A képviselők 252 igen szavazattal, 84 nem ellenében hagyták jóvá Varga Mihály nemzetgazdasági miniszternek a jövő évi büdzséről szóló javaslatát. Támogató voksot csak a kormánypárti honatyák adtak le, valamint két független képviselő, Pősze Lajos és Balogh József.

A parlament a nyugdíjbiztosítási és az egészségbiztosítási alap egyenlegét is nulla szaldóval tervezte. A Nyugdíjbiztosítási Alap bevételi és kiadási főösszegét így egyaránt 2964 milliárd 608 millió forintban állapította meg, az Egészségbiztosítási Alap esetében ugyanezen főösszegek 1884 milliárd 177,5 millió forintot tesznek ki.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a törvényjavaslat parlamentnek történő beterjesztésekor arról szólt, hogy a kormány a jövő évi költségvetésről szóló törvényjavaslatot 2 százalék körüli növekedéssel, 2,9 százalékos államháztartási hiánnyal, és 2,4 százalékos inflációval számolva állította össze.

A kormány a rezsicsökkentés költségvetésének nevezte a jövő évi büdzsét, kiemelve, nincs olyan terület, amely kisebb összegből gazdálkodhatna jövőre, mint az idén, az esetleg kieső bevételeket pedig jelentős tartalékból fedezi a büdzsé. A nemzetgazdasági miniszter a benyújtáskor arról is beszélt, hogy a kabinet a háztartások fogyasztásának 1,9 százalékos bővülésével és 2 százalékos reálkereset-emelkedéssel számolt a 2014-es költségvetés tervezésekor.

Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács (KT) elnöke a zárószavazás előtt elmondott felszólalásában az idei gazdasági fordulatra hivatkozva reálisnak nevezte a kormány növekedési prognózisát, ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy jelentős kockázatok rejlenek a hiánycél tartásában. Kiemelte: a jövő évi költségvetéssel összességében javulhat a gazdasági környezet, valamint az ország megítélése, ami javíthatja a befektetési hajlandóságot.

Ezt követően Veres János szocialista országgyűlési képviselő kért szót ügyrendben. A volt pénzügyminiszter hétfőn is elmondott aggályait ismételte meg, amelyek szerint a végkielégítéseket terhelő különadó mértékének csökkentése a jövő évi költségvetés elfogadása után változtathat a büdzsé bevételi előirányzatain. Szerinte törvénytelen állapotot idéz elő az, hogy úgy fogadják el a költségvetést, hogy ezt nem veszik figyelembe. Kovács Árpád válaszában hangsúlyozta, a KT megvizsgálta az ellenzéki politikus észrevételét és úgy látja, a szóban forgó összeg érdemben nem érinti a költségvetést.   

A parlament döntése értelmében a jövőre esedékes nyugdíjemelés meghatározásánál 2,4 százalékos fogyasztói árnövekedést kell figyelembe venni.

A költségvetési törvény alapján a kormány 2014-ben együttesen 100 milliárd forint értékben vállalhat új egyedi állami kezességet és állami garanciát. A számvevőszéki és költségvetési bizottság javaslatára hétfőn úgy módosították a költségvetési javaslatot, hogy abban átvezessék az önkormányzatoktól történő adósságátvállalás hatásait.

Az államadósság-mutató mértéke 2014 végén várhatóan 76,9 százalék lesz, ami csökkenés a 2013 végén várható 77,4 százalékhoz képest. A parlament 296,9 forint/euró, 240,6 forint/svájci frank és 225 forint/amerikai dollár árfolyammal kalkulálva számította ki a 2014. végi adósságot.

A jövő évi büdzsébe 269,4 milliárd forint pénzügyi tranzakciós illetéket terveztek be, távközlési adóként 57 milliárd forinttal számoltak.

