Joggal nevezhetjük a tudásimport mérföldkövének a 185 éves Akadémiai Kiadó és a Project Management Institute (PMI) magyar tagozatának közös produkcióját. Az ismert kézikönyv ötödik kiadása most januárban jelent meg angolul, és heteken belül már magyarul is olvashatjuk a tengernyi szöveget és táblázatot. Ráadásul az alkotók annyit változtattak a korábban írt fejezeteken, hogy az átdolgozások miatt újra kellett fordítani mindent.

Legutóbb 2006-ban jelent meg a „Projektmenedzsment útmutató – PMBOK Guide” magyarul, ám már régóta nem kapható a könyvesboltokban. A könnyű lektűrnek aligha minősíthető, immár 600 oldalas szakkönyv ötödik változatát eddig több mint négymillió példányban vásárolták meg világszerte.

Itthon a PMI szakemberei, több tucat önkéntes szerkesztő, lektor szorgoskodott háromnegyed éven át, hogy az új kiadás számára megtalálja a magyar megfelelőt az angol szakkifejezésekre. Ami igencsak kemény dió, hiszen már a kulcsfogalmat, a projektmenedzsmentet sem helyettesíthetjük egyetlen rokon értelmű magyar szóval. Miként az informatikai vagy orvosi szaknyelvre, akként a projektvezetők „szlengjére”, kifejezéstárára is jellemző, hogy jövevényszavakkal operál. Ugyanakkor az Akadémiai Kiadó helyesen teszi, hogy szószedetet csatol a magyar kiadáshoz, és a szakkifejezések jobb megértését részletes meghatározásokkal segíti. Egy-egy magyarítás el is terjed majd, de később talán az angolt is mindenki érti, akárcsak a „lájkolást” és a „fájlt”. Mint a mai tájékoztatón elhangzott, idővel az idegen szavak a közbeszéd részét képezik: mobiltelefonon kapunk üzenetet, majd pulóvert húzunk, és autón igyekszünk a bankba.

A Projektmenedzsment útmutató egyébként több mint harminc éve jelent meg először, azóta alapmű és kötelező tananyag a külföldi és magyar szakemberek számára egyaránt. Belőle vizsgáznak a diákok felsőfokú tanulmányaik során, és utána is sokat forgatják gyakorlati munkáik alatt is.

A mai sajtóbeszélgetés másik apropóját az adta, hogy most ünnepli fennállásának 10. évfordulóját az alapmű új magyar kiadása mellett bábáskodó intézet, a PMI hazai tagozata. Az alkalomhoz illően november 7-én nemzetközi projekt-konferenciát szerveznek Budapesten „Art of projects” címmel, amelyen az európai projektmenedzsment legkiválóbb előadóit hallgathatják meg a résztvevők.

Megalakulásakor, 2003-ban a szakmai szervezet elsősorban azt a célt tűzte ki maga elé, hogy a magyar projektvezetési szakértelmet, tudást az európai és a világszínvonalhoz közelítse. Ma már ötszáz honfitársunk rendelkezik nemzetközi projektmenedzseri minősítéssel, s ebben kétségkívül szerepet vállalt a tíz éve alakult PMI Budapest, a világ legnagyobb, 193 országban jelenlévő, csaknem félmillió tagot számláló szakmai szervezetének hazai tagozata.

További információk a konferenciáról ITT olvashatók, tessék kattintani!

2020-ig 15,7 millió új projektmenedzserre lesz szükség a világon – írja a The Times. A szakértelem fontosságát jól mutatja, hogy minden projektre elköltött 1 milliárd dollárból átlagosan 135 millió dollár nem, vagy nem jól teljesül, azaz nem hozza a várt eredményt. Ezen a projektvezetői tudás, gyakorlat tud(na) javítani. A lap felmérése szerint a 135 millió dolláros megvalósulási kockázat természetesen nem egyenletesen oszlik meg a különböző szinteken. A jól képzett, jól felépített projektszerveződés és -tudások esetén ez az összeg csak 20 millióra rúg, az érettségi mutatók alsó negyedében akár 280 milliós veszteség is keletkezhet.

A PMI Budapest azért is vágott bele az első, angol nyelvű konferenciája megszervezésébe, mert hazánk időközben projektközponttá vált. Magyarországon rangos világcégek hoztak létre nemzetközi támogató feladatokat ellátó projektmenedzsment-szolgáltatást nyújtó központokat (pl. ExxonMobil, Teradata, SAP, CITI, HP, IT Services, BP stb.).