A budapesti kísérlet július elején kezdődött csaknem negyven, különböző korú, hátterű és élethelyzetű érdeklődő bevonásával, aki betekinthetett a méhészkedés és a mézkészítés alapjaiba. A laboratóriumi vizsgálatok szerint kifogástalan minőségű mézzel büszkélkedhet az első hazai városi méhészet. A Közösségi Méz nevű társadalmi-művészeti kísérlet szeptember végéig várja a látogatókat.


Florian Haas és Andreas Wolf német művészeket a program kurátora, Erdődi Katalin hívta meg. A társadalmi-művészeti kísérlet első fázisaként, júniusban vegyes méhészcsoport alakítottak ki, amelybe bárki jelentkezhetett. A cél az volt, hogy a különböző érdeklődésű és hátterű emberek között párbeszéd és együttműködés induljon el, a méhészkedés pedig új vagy más megélhetési lehetőségeket kínáljon számukra. A méhészcsoport munkáját Tornyossy Csaba okleveles méhész koordinálta az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) szakmai támogatásával. Júliustól szeptember végéig egy intenzív ötnapos oktatást követően, heti foglalkozások alkalmával kapnak képet a részvevők a méhészkedés alapjairól, és együtt gondozzák a méheket a Műcsarnok teraszán felállított kaptárokban.

A méhek a jelek szerint nagyon jól érzik magukat a Városliget szomszédságában, hiszen Budapest első urbánus méhészete másfél hónap alatt mintegy65 kilogramm közösségi mézzel büszkélkedhet. A WESSLING Hungary Kft. független laboratórium a beérkezett mézminta vizsgálata után megállapította, hogy annak minden vizsgált paramétere megfelel a forgalmazás feltételének. Külön érdekesség, hogy a mintában a japán akác pollenje túlteng (93 %). Ez a sok pollent termelő fajta közkedvelt díszfa a nagyvárosokban, sorfaként sok helyen ültetik Budapesten is. A méhek látogatják, és nektárt is ad, viszont más, hasonló időben virágzó, nektárt adó növény kevés van. Mindebből tehát valószínűsíthető – ám teljes bizonyossággal nem állítható –, hogy a méz nagy része a japán akácból származik – közölte a WESSLING Hungary Kft.

A Közösségi Méz program művészeti részeként a finger csoport koncepciója mentén augusztus 22-én, csütörtökön este hat órakor a Műcsarnok hátsó teraszán felállított kaptárok tetején nyílik meg az Új Múzeum Méheknek, amely szeptember 30-ig várja a látogatókat. A szokatlan kulturális intézmény három makettszerű termébe a méhek berepülhetnek, a látogatók pedig kívülről nézhetik meg a rendhagyó, tematikus kiállításokat. A múzeum a méhtársadalom működését kutatja, valamint a méhek és az emberi társadalom összefüggéseire hívja fel a figyelmet. Az egyik teremben a méhdemokrácia és a rajintelligencia lesz a főtéma, a másik terem az ENSZ Mezőgazdasági és Élelmezési Szervezete (FAO) kampányával foglalkozik, amely az ehető rovarok, köztük a méhbábok fogyasztását népszerűsíti. A harmadik terem magának a múzeumnak a működését mutatja be, valamint a közösségi méhészetet gondozó méhészcsoport munkájába ad betekintést.

Az Új Múzeum Méheknek látogatói a legkülönfélébb programokon ismerkedhetnek meg a méhek életével, és a városi mézet is megkóstolhatják. A Műcsarnok hátsó teraszánál magyar és idegen nyelvű tárlatvezetések, koncertek, beszélgetések, filmvetítések, interaktív családi és gyerekprogramok is lesznek.

A részletes programokról a városi méhészet blogján és Facebook-oldalán lehet tájékozódni.