„Mesébe illően” kezdődött a budapesti Mesemúzeumban tartott rendezvény, hiszen az ezekben a napokban 80 esztendős Csukás István Kossuth-díjas költő, író álmában sem gondolta volna, hogy elsőnek ő kapja majd meg a róla elnevezett díjat. Ezt megelőzően még méltatlankodott is, mert – mint mondta – minek élő emberről díjat elnevezni?! Csakhogy olvasótábora nagy becsben tartja az írót: iskolát, színházat neveztek el róla, mesehőseinek (Pompomnak és Bagamérinek) szobrot állítottak.
Nagyon gazdag a hazai gyerekirodalom, a szerzők között, Vörösmartytól, Móricz Zsigmondon át Tersánszky Józsi Jenőig jelen vannak a legnagyobbak – fejtegette a mai ünnepségen Csukás István. Ám szerinte a „gyerekek ügyét” az eddigieknél is jobban kell támogatni, mert a gyereknek jár a mese, és nem árt vele minél korábban megszerettetni a művészeteket, a színházba járást. Kodályt idézte az író, aki úgy fogalmazott, hogy azokból verbuválódik majd a jövő közönsége, akikkel már gyerekkorukban megkedveltettük a zenét, az irodalmat, a színházat. Csupán a fővárosban több mint 400 ezer gyerek él, de rengeteg az olyan tizenéves, aki még egyszer sem fordult meg színházban. Ennek egyik oka alighanem az, hogy kevés a gyerekszínház, a fiatalokhoz szóló darab.
A Csukás István-díjat két évvel ezelőtt alapította Őze Áron. Bár a kezdeményező eredetileg számára álmodta meg a díjat, de a Pesti Magyar Színház éléről tavaly leváltották, és a teátrum új vezetése már nem értett egyet az ötlettel. Őze elképzelését azonban sikerült életben tartani, és közben új támogatók is feltűntek. A díj nyertesei az ifjúsági és gyermekirodalmi műfajban tevékenykedő színházak, szakmai szervezetek vagy intézmények által beküldött művek lehetnek, meghívásos pályázat keretében.
Az idei díjátadón az elismerést Simon Réka Zsuzsanna vehette át, aki a Pajzsika, Pimpó és az Ezerjó Lovagrend című művével pályázott. A díjazott azt a lehetőséget is elnyerte, hogy művét a dunaújvárosi Bartók Kamaraszínház és Művészetek Házában előadják.
Az immáron második Csukás István-pályázatra 24 szerzőtől harminc nagyszínpadi gyermek- és ifjúsági mű érkezett be a kuratóriumhoz. Minden égtáj felől jelentkeztek a szerzők darabjaikkal, ezek egy része már a fiókban hevert készen, de jó néhányan kifejezetten a díj kedvéért ragadtak tollat.
Őze Áron, aki júliustól a dunaújvárosi Bartók Kamaraszínház és Művészetek Háza igazgatói posztját tölti be, a díjátadó ünnepségen elmondta: „Azt szeretnénk, ha a nyertes művek nagyszínpadi előadásának tapsolhatna a közönség”. A Csukás István-díj kuratóriuma azt tervezi, hogy a jövő évtől kibővíti a pályázati lehetőségeket, és akkor már bemutatott színdarabokkal is lehet pályázni.
Nemrégiben a Csukás István-díj mögé állt a Meritum Arts Management Kft. is: a cég egyebek mellett művészek és művészeti produkciók szervezésével, irányításával foglalkozik, és elvégzi a díj működtetésével járó pénzügyi és jogi teendőket. Tavaly a Herendi Porcelán is csatlakozott a kitüntetéshez; a manufaktúra egyedi tervezésű díjakat készít a nyertes pályázóknak, ez évtől pedig a Nemzeti Kulturális Alap Igazgatósága is támogatja az átadási ünnepségek lebonyolítását.
