A terhek megoszlásán alapuló, és a leginkább rászoruló adósokat megsegítő mentőcsomagra lenne szükség – derül ki a Bankmonitor.hu-nak a Trend International adatfelvételével, ezer személy megkérdezésével készített reprezentatív felméréséből. Az eddigi mentőcsomagok kevésbé tudtak segíteni a valóban bajban lévő, 90 napon túli tartozással küszködő adósokon. A megkérdezetteknek csupán a hatoda tartja eredményesnek az ezt a kört megcélzó ócsai lakópark programját. A többség ésszerű keretek között megvalósított, illetve a leginkább rászorulókat megsegítő csomagot támogatna.
A megkérdezettek jó kétharmada szerint a végtörlesztés nem volt megfelelő módszer a nehéz helyzetben lévő devizahitelesek megsegítésére, ugyanis az intézkedés elsősorban nem azokon segített, akik valóban rászorultak, hanem azokon, akik az igénybe vételhez elegendő szabad forrással rendelkeztek. Harminc százalék szerint csak részlegesen volt eredményes a program, és mindössze a megkérdezettek 2 százaléka tartja egyértelműen jó megoldásnak a végtörlesztést.
„A végtörlesztés elutasítottsága azok körében a legmagasabb, akik jelenleg is fizetési gondokkal küzdenek, 90 százalékuk szerint nem volt hasznos az intézkedés” – mutatott rá Sándorfi Balázs, a Bankmonitor.hu ügyvezetője.
Jóval kedvezőbb ennél az árfolyamgát megítélése, amelyet a válaszadók 81 százaléka alapvetően jó iránynak tart, és mindössze 18 százalék gondolja azt, hogy a rögzített árfolyamon való törlesztés nem megfelelő segítség. A megkérdezettek 71 százaléka szerint – bár az árfolyamgát jó – önmagában nem elegendő a nem teljesítő hitelesek fizetőképességének helyreállítására.
A felmérés második része kitért arra, hogy milyen típusú mentőcsomagra lenne szükség a jövőben a 90 napon túli tartozást felhalmozók megsegítésére, és hogy kinek kellene az ezzel járó költségeket átvállalni. Többször is felvetődött az adósság elengedésének az ötlete a nem teljesítő adósok esetében, az azonban még vitatott, hogy mekkora lehetne az elengedett összeg mértéke. A válaszokból kiderül, a többség nem, vagy csak bizonyos feltételekkel támogatná az adósság elengedését: a megkérdezettek negyede szerint nincs szükség ilyen típusú segítségre, további 39 százalék pedig csak olyan mértékű elengedést tartana jogosnak, amely mellett még nem járnak jobban a devizahitelesek, mint azok, akik forintban adósodtak el. A megkérdezetteknek mindössze 35 százaléka támogatna bármilyen mértékű elengedést, ha azzal az adós fizetőképessége helyreáll.
A fizetőképességet nagy hatással van az adós jövedelmi helyzete; a 90 napon túli tartozás sok esetben a munkahely elvesztése miatt halmozódott fel. A válaszadók 93 százaléka támogatná, hogy a munkanélkülivé vált, nem fizető devizahitelesek kisebb-nagyobb mértékű speciális segítséget kapjanak. A megkérdezettek 31 százaléka szerint az intézkedéssekkel járó többlet kiadásokat az államnak kellene átvállalnia, ugyanis az adós a válság és az általános gazdasági helyzet miatt vesztette el az állását, hatoda viszont a bankokra hárítaná a terheket, mivel számolnia kellett volna azzal, hogy ügyfele munkanélkülivé válhat. A válaszadók 54 százaléka szerint az államnak és a banknak közösen kell megoldást találnia a helyzetre.
„A válaszokból egyértelműen látszik, hogy a magyarok többsége nem tartja eredményesnek az eddigi mentőcsomagokat, és egy esetleges újabb intézkedés esetén elsősorban a valóban rászoruló, például munkanélkülivé vált, fizetni képtelen adósok megsegítését támogatná, de csak azzal a feltétellel, hogy az nem hozná hátrányos helyzetbe a forinthiteleseket a devizahitelesekkel szemben, és a csomaggal járó költségeket megosztják a bankok, az állam és az adósok között” – foglalta össze a kutatás eredményeit Sándorfi Balázs.