Az Országgyűlés november 26-án fogadta el a költségvetés főösszegeit, a képviselők azóta csak a fejezeteken belüli átcsoportosításokról dönthettek. A parlament ezek egyikeként huszonhat stadion fejlesztésére különített el, összesen 12 milliárd forintot a Nemzeti Stadionfejlesztési Program részeként.

Varga Mihály: az építkezés költségvetése lesz a jövő évi

(MTI, 13:09) Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szerint a jövő évi költségvetés az építkezés költségvetése lesz, amelyben van lehetőség a növekedésre. A tárcavezető erről a 2014-es költségvetés elfogadását követően tartott sajtótájékoztatóján beszélt kedden a Parlamentben.

Közlése szerint a költségvetés elkészítésekor arra törekedtek, hogy az egyszerre teremtse meg pénzügyi stabilitást, illetve érdemben csökkentese a háztartások, családok terheit. Mind a két cél maradéktalanul teljesült, mert a családok terhei a rezsicsökkentés következtében jelentősen mérséklődni fognak 2014-ben. Ennek az átvezetése megtörtént, a további lépések előkészítése most zajlik – tette hozzá.

Kifejtette, az elfogadott családi adókedvezmény, a gyed extra bevezetése, és a diákhitel-kedvezmény miatt is csökkennek a családok terhei.

Varga Mihály elmondta: az intézkedések között szerepelnek olyan bérnövelő intézkedések, amelyek az egészségügyi ágazatban dolgozókat, a szociális ágazatban dolgozókat és a pedagógusokat fogják érinteni 2014-ben. Jövőre a nyugdíjak 2,4 százalékkal nőnek, ezzel a kormány azt a vállalását teljesíti, hogy a nyugdíjak megőrzik a reálértéküket – emelte ki.

Az év jelentős fordulatának nevezte, hogy az ország augusztusban előtörlesztette az IMF-hitelt, ezzel a magyar kormány gazdaságpolitikai értelemben is teljes mértékben önállóan tudja meghozni a döntéseit.

Emlékeztetett arra is, hogy az idén júniusban Magyarország kikerült a túlzottdeficit-eljárás alól.

„Ezek voltak azok a lépések, amelyek megalapozhatták azt, hogy a 2014-es költségvetést sokkal nagyobb biztonsággal tudjuk megtervezni” – fogalmazott. Ismertette: az idén októbertől indult téli közfoglalkoztatási programra több mint 30 milliárd forintot fordítanak a költségvetésből.

A jövő évi költségvetés tartalmazza az uniós támogatások felhasználásának új rendszerét is, a források 60 százalékát gazdaságfejlesztésre költik – mondta.

Véleménye szerint fontos eleme a 2014-es költségvetésnek az elmúlt három évben kialakított arányos és kölcsönös tehervállalás.

Kérdésre válaszolva közölte: a Kúria devizahitelek ügyében hozott hétfői döntését a kormánynak ki kell értékelnie, de a munkát folytatni kell annak érdekében, hogy az ország és a háztartások sebezhetősége a jövőben csökkenjen. Az a cél változatlan, hogy a kormány a jelzálogalapú devizahiteleket kivezesse és további lépéseket tegyen a devizahitelesek érdekében – mondta.

Hozzátette: a Kúria beadványáról – az árfolyamrés és a szerződések ügyében – az Európai Bíróság döntését várják.

Kérdésre válaszolva kijelentette: az idén sem kellett a rezsicsökkentés miatt módosítani a költségvetést, s erre 2014-ben sem lesz szükség.

Hangsúlyozta: nincs olyan terület a költségvetésben, amelyik az ideinél kevesebb forráshoz jutna jövőre.

Ismertetése szerint a költségvetésben nagyjából 220 milliárd forint tartalék áll rendelkezésre, amely bármilyen év közben meghozott döntéshez elegendő fedezetet nyújt.

Közölte: a hitelintézeti törvény elfogadott módosítása – miszerint a deviza alapú jelzáloghitel-szerződésekre kiterjesztik az MNB-középárfolyamának alkalmazását – lehetőséget ad az árfolyam változásával, az árfolyamréssel kapcsolatos banki visszaélések elkerülésére.

