Déli verőfényben indult Gmundenből a Gisela gőzhajó. Az osztrák városka főterén az egykori 42. k.u.k. gyalogezred egyenruhájában sorakoztak fel a kiránduláson részt vevők, akiket korhű öltözetben hölgyek kísértek. Matrózkórus és fúvószenekar gondoskodott a hangulatról, s jófajta pezsgőket bontottak a rajt előtt. Az eseményt hagyományteremtő szándékkal szervezték, annál is inkább, mert a Gmundeni Hagyományőrző Kör volt az egyik rendező.
A Gisela egy „l”-lel írandó, mert annak idején a névadó – Ferenc József és Sisi második lánya – ily módon firkantotta nevét irományai, levelei alá. A császári pár sokat nyaralt e vidéken, hiszen Salzkammergut egyik gyöngyszemében, Bad Ischlben volt nyári rezidenciájuk (Kaiservilla). Ferenc József és Sisi nevét is viseli gőzhajó, mindkettő a közelben, a Wolfgangsee vizén rója a “tengeri” mérföldeket.
Amint a Gisela kifut a tóra, nosztalgikus érzés fog el, hiszen a matróz dalárda monarchia-korabeli dalokba kezd, a hölgyek széles karimájú kalapban, múlt századelő divatját követő ruhakölteményekben sétálnak a fedélzeten a k.u.k. egyenruhás daliák között. A Traunsee is fenséges, a kísérő hajón, a MS Rudolf Ippischen rezesbanda fújja, s lármás vastaps fogadja a hangulatos zenei produkciókat.
Kastélyok, strandok, parkos területek mellett siklunk el. Ünnepélyes zászlófelvonás, üdvözlőbeszédek, díszsortűz ismétlődik az egyes állomásoknál. Altmünster nevezetessége az egykori bencés apátság, Traunkirchen és Ebensee település határát a tóról is jól látszó kőoroszlán vigyázza. Ebensee fölött magasodik az 1625 méteres Feuerkogel, amely télen a térség kedvelt síterülete.
Az 52 méter hosszú, 300 személy befogadására képes Gisela nemcsak rendkívüli alkalmakkor szeli a vizet, időnként lehetősége nyílik a kirándulóknak arra, hogy a fedélzetéről gyönyörködjenek a mesés tájban. Traumsee (magyarul: álomtó) – sokan így fejezik ki csodálatukat, az „n” helyett szándékosan „m”-et ejtve.
Feltűnik számomra az egyik egyenruhás sapkája, magyar címer van rajta. Viselője, Franz Stadlhuber. A Grünau im Almtalból való férfi leveszi sapkáját, hogy szemügyre vehessem. Kérem, hadd fotózzam le, s ő készséggel pózol. S büszkén mutatja azt az emlékérmet, amelyet két évvel ezelőtt kapott Habsburg Ottó temetése alkalmából. Díszegyenruhában sorfalat állt Mariazellben, ahol a gyászszertartáson ezer politikus és főnemes búcsúztatta az utolsó osztrák császár és magyar király, IV. Károly 98 éves korában elhunyt fiát. Jólesik hallanom, hogy Stadlhuber úr azt is tudja, hogy szoros szálak fűzték Magyarországhoz az európai államférfit. Habsburg Ottó személyes kívánságára a testét Bécsben temették el, szívurnáját pedig Pannonhalmán őrzik.
A muzeális értékű hajó bejárása is élményszámba megy; le lehet kukucskálni a zajos gépházba, üvegablakon a lapátok forgását is figyelhetjük – a technika iránt érdeklődők számára igazi csemegeként.
A majd’ négyórás kirándulás végén ismét Gmundenben kötünk ki. A 15 ezer lakosú kisváros Salzkammergut legnagyobb települése, a monarchia idején lett üdülőváros; vetélytársa Bad Ischlnek, miként egykor a sókereskedelemben is. Itt volt a kincstár számára tetemes összegű adót beszolgáltató sóhivatal székhelye. Nevezetesség a tavi kastély (Seeschloss Ort), amely a Magyarországon is vetített Kastélyszálló című tévésorozat révén vált híressé. A parti sétányt olaszosan Esplanadeként emlegetik. Nem véletlenül, hiszen a napsütötte partvidék mediterrán hangulatot idéz.
A városháza kerámia harangjátéka párját ritkító látványosság. A 18 harangot meisseni alapanyagból az itteni nagyhírű manufaktúra mesterei készítették. A főtér tágas, reneszánsz és gótikus épületekkel, szökőkúttal. Ott volt a 19. században az akkor kuriózumnak számító lóvasút végállomása. Advent idején a vásárok színtere a főtér és a tavi kastély.
A legenda szerint a tó felől érkezve a Rinnholz téren megpihent a bibliai három király. A város jellegzetes épülete a 15. századi plébániatemplom. Becses kincse a főoltár szoborcsoportja a három királlyal és a gyermek Jézussal, valamint a porcelánmadonna. Nem véletlen, hogy vízkereszt számít itt a legnagyobb ünnepnek. Tavon, hajón érkeznek a három királyok, s ünnepi menet kíséri őket a templomba.
Gmunden a zöld-fehér mintájú kerámiájáról, és a nálunk is kapható kemény és félkemény sajtjáról is híres. A hosszú ideig Magyarországon is élt, német nyelven alkotó osztrák költő, Nicolas Lenau is kötődik a településhez. (Különös egybeesés, hogy élete utolsó éveit egy fedél alatt töltette Széchenyi Istvánnal a döblingi elmegyógyintézetben.) Brahms és Schubert is megfordult a városban, s ha már a zeneszerzőknél tartunk, ki ne felejtsük Szörényi Leventét. 1942-től menekültek sokasága lepte el a várost. Így Levente szülei is laktak itt egy ideig. A magyar beatzene atyja Gmundenben látta meg a napvilágot, s itt élt féléves koráig.
