Bár a gyógyszeres terápia bevezetése óta sokat javult a HIV-vel élők életminősége, a betegség még mindig erősen stigmatizált, a HIV-vel élők gyakran áldozatai hátrányos megkülönböztetésnek, különösen a fertőzésükkel össze nem függő egészségügyi ellátásuk közben. Az Egyenlő Bánásmód Hatóság ez év márciusi határozatában jogsértőnek és az egyenlő bánásmód követelményét sértőnek ítélte a Központi Stomatológiai Intézet gyakorlatát, amikor az megtagadta a HIV-vel élők ellátását. A határozat ellenére a HIV-vel élők továbbra is számtalan esetben hátrányos megkülönböztetés áldozatai.
Szintén probléma az egészségügyi adatok kezelése. Bár a HIV/AIDS-megbetegedés személyazonosító adatok nélkül jelentendő, a gyakorlatban az Országos Epidemiológiai Központ TAJ-azonosítóval regisztrálja a betegeket, arra hivatkozva, hogy csak így tudják elkerülni az esetleges duplikációkat. Az adatvédelmi biztos már 2010-i jelentésében megállapította, hogy az OEK adatgyűjtési gyakorlata súlyosan sérti az érintettek személyes adatvédelemhez való jogát, illetve azt az elvet is, amely szerint a jogszabályok megkülönböztetett védelemben részesítik a HIV-fertőzöttek érzékeny adatait. Az OEK azonban továbbra is folytatja jogsértő gyakorlatát.
Európai kezdeményezésre az idei AIDS-világnap témája a HIV-szűrés. Súlyos probléma, hogy sokan nem ismerik egészségi állapotukat, illetve későn, leromlott immunrendszerrel jutnak be az egészségügyi ellátó rendszerbe. Magyarország európai sereghajtó az elvégzett szűrések számát tekintve; minden évben látványosan emelkedik az új esetek száma.
„Aggasztó, hogy egy év alatt szinte megduplázódott az AIDS-megbetegedések száma. A korai diagnózis és kezelés nem csak az egyén egészsége szempontjából fontos, hanem alapvetően csökkenti a fertőzés továbbadásának esélyét. Bár jogszabály biztosítja mindenki számára az önkéntes, ingyenes és névtelen szűrés lehetőségét, kevesen élnek vele, legtöbbször a HIV-hez kapcsolódó félelmek és tévhitek miatt, de az alacsony tesztelési kedvhez hozzájárul a szűrőállomások rossz elérhetősége és területi lefedettsége is” – mondta Bagyinszky Ferenc, a TASZ HIV/AIDS-programvezetője.
A HIV a kormányzat részéről is elhanyagolt terület. Bár a Dublini Nyilatkozat aláírásával Magyarország vállalta, hogy AIDS-koordinációs testületet működtet, amely felelős a nemzeti AIDS-stratégia végrehajtásáért, a kormány a Nemzeti AIDS Bizottságot először megszüntette, majd helyére 2013. január 1-jével létrehozta a Nemzeti HIV/AIDS Munkacsoportot, amely első ülését csak december 11-én tartja. Magyarország első nemzeti AIDS-stratégiája 2010-ben lejárt, új stratégiát azóta sem sikerült megalkotni.