 

Bajnai: választási költségvetés a jövő évi büdzsé

(MTI, 13:25) Bajnai Gordon szerint a jövő évi költségvetés választási büdzsé, amely először „osztogat, de majd fosztogat”. Közel 3,5 százalékos hiány várható, ennyit tervez a kormány a korábbi vállalásokkal szemben – jelentette ki az Együtt-PM szövetség vezetője, a Haza és Haladás Közpolitikai Alapítvány alapítója a jövő évi költségvetésről tartott sajtótájékoztatóján.

Bajnai Gordon szerint a jövő évi költségvetés „tisztességtelen”, mert egy olyan növekedésre alapoz, ami ki fog pukkadni, és ennek a kipukkadt lufinak mindenki meg fogja fizetni az árát. A kormány a költségvetéssel most csak a választási túlélésre játszik, hosszú távra feladták az adósságcsökkentést és két év múlva fél százalék körüli tartós növekedési pálya lesz – tette hozzá az Együtt-PM szövetség vezetője.   

Bajnai szerint a 2014-i költségvetés nyertesei a futballklubok és a stadionépítő cégek lesznek, valamint azok a vállalkozások, amelyek állami pénzből akarnak megvásárolni cégeket. A stadionépítésekre kiszórt tételeket, az állami tulajdonba vett cégek veszteségeit azonban az adófizetőknek kell majd állniuk – tette hozzá.

Az Együtt-PM vezetője szerint lehet, hogy az állampolgárok kapnak egy vonzó fizetésemelést, vagy az alacsony infláció kedvező lesz számukra, de jövőre a második félévben elveszik tőlük azt a többletet, amit az első évben megkaptak. Bajnai Gordon hangsúlyozta, hogy az irreális növekedési várakozások miatt tarthatatlan bevételekkel számol a kormány, és középtávon a kormány programjának vesztesei lesznek a munkavállalók.

Bajnai szerint a legfontosabb Magyarországnak, hogy gazdasági növekedés legyen. Kifejtette, ha megnyerik a választásokat, akkor olyan négyéves programot fognak indítani, ami visszahozná a munkahely növekedést. A 2014-es költségvetésben vannak felesleges tételek, azaz megtakarítási potenciál – mondta

Az Együtt-PM vezetője felhívta a figyelmet, hogy a rezsicsökkentés a mostani formájában nem fenntartható, és mivel az állami tulajdonú energetikai cégek veszteséget fognak termelni, csak „rezsiadó” kivetésével lehet majd fedezni a veszteségeket. Alternatív javaslatuk egy önrész nélküli lakásszigetelési program, így 30 százalékkal csökkennének a lakossági fűtési költségek – mondta.

Szintén fontosnak nevezte a jövedelmek megemelését, amelyet egy igazságosabb adórendszer bevezetésével érnének el. A minimálbér és az átlagbérből élők szintje közötti csoport esetében adójóváírásra lenne lehetőség, ezt a legjobban kereső állampolgárok 8-10 százalékának szolidaritási adójából finanszíroznák. Ugyanakkor kijelentette, hogy nem fogja engedni „a költségvetési egyensúlyt felborítani”.

Az Együtt-PM vezetője a költségvetéssel kapcsolatban idézett számokat a Költségvetési Felelősség Intézet által készített kutatásokra alapozta. A sajtótájékoztatón szintén részt vett Romhányi Balázs, az intézet vezetője, aki elmondta, hogy a költségvetés november 30-ai adatai alapján a növekedés ideiglenesen két százalékra gyorsul, de pár éven belül 0,5 százalékra fog lassulni.

Romhányi hangsúlyozta, hogy több kockázati tényező is van a 2014-es büdzsé esetében. A külpiaci feltételek romlását, a Magyar Nemzeti Bank növekedési hitelprogramjának esetleges sikertelenségét, a költségvetési szervek felhalmozott határidőn túli tartozását, valamint az Államadósság Kezelő Központ által az államadósság finanszírozására használt egyes megoldásokat említette. 

