Rákóczi (at beginning of the 18th century). They settled in the neighborhood of Bucharest.)Berceni is a district (cartier in Romanian) of southern Bucharest…
(Köszönöm szépen barátaim, Seres Attila és Erdős André, valamint a huszár hagyományőrzők segítségét.)
