A The Guardian budapesti tudósítója hozzáteszi, hogy az Orbán-kormány a sajtótörvényt ért bírálatok után pénzzel igyekszik megfelelő irányba terelni a szerkesztőségeket. A nem hatalombarát orgánumok esetében gödörbe zuhant az állami hirdetések aránya, a Fidesz-hű sajtó viszont meggazdagszik. Az egyre nagyobb számban közpénzből finanszírozott sajtótermékek szélsőségesen liberálisnak minősítik az olyan, önálló portálokat, mint pl. a 444.hu. A Magyar időket elárasztották olyanok, akik a Magyar Nemzettől távoztak. Andy Vajna kedvezményes kölcsönt kapott a TV2 megvásárlásához.

Csakhogy Orbán taktikája sem mindig sikeres, lásd az RTL Klub ellen kitalált reklámadót, amit vissza kellett vonni.

Kertész Imrét felemás viszony fűzte a hazájához – állapítja meg a Neue Zürcher Zeitung. Sorsa hányatott volt: zsidóként kitaszították és elhurcolták, újságíróként lehetetlenné tették, íróként megtagadták és megalázták, míg végül felfedezték és méltatták, a Nobel-díj tulajdonosaként dicsérték, bár azért itt volt némi antiszemita hadakozás, de a végén szinte mindenki átölelte.

Budapest tele van a nemzeti önsajnálatot megtestesítő szobrokkal, és Kertész is aligha ússza meg, hogy ne legyen emlékmű belőle.

A temetési szertartás, amelyen egymásba botlott az ellenzéki és a hivatalos Magyarország, tükrözte az eltérő értékeket. Orbán Viktor nem akart kitűnni, amúgy az ő kezéből vette át az író az ideológiailag kétes Szent István-rendet, amivel a német nácik áldozataként hozzájárult a hivatalos magyar történelemrevizionizmus legitimálásához. Szerencsére az özvegy lemondott az állami temetésről.

A szemtanú zseniálisnak tartja Esterházy Péter beszédét, mert abból az derült ki, hogy Kertész tovább él az egymást követő írói nemzedékben. Mert lehet, hogy a jobboldali-nacionalista kormány a történelemhamisítás céljából emlékműveket emeltet – lásd a Szabadság teret, vagy pl. a Terror Házán keresztül részleges amnéziát rendel el! – az igazi szobrokat, amelyekre a magyarok büszkék lehetnek, nem éjszaka emelik a helyükre, hanem felragyognak a fényben, úgy is, mint az irodalom fénysugarai.

A magyar állam magas kitüntetést adományozott egy magyar származású holokauszt-túlélőnek, ő azonban az Orbán-kormány miatt szkeptikusan tekint az elismerésre – tudósít a Westfälische Nachrichten. A 86 esztendős Leslie Schwarz, aki felváltva Münsterben, illetve New Yorkban él, azt mondja, természetesen propaganda is meghúzódik a hatalom döntése mögött, mert a kabinet magát is fényezni akarja az érdemrend odaítélésével. A férfi különben iskolákban tart előadást a náci időkről, miután 1944-ben Auschwitzba és Dachauba hurcolták. Családjának nagy része odaveszett.  

Ausztriában a civil társadalomnak kell lépnie az elnökválasztás négy hét múlva esedékes 2. fordulójában, ha a politikai erők nem képesek az összefogásra – írja a Frankfurter Rundschau. Máskülönben az országot hamarosan egy lapon emlegetik Magyarországgal és Lengyelországgal. Így látja a német lap kommentárja, amely arra is felhívja a figyelmet, hogy a Szabadságpárt jelöltjének sikerében jócskán része volt a nagy pártoknak, ráadásul Hofernek nyugtalanítóan jók az esélyei.

A kilátások miatt bőven aggódhat Európa is, Bécsben ugyanakkor kísérteties a nyugalom. A konzervatívok szóvivője az önbecsapás csúcsaként arról beszélt, hogy ez a személyiségek harca volt. Ám a társadalom közepe már erősen jobbra csúszott. A gazdaság helyzetének megítélése katasztrofális a köz szemében, és a kormány kapitális hibát követett el, amikor a menekültügyben feladta az istenhozott kultúráját. Nem szabad ugyanis bizonytalanságot terjeszteni, mert a lakosság logikusan, a maga módján reagált.

Hofer egyértelművé tette, hogy meneszteni akarja a kormányt, akkor pedig jön kancellárként a szélsőjobbos FPÖ elnöke. Május 22-én üt az igazság órája. Az első körben kétharmad a szabadságpárti politikus ellen szavazott. Ezeket a voksokat kell most begyűjteniük azoknak, akik nem akarják a magyar és a lengyel utat.