 

MSZP: törvénysértő volt a költségvetés elfogadása

(MTI, 14:28) Az MSZP úgy véli, a parlament törvénysértő módon fogadta el kedden a 2014-es költségvetést, amely a szocialisták szerint egyébként is csak negyed évig tart ki, és további elszegényedést okoz.

Józsa István frakcióvezető-helyettes sajtótájékoztatón azt mondta: a büdzsé zárószavazásakor a Ház nem vette figyelembe azt az ugyancsak kedden elfogadott törvénymódosítást, amely a közszférában kifizetett – kétmillió, illetve három és fél millió forint feletti – végkielégítéseket terhelő különadót 98-ról 75 százalékra csökkentette.

Hangsúlyozta, hogy ez nyilvánvalóan érinti a költségvetés bevételeit, mégsem számoltak vele.

Az MSZP-s politikus azt mondta: a 2014-i büdzsé az Orbán-kormány utolsó költségvetése, amely legfeljebb negyed évig tart ki. Ezt azzal magyarázta, hogy a tartalékok összegét a negyedére csökkentették, a tervezett bevételek pedig csak jelentős adóbeszedési többlet esetén lennének tarthatók. Véleménye szerint a költségvetés miatt tovább folytatódik az elszegényedés.

Józsa István arról is beszélt: azzal, hogy a kormánytöbbség döntésével csak büntetőjogi felelősség megállapítása után kezdhet működni az a parlamenti vizsgálóbizottság, amely az adóhatóság kiemelt adózókkal kapcsolatos, 2002 és 2013 közötti gyakorlatát tárná fel, a Fidesz „tovább falaz az adócsalóknak”.

LMP: csak négy hónapig tartható a jövő évi büdzsé

(MTI, 16:06) A Lehet Más a Politika (LMP) szerint csak négy hónapig tarthatók a 2014-es költségvetés számai a magas kockázatú bevételek miatt.

Vágó Gábor, az LMP országgyűlési képviselője keddi parlamenti sajtótájékoztatóján azt mondta, a kormányzat vagy hazárdjátékot játszik, vagy tudatosan vezeti félre az állampolgárokat a 2014-es költségvetéssel.

Véleményük szerint olyan számok vannak a törvényben, amelyek csupán négy hónapig tudják biztos lábakon tartani a költségvetést, hosszabb, fél éves időtávon túl az nem tartható a magas kockázatú bevételek miatt.

Az ellenzéki képviselő kifogásolta, hogy alacsony tartalékot határozott meg a kormány a költségvetésben, és így nem biztosítható, hogy az kibírja a ránehezedő világ- és belső piaci nyomásokat.

Hozzátette: olyan extrakiadásokat vállalt a kormányzat a stadionépítésekkel, amelyeknek nagyon alacsony társadalmi hasznuk van, mégis valamiért ragaszkodik hozzájuk a kabinet.

Az LMP szerint egy kiszámítható költségvetési tervezésnél – folytatta Vágó Gábor – nem lehet hasra ütésre dobálózni a számokkal. Hangsúlyozta, olyan tervezésre lenne szükség, amely nem azt hozza magával, hogy évente kilencszer vagy tizenkétszer kell módosítani a költségvetést, mint ahogy idén és tavaly, hanem egy olyanra, amely biztosítja a megfelelő tartalékot és mozgásteret.

A politikus közölte, ameddig az oktatásba, az egészségügybe nem fektet be a kormányzat, Magyarország gazdasági, társadalmi és morális lecsúszása továbbra is folytatódik. 

 

Előrejelzők fóruma: 1,3 és 2 százalék között alakulhat a GDP-növekedés jövőre

(MTI, 18:10) Jövőre 1,3–2 százalék között növekedhet a bruttó hazai termék (GDP) a nagy gazdaságkutató intézetek előrejelzései szerint.

