Heisler András rámutatott: a holokauszt-emlékév esetleges sikertelensége nemcsak a magyar zsidó közösségnek, hanem az országnak is kudarc lenne, ezért csak abban az esetben lépnek ki a programsorozatból, „ha nem tudják a folyamatokat megfelelő mederbe terelni”. A kormány és a zsidó szervezetek közötti együttműködést tekintve optimisták – tette hozzá.
A Mazsihisz elnöke kedvezőnek értékelte, hogy Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter megállapodást írt alá a Jeruzsálemben működő holokauszt-emlékközponttal és -múzeummal, a Jad Vasem Intézettel. Mint mondta, „vannak értékek az együttműködésben”, a felvetődő problémákat pedig meg kell oldani.
Megítélése szerint a civil pályázatok segítségével „országos jelentőségű mozgalommá válik”, hogy a civil szervezetek, egyházak, iskolák megemlékezzenek a hetven éve történt holokausztról. Reményét fejezte ki, hogy a Sorsok Háza megalapításával „komoly intézménnyel fog gazdagodni az ország”, és a Józsefvárosi pályaudvarból kialakítandó közművelődési intézmény a magyarországi diákoknak reális képet ad majd a holokausztról.
Közölte: arra azonban, hogy a Sorsok Háza hasznos intézménye lesz a magyar közoktatásnak, pillanatnyilag még nem kaptak garanciát, ezért Schmidt Máriával, az intézmény vezetőjével leülnek megbeszélni a részleteket.
Zoltai Gusztáv, a Mazsihisz ügyvezető igazgatója ehhez hozzáfűzte: azt kérik a kormányzattól, hogy az általuk javasolt embereket vegyék be a Sorsok Háza projektbe. Megjegyezte: nem szeretnék, ha az odalátogatók nem tudnák meg, mi vezetett a holokauszthoz, mert az „1920-ban kezdődött”, és nem szeretnék, ha úgy jönnének ki az intézményből a diákok, hogy a holokauszt csak a németek bűne, miközben abban a magyar közigazgatás aktívan közreműködött.
Heisler András kiemelte: a zsidóságnak kifinomult emlékezetkultúrája van, amelybe sok minden belefér, csak a hazugság nem, az, ha a történelmet meg akarják másítani. Elfogadják – említett egy példát –, hogy történészek különböző módon vélekednek Horthy Miklós kormányzóról, de azt nem tudják elfogadni, hogy a 20. század legnagyobb politikusaként emlegessék, mint ahogy azt sem, hogy a közszolgálati rádióban az hangzik el: a magyar reguláris hadsereg védte meg a budapesti zsidóságot a vészkorszak idején.
Kérdésre válaszolva elmondta: semmiképpen nem szeretnék, hogy a német megszállás emlékműve a Németországgal történő konzultáció nélkül épüljön meg, mert ez konfliktushoz vezethet velük, ahogy az Egyesült Államokkal is, mert a tervezett helyszínen, a fővárosi Szabadság téren van az amerikai nagykövetség. Szerinte Oroszországgal is konfrontációhoz vezethet az emlékmű felállítása, mert az elesett szovjet katonák emlékműve is ott található a Szabadság téren. Továbbá Izrael, illetve a nemzetközi és a magyarországi zsidóság sem érti, miért kell éppen ott és éppen most emlékművet építeni. Formális eszközük ugyanakkor nincs az emlékmű felállításának megakadályozására – állapította meg.
Zoltai Gusztáv annak a kérésének adott hangot, hogy vegyék le napirendről a német megszállás emlékműve felállításának tervét, mert nem szeretnék, ha az a szélsőjobb kegyeleti helyévé válna.
Felhívta a figyelmet arra: nem elég Szakály Sándor, a Veritas Történetkutató Intézet főigazgatójának bocsánatkérése a kamenyec-podolszkiji deportálással kapcsolatban. „Szakály úrnak onnan el kell kerülnie” – jelentette ki. Mint mondta, 15 zsidó szervezet követeli lemondását az intézet éléről, azt kérve, hogy ez jelenségek ellen a kormány lépjen fel, de „a szavakból már elég volt”, a kormány által meghirdetett nulla toleranciát várják el.
Karsai László történész arról beszélt: az magyarázza Szakály Sándor kijelentéseit Kamenyec-Podolszkijról, hogy nem ismeri kellő mélységben a vonatkozó dokumentumokat, amelyek azt támasztják alá, hogy „ez nem idegenrendészeti akció volt, hanem etnikai tisztogatás”. Szerinte Szakály Sándor nem tudta azt sem, hogy a németek akadályozták meg, hogy a magyarok újabb zsidó emberek ezreit hurcolják Kamenyec-Podolszkijba. Azt sem tudta, hogy a magyarok sokakat visszalöktek a határon túlra, a németek által megszállt Ukrajnába – fűzte hozzá.
