Az év kiemelkedően fontos szakmai eseményét a Magyar Turizmus Zrt.-vel és a Szlovén Fürdőszövetséggel együttműködve a szlovén Gormice rendezvényszervező iroda szervezi. A vásárnak számos európai és Európán kívüli szakmai látogatója van. A résztvevők számára kiemelt fontosságú az egészségturizmus, ezért sokan rendszeresen vissza is térnek a szakvásárra. A kezdeményezés célja, hogy a szakmai vásárlók személyesen is feltérképezzék a magyarországi egészségturisztikai kínálatot. A rendezvényen öt országból vannak jelen kiállítók, szakmai látogatók Észak-Amerikától az európai országokon át az arab világig képviseltetik magukat.
Sárvár színvonalas megjelenési és tárgyalási lehetőséget nyújt a kiállítóknak, a programban több szakmai munkamegbeszélés, valamint konferencia is szerepel. A vásár utolsó napja a post-túrával zárul, amelyen az utazásszervezők Hévíz és Budapest egészségturisztikai adottságait ismerhetik meg.
A Magyar Turizmus Zrt. idei értékesítés-ösztönzési stratégiájának fő pillére a termékalapú marketingkommunikáció, amely szorosan kapcsolódik a központilag meghatározott imázs-kommunikációhoz. Az egészségturizmus mind a belföldi, mind a külföldi marketingtevékenységben kiemelt szerepet kap, számos nemzetközi fórumon megjelenik, közülük a SPA-CE szakvásár az egyik legrangosabb.
A WHO (Egészségügyi Világszervezet) előrejelzése szerint 2022-re a turizmus és az egészségipar együttesen a világ egyik meghatározó gazdasági ágazatává válik. A meghatározó küldő piacainkat alkotó fejlett országokban az idős népesség arányának növekedése a legjellemzőbb demográfiai irány. Az egészségükre mindinkább odafigyelő, az utazásban egyre tapasztaltabb szeniorok növekvő fizetőképes keresletként jelennek meg az egészségturisztikai iparág számára. A jóléti társadalmakban emellett nő az igény a saját finanszírozású egészségügyi kezelések turisztikai élményekkel való összekapcsolására.
Magyarország adottságai lehetőséget adnak arra, hogy versenyképes termékekkel jelenjünk meg a belföldi és a nemzetközi egészségturisztikai piacon.
Hazánkban az összes vendégéjszaka 35%-át a gyógy- és wellness-hotelekben töltik, ennek negyede külföldiekre jut. A wellness-hotelekben 2006–11 között nőtt a külföldi vendégéjszakák száma, bár a növekedés dinamizmusa elmarad a belföldi növekedés ütemétől. A gyógyszállókban a külföldi vendégéjszakák száma stagnált a múlt években, de a küldő piacok összetétele látványosan módosult 2006–12 között:
n A hagyományos (Németország, Ausztria) küldő piacok részesedése 57%-ról 39%-ra csökkent 2006-ról 2012-re.
* A legdinamikusabb fejlődés az orosz piacról történt: a részesedés a vendégéjszaka-számból 3%-ról 16,1%-ra nőtt.
* Jócskán nőtt a kelet-európai küldőpiacok szerepe (Szlovákia, Románia, Csehország, Ukrajna, Lengyelország). Részesedésük eléri a 16,3%-ot. Ha ebbe beszámítjuk az orosz vendégéjszakák százalékos arányát is, akkor ez már 32,4%, ami megközelíti a hagyományos küldő piacaink (Németország és Ausztria) százalékos részarányát.
Ha a keresletet vizsgáljuk, akkor mind a belföldi, mind a külföldi turisták esetében igaz, hogy az egyedi és a minőségi szolgáltatások iránt nő a kereslet.
A külföldi turisták körében továbbra is népszerű a természetes gyógyászati tényezőkön alapuló gyógyítás. Fontos feladatunk felhívni a figyelmet arra, hogy gyógyhelyeinken a vízösszetétel függvényében különböző betegségeket kezelünk (pl.: Harkány – psoriasis, Sárvár – mozgásszervi, nőgyógyászati panaszok), és a termálvízen kívül más természetes gyógyászati tényezők is segítik a gyógyulást (gyógyiszap, gyógygáz, barlangterápia, klímaterápia).
Világviszonylatban növekszik azok száma, akik külföldre utaznak orvosi szolgáltatások igénybe vétele céljából, hazánkba is egyre többen érkeznek ilyen céllal. Fogászati turizmusban Európában vezető helyen szerepel Magyarország, és mind többen érkeznek műtéti beavatkozásokra, műtétek utáni rehabilitációra.
Magyarország a világon az 5. leggazdagabb termálvizekben, és egyéb természetes gyógyászati tényezők is vannak országunkban. Évezredes hagyományokkal rendelkezünk a gyógyturizmusban, hiszen már 2000 évvel ezelőtt a rómaiak fürdőket építettek Aquincum területén, továbbá középkori uralkodóink is ismerték a budai hőforrások gyógyító hatását, a törökök is számos fürdőt építettek Budán és vidéken. Éppen 100 éve épült a budapesti Széchenyi Fürdő, 1918-ban nyílt meg a budai Gellért Fürdő. A Széchenyi-terv alapján számos fürdő- és wellness-hotel épült vagy újult meg.
A természeti kincseink, épített örökségünk és hagyományaink mellett a magyar egészségügyi dolgozók tudása és képzettsége is erősíti piaci pozícióinkat. Igyekszünk széles körben bemutatni az egyedi egészségturisztikai szolgáltatásainkat (például: súlyfürdő, amit dr. Moll Károly hévízi orvos talált fel, a Sensolite fényterápia, Fényi Márta találmánya, az unikális Hévízi-tó).
Az elmúlt időszakban más szempontból is látványos változások zajlottak le az egészségturizmusban. Markánsan megváltozott a gyógy- és a wellness szállodák aránya, jelenleg 164 wellness- és 30 minősített gyógyszálló működik hazánkban. Ennek egyik oka az egészségtudatos életmód iránti vágy. Mind többen vannak azok, akik tudatos prevencióra, egészségtudatos életvitelre, testi-lelki harmóniára törekednek.
Másrészt az arányok eltolódásában nyilván szerepet játszik a gyógy- és wellness-hotelek közötti funkcionális átfedés (számos wellness-hotel kínál gyógyszolgáltatást is, de a gyógyszállókra vonatkozó lényegesen szigorúbb követelmények miatt nem kéri a gyógyszálló minősítést). A múlt évek beruházásaiban többségében wellness-hotelek nyíltak meg.
A múlt két évben három új minősített gyógyhellyel is gazdagodott a magyar egészségturisztikai kínálat: Sárvárral, Mezőkövesddel és Nyíregyháza-Sóstóval.
