Január–júniusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 228 200 fo­­rint volt. A vállal­ko­zá­sok­nál dolgozók átlagosan 239 400, a közszférában – a nem közfog­lal­kozta­tás ke­re­tében – foglalkozt­atottak 219 100 forintot ke­restek. A köz­fog­lalkoztatottak átlag­keresete 77 700 fo­rint volt. Nem­zet­gaz­­dasági szinten a bruttó kerese­tek 3,4%-kal halad­ták meg a 2012. január–júniusit. Az át­lag­kerese­tek a verseny­szférában 3,3%-kal nőttek. A költségvetés te­rü­letén a közfog­lal­­koztatás sú­ly­változásának hatását kiszűrve, átlagosan 4,6%-os volt a bruttó keresetek emel­ke­dése. A non­pro­fit szek­tor­ban az alkalmazásban állók bruttó keresete 3,9%-kal, 206 600 forintra emelkedett.

A brut­tó átlagkeresetek a pén­zü­gyi, biztosítási tevékenység gaz­da­sági ágban voltak a legmagasabbak (485 100 forint), ezt az in­for­­máció és kom­mu­ni­ká­ció (432 600 forint), valamint az ener­giaipar (villa­mos­energia-, gáz-, gőz­ellátás, lég­­kon­dici­onálás) követte (393 500 forint). A leg­keve­sebbet a szál­lás­hely-szol­gáltatás, ven­déglátás (145 600 forint), a humán-egészségügyi, szociális ellátás (153 500 fo­rint), illetve a mező­gaz­daság, erdő­gaz­dálkodás, halászat (163 200 fo­rint) ágakban dol­gozók kerestek.

A költségvetési szférában dolgozók egy része átlagosan 10 500 fo­rint  –  az adó- és járulék­vál­to­zá­sok ellentételezését szolgáló, a keresetbe nem tartozó – kompenzációban részesült, míg a non­pro­fit szervezeteknél az erre jogosultak átlagosan 11 200 forint juttatást kaptak ezen a címen 2013. január–júniusban.

Ugyanebben az időszakban a rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) kereset át­la­go­san 3,1%-kal haladta meg az egy évvel azelőttit.

Nemzetgazdasági szinten az átlagos – családi kedvezmény nélkül számított – nettó kereset 149 400 (ezen belül a fizikai foglalkozásúaké103 400, a szellemi foglalkozásúaké 197 900) forint volt, 4,8%-kal magasabb az előző évi­nél. A versenyszférában a nettó keresetek 4,9, a köz­szfé­rában 4,7, a non­profit szer­ve­zeteknél 4,9%-kal nőttek 2012 azonos időszakához képest.

A 240 700 forintos nemzetgazdasági szintű, átlagos havi munkajövedelem 3,5%-kal volt magasabb a 2012. január–júniusinál. A munkajövedelmen belül az egyéb munkajövedelem aránya átlagosan 5,2% volt.

 

A tavalyinál 4,5 százalékkal kevesebb születés az első félévben

Előzetes adatok szerint 2013 első félévében 41 709 gyermek született, 4,5 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. A 64 277 halálozás 4,3 százalékos csökkenés a 2012. január–júniusi időszakhoz képest. A természetes fogyás 22 568 volt, 898-cal kevesebb az egy évvel azelőttinél.

Az idei első félév előzetes adatai szerint kevesebb gyermek született, de a halálozások száma is mérséklődött az előző év azonos időszakához képest. A születésszám az év első öt hónapjában nem érte el az előző évit, júniusban azonban közel azonos számú újszülött jött a világra, mint egy évvel azelőtt.

A legnagyobb mértékű esés áprilisban történt (8,8 százalék), de a februári születésszám is sokkal (7,9 százalékkal) kevesebb az egy évvel azelőttinél. Összességében az év első hat hónapjában 41 709 gyermek született, 1976-tal, 4,5 százalékkal kevesebb, mint 2012 azonos időszakában.

A szökőnaphatástól megtisztított születésszám-csökkenés ennél kisebb mértékű volt (4 százalék).

A halálozások száma az év mind a hat hónapjában elmaradt az előző évitől. Februárban és a márciusban átlagosan 7,3 százalékkal kevesebb halálesetet regisztráltak, mint egy évvel azelőtt. Az év első hat hónapjában 4,3 százalékkal csökkent az elhunytak száma, ez az előző évihez képest 2874-gyel kevesebb halálozásból adódott. A szökőnaphatást is figyelembe véve a halálozások számának csökkenése 3,7 százalék volt.

A házasságkötések száma a tavalyi kismértékű emelkedést követően 2013 első félévében ismét csökkent. Két hónapban több, négy hónapban viszont kevesebb házasságkötést anyakönyveztek, mint egy évvel korábban. Januárban és februárban: akkor átlagosan 11,7 százalékkal csökkent a házasságkötések száma, amit 4,8 százalékos emelkedés követett áprilisban és májusban. Júniusban a házasságok száma újra mérséklődött (3,1 százalék) az előző év azonos hónapjához képest. 2013 első félévében összességében 14 454 házasságot kötöttek, 143-mal, 1 százalékkal kevesebbet az egy évvel azelőttinél.

Ezer lakosra 8,5 élve születés és 13,1 halálozás jutott, előbbi 0,4, utóbbi 0,5 ezrelékponttal volt alacsonyabb, mint egy évvel előtte. Az év első hat hónapjában ezer élve születésre 5,1 csecsemőhalálozás jutott, 0,3 ezrelékponttal kevesebb az esztendővel azelőttihez képest. A házasságkötési arányszám (2,9 ezrelék) 0,1 ezrelékponttal elmaradt az egy évvel korábbitól.

A halálozások abszolút száma nagyobb mértékben csökkent, mint a születéseké, ennek következtében a természetes fogyás üteme valamelyest (4,8 ezrelékről 4,6 ezrelékre) mérséklődött, és a 2012. január–júniusi 23 466-tal szemben 2013 első félévében 22 568 fő volt.

A születések és a halálozások száma régiónként különböző mértékben változott. A születésszám valamennyi régióban csökkent, ennek mértéke Közép-Dunántúlon, Közép-Magyarországon és Nyugat-Dunántúlon 6,9, illetve 6,1–6,1, Dél-Alföldön és Észak-Alföldön a 2,5 és 2,3 százalék volt. A halálozások száma egy régió kivételével mindenhol mérséklődött, a legnagyobb mértékben Dél-Alföldön (8 százalékkal), Közép-Dunántúlon viszont változatlan maradt.

Mindezek következtében 2013 első félévében a természetes fogyás üteme három régióban mérséklődött, négyben tovább növekedett. Az enyhébb születésszám-csökkenés és a csökkenő halálozásszám következtében Észak-Alföldön és Dél-Alföldön 15,7, illetve 14,2 százalékkal mérséklődött a természetes fogyás üteme, míg Közép-Dunántúlon főleg a születésszám nagyobb arányú visszaesése miatt számottevően növekedett. A házasságkötések száma három régióban emelkedett – a legnagyobb mértékben Észak-Alföldön (4,4 százalék) –, négy régióban visszaesett. A legnagyobb csökkenés Észak-Magyarországon volt (7,5 százalék).