Véleménye szerint Szakály Sándor pontatlanul fogalmazott, mert Magyarországon nem zsidókérdés, hanem antiszemita-kérdés volt, s amikor az intézetvezető zsidókérdésről beszélt, az 1941-i antiszemita szóhasználattal élt.
A történész úgy látja, „a magyar társadalom imádja a múltnak ezt a megszépítését”, ami a holokauszt relativizálását illeti. Szerinte a Fidesz együttműködik a Jobbikkal, emiatt a kormány kettős beszédének véget kell vetni.
Az eseményen megjelent Ilan Mor, Izrael magyarországi nagykövete is.
A DK felszólítja Rogánt: ne adjon engedélyt a német megszállás emlékműve felállítására
(MTI, 13:03) Nyílt levélben szólította fel Rogán Antalt, az V. kerület polgármesterét Kerék-Bárczy Szabolcs, a DK elnökségének tagja, hogy a politikus tagadja meg a kormány kérését, és ne adjon engedélyt a német megszállás emlékművének Szabadsági téri felállítására.
A DK elnökségi tagja az MTI-nek kedden megküldött nyílt levelében azt írta, Rogán Antal az egyetlen ember, aki megakadályozhatja, hogy a Szabadság térre kerüljön „az az építmény, amely a világháborús gyalázatnak állít emléket, nem pedig az áldozatoknak”.
Kerék-Bárczy Szabolcs levelében azt írta: nem lehetnek sikeresek azok a nemzetek, amelyek nem képesek szembenézni múltjukkal és abból levonni a tanulságot és „Magyarország a II. világháborúban és a magyarországi zsidóság elpusztításában játszott szerepét illetően a mai napig adós ezzel a szembenézéssel”.
Mint az MSZP–Együtt-PM–DK–Magyar Liberálisok Budapest 1. sz. választókerületi képviselő-jelöltje írta, történelmi tény, hogy a német megszállást követően „a magyar politikai vezetés és államigazgatás jelentős része kollaborált a nácikkal”.
„A hazai zsidóság deportálása a magyar kormány tudtával és jóváhagyásával, a magyar államigazgatás és csendőrség aktív közreműködésével történt meg. A magyarországi jobboldal nagy többsége, benne az ön pártja ezt a tényt tagadni, elleplezni igyekszik, a magyar államot és annak vezetőit hazug módon áldozatnak, és nem a valósághoz híven, bűnrészesnek tüntetve föl” – írta.
Hozzátette: „ennek a hazugságnak, az Orbán-kormány embertelenségének szimbóluma a Szabadság térre tervezett emlékmű”, amely „torz képet fest hazánk 1944-i kormányának a magyarországi zsidósággal szemben elkövetett gyalázatos bűneiről”.
„Ezzel nemcsak elhurcolt és elpusztított honfitársaink, hanem egész nemzetünk emlékét gyalázzák meg. Az a szobor nem csupán a múltról, hanem jelenünkről és gyermekeink jövőjéről is szól. Ha fölállítják, akkor sem fog sokáig ott állni: a tavasszal hivatalba lépő demokratikus kormány oda fogja szállíttatni, ahová való, a nagytétényi szoborparkba, a múlt többi relikviája közé” – írta.
Kerék-Bárczy Szabolcs szerint Rogán Antal „ma az egyetlen ember, aki megakadályozhatja, hogy a Szabadság térre kerüljön az az építmény, amely a világháborús gyalázatnak állít emléket, nem pedig az áldozatoknak, egyúttal pedig enyhítheti pártjáról, kormányáról és saját magáról azt a jogos vádat, hogy a szélsőjobboldallal kollaborál”.
Ezért felszólította, hogy térjen el a Fidesz és saját politikai gyakorlatától és „ne utólag magyarázzon majd egy, az emberi méltóságot súlyosan sértő döntést; tagadja meg a kormány kérését, és ne adjon engedélyt a szobor felállítására!”
A múlt év utolsó napján jelent meg a Magyar Közlönyben, hogy Magyarország német megszállásának 70. évfordulójára emlékművet állítanak Budapesten, a Szabadság téren. A határozat szerint a kormány társadalompolitikai szempontból fontos célnak tartja, hogy 2014. március 19-re elkészüljön a megszállásra emlékeztető alkotás. Az emlékmű megvalósítását nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánították.
Az MSZP, az Együtt-PM és a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) kifogásolta az emlékmű felállításáról szóló kormányzati döntést. Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezető rabbija keddi tájékoztatóján kérdésre válaszolva szintén azt mondta, nem támogatják az emlékmű felállítását, mert problematikus, ha azt az üzenetet közvetíti, hogy a magyar államnak nem volt felelőssége 1944 után.
A Jobbik egyetért az emlékműállítással, ugyanakkor áthelyeztetné a Szabadság téren lévő szovjet emlékművet.
Rogán Antal korábban azt mondta, a náci megszállás minden áldozatának emléket állít majd az alkotás.
