A rendezvényen a szakértők megerősítették: sok a kockázati tényező Paks II körül, és a beruházás nagyon bizonytalan fázisban van, mivel olyan eljárások is zajlanak, amelyek alapvető hatással lehetnek a sorsára. Az Osztrák Köztársaság magyarországi nagykövetségének képviselője ismertette kormányának aggályait Paks II.-vel kapcsolatban, és elmondta: Ausztria részt vesz a nemzetközi környezeti hatásvizsgálati, illetve az állami támogatással kapcsolatos európai uniós eljárásokban. 

Dr. Kis-Benedek József, a Biztonságpolitikai és Honvédelmi Kutatások Központja Alapítvány részéről a nukleáris energiatermelés és a terrorfenyegetettség kapcsolatáról beszélt. A témának különös jelentőséget ad, hogy az információk szerint a közeli múltban terroristák belga atomerőművek ellen is támadást terveztek. A szakértő kiemelte, hogy a sejtszerű terrorszervezetek számára bármely ország és bármely atomerőmű potenciális támadási célpont lehet. Ilyen történt például 2007–08-ban Pakisztánban, ahol háromszor kíséreltek meg támadást terroristák. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség 1266 olyan esetről tud, amikor nukleáris anyagokat jogellenesen szállítottak a világ 99 országában.

A szakértő hangsúlyozta: 100%-os biztonság nem létezik. A megelőzés és védekezés rengeteg pénzt emészt fel, és ez látványosan növeli a beruházások árát. A támadásokkal szemben nagyon nehéz felkészülni, az atomerőművek esetében nincsenek megfelelő veszélyhelyzet-kezelési tervek sem. További nehézség, hogy az erőművek mellett a kutatóreaktorok, dúsító üzemek és radioaktív tárolóhelyek is terrortámadásnak vannak kitéve.

Ernst Zimmerl, az Osztrák Nagykövetség diplomatája számos aggályt fogalmazott meg az osztrák kormány részéről a Paks II. nukleáris projekttel kapcsolatban. Külön kiemelte: az osztrák kormány nem tartja elfogadhatónak, hogy szomszédos országban állami támogatással építsenek atomerőművet, hiszen egy ilyen beruházás torzítaná a regionális villamosenergia-piacot, és hátráltatná a megújuló energiák terjedését. Rávilágított arra is, hogy az atomenergia alkalmazása nem összeegyeztethető a fenntartható fejlődés eszméivel.

Ausztria álláspontja szerint a megfelelő válasz a jövő növekvő energiaigényére csak az energiahatékonyság és a megújuló energiák arányának növelése lehet. Éppen ezért bekapcsolódtak a jelenleg is zajló paksi környezeti hatásvizsgálati folyamatba, és elküldték álláspontjukat az Európai Bizottságnak az állami támogatással kapcsolatban is.

Jávor Benedek európai parlamenti képviselő szerint két olyan uniós eljárás van folyamatban, amely veszélyezteti a bővítést. Az egyiket a tender elmaradása miatt indította az Európai Bizottság; ez esetben már a kötelezettségszegési eljárás is indult, mert szinte teljes bizonyossággal európai jogot sértett Magyarország. Bár a magyar kormány álláspontja az, hogy nemzetközi szerződések esetében nincs szükség versenykiírásra, az EB szerint ez nem mentesít az uniós jog alól. A másik eljárást a tiltott állami támogatással kapcsolatban kezdeményezték, mivel az látszik körvonalazódni, hogy az Európai Bizottság a magyar kormánnyal ellentétes véleményen van: az állami támogatás valószínűleg fennáll, a kérdés csupán az, hogy ez összeegyeztethető-e az európai piaccal vagy sem.

Jávor szerint mindkét esetben, ha az unió más következtetésre jut, mint a magyar kormány, akkor a beruházás bukik, és az eddig Paks II.-re költött összeg ablakon kidobott pénz.

Koritár Zsuzsanna, az Energiaklub energiapolitikai szakértője összefoglaló előadásában elmondta: az új atomerőmű megépítéséről szóló döntés szakmai megalapozottsága és körülményei még mindig homályban vannak; az adatok többsége titkos és egy bírósági ítélet szerint nem készültek el azok a tanulmányok, amelyek alátámasztanák a beruházás indokoltságát. Az Energiaklub ezzel szemben számos tanulmánnyal bizonyítja, hogy Paks II. tetemes költségvetési következményekkel járna – az építés teljes időszaka alatt évi 450 milliárd forintos megszorító intézkedéseket kellene alkalmazni. A beruházás csak állami támogatással tudna megvalósulni, és működése alatt a legvalószínűbb forgatókönyve szerint további 2000 milliárd forint közpénzt kellene rákölteni, és további 400–600 milliárd forint adófizetői veszteségre lehet számítani a korrupciós kockázatok miatt.