A GKI Gazdaságkutató 1,3 százalékos, a Pénzügykutató 1,6 százalékos, a Kopint-Tárki pedig 2 százalékos növekedést prognosztizál – hangzott el a Magyar Közgazdasági Társaság kedd délutáni budapesti rendezvényén.

A Magyar Nemzeti Bank ugyancsak kedden kiadott inflációs előrejelzésében 2,1 százalékos GDP-növekedést vár 2014-re, a kormány jövő évi költségvetési tervezete pedig 2 százalék körüli gazdasági növekedésen alapul.

Az államháztartás hiányának mértéke idén és jövőre is a 3 százalékos hiánycél alatt marad, jövőre valamennyi kutatóintézet szerint 2,9 százalék lesz.

Petschnig Mária Zita, a Pénzügykutató Zrt. tudományos főmunkatársa rámutatott: a kormánynak elemi érdeke, hogy az ország ne kerüljön vissza a túlzottdeficit-eljárás alá. Úgy fogalmazott: az idei költségvetés is „eszement megszorításokkal teljesül”.

Csillapodnak a korábbi éveket jellemző „bakugrások” Palócz Éva, a Kopint-Tárki Zrt. vezérigazgatója szerint, aki egyetértett azzal, hogy a hiánycélt a kormány mindenképpen tartani fogja. Véleménye szerint azért gyorsulhat 2014-ben a növekedés, mert a gazdaság „kiheverte” az egykulcsos szja hatásait, és a fogyasztást visszafogó devizahitel-állomány szorítása mérséklődhet.

Vértes András, a GKI elnöke azt emelte ki, hogy hosszú távú növekedés jelei nem láthatóak, a gazdaságot jelenleg felfelé húzó elemek, mint a mezőgazdaság, csak átmenetiek, és ideiglenesek. A gazdaság működését meghatározó alapvető feltételekben szerinte nincsen változás. Úgy vélte,  minden komolyabb európai prognózis azt mutatja, hogy Magyarország régiótól való leszakadása folytatódni fog.

Ezzel szemben Palócz Éva úgy látja, hogy az eddigi adatok és az idei várható folyamatok alapján nemcsak a mezőgazdaság húzta a gazdasági növekedést, hanem az ipar is, és a konszolidációnak vannak – ha nem is hosszú távon – belső erői.

Petschnig Mária Zita szerint nem szabad elfelejteni, hogy a GDP számításában a statisztikai hibahatár 0,4 százalék, ami elég magas. A gazdaságkutatók 2014-i előrejelzéseiben látható különbség lényegében a hibahatáron belül mozog – mutatott rá. A Pénzügykutató főmunkatársa szerint szintén hiányoznak a tartós alapok a magyar gazdaságból, amelyek a hosszú távú, kiegyensúlyozott növekedést tennének lehetővé. Az idei és várhatóan a 2014-i eredmények „egyszeri, véletlen, és sajátos” körülmények hatására állnak elő.

Vértes András, a különadókról elmondta: ezek jelenleg a GDP 3 százalékára, 900 milliárd forintra rúgnak, háromszorosára a nyereségadóból származó bevételeknek. Úgy vélte: nem a különadók léte, hanem a mértéke a probléma, amellyel megszűnt az egységes profitadóztatás Magyarországon. A megnövekedett banki költségeknek a szürke- és feketegazdaság felé „nyomó” hatása van, és ezekre a lakosság 2013-ban 150 milliárd forinttal fizetett többet. A távközlési adó pedig visszafogja a szolgáltatások bővítését.

A jövő évi inflációt a GKI 2,1, a Kopint-Tárki2, aPénzügykutató 1,7 százalékra teszi. Az MNB friss prognózisa 1,3 százalék, a jövő évi költségvetés 2,4 százalékos inflációval készült.

Az euró jövő évi átlagos árfolyamát az MKT rendezvényén szereplő gazdaságkutatók 295–300 forintban jelölték